Egyébként, van tőlem kb. 4km-re az erdőben egy odúban egy család, két éve költözött be oda, nem tudni kitől, tavaly rajzott, állítólag már az idén is. Senki nem kezelte ott soha semmivel. Miért van még meg?
Wr!
Erre megint csak a matematika tudja megadni a választ. Az első eset, hogy atkamentes volt, és esetleg az még most is. Szerintem ezt kizárhatjuk. A zöldön írtam, hogy az atkával való befertőződés esélye 100 százalék, pusztán ennek ideje kérdéses. Ausztráliába 100 év után jutott el, 4 km-re egy éven belül is megtörténik.
Nézzük a másik esetet. A családban van atka. Normál esetben az irodalom 2 évet említ az összeomlásig. Ugye 100-as rátával ez az első évben egy atkáéból 100, a másodikban a 100- ból egyenként 100, az 10000. Tízezer atkától már illik összeomlania egy méhcsaládnak. Fogadjuk el ezt sarokszámnak.
Walesben már elég sok olyan méhcsalád és méhészet van, amit egyáltalán nem kezelnek atka ellen. Ezek átlagosan négy évig élnek. Akkor náluk hogyan fest a matek? Hát pl. úgy, hogy 10*10*10*10=10000. Tehát a tízerezer úgy jön ki, hogy évente egy atkából lesz tíz, aztán a második évben ebből lesz 100, a harmadikban ebből lesz 1000, a negyedikben pedig ebből 10000.
Ott miért csak 10 lesz a 100 helyett? Svájci tudósok elmentek megvizsgálni a helyzetet. Az egyik ilyen méhészet tulajdonosa azt mondta, hogy ez azért van, mert ő a higiénikus viselkedésre szelektálta a méheit. A méhei megtalálják az atkával fertőzött álcákat, kibontják, és elpusztítják az atkákat. A svájciak hittek is neki, meg nem is. Ezért aztán vittek mintákat a méheiből. Amikor megvizsgálták vírusra, akkor jött a megrökönyödés: ezeknek a méheknek már nem lett volna szabad élniük. Annyira fertőzöttek voltak vírussal. Ami sok nyugat európai államban okozott már óriási téli veszteségeket. Ez a vírus a nálunk is ismert deformált szárny vírusokhoz tartozó nagyon vad vírus volt. Ami ugye a szárnyatlan heréket csinálja.
Hát ők eddig jutottak, ami eztán jön az az én agyszüleményem. Mindenki kezelje ennek megfelelően.
Az első megállapításom az, hogy nincs Varroa szenzitív higiénikus viselkedés. Vagyis, hogy a méhek felismerik a Varroával fertőzött álcát, és csak azt bontják ki. Én azt mondom, hogy a halott álcát bontják ki. Ahol nem észlelik az álca életjeleit a fedett sejtben. Mint a nyúlósnál. Azt is kibontják, amikor elpusztul az álca. Miért gondolják azt, hogy a varroát ismerték fel. Mert a kibontottak mind Varroásak. Ugye a Varroától alapesetben nem pusztul el az álca. Élő méh kel ki az atkákkal együtt. Egyetlen tanulmányt sem olvastam, amelyben a Varroa sensitív viselkedést tanulmányozták, hogy élő, vagy halott volt-e a kibontott álca. Ha ugyanis halott, akkor kézenfekvő az öszefüggés. Az atka ölte meg az álcát. Miért ölte meg? Nem ő ölte meg, hanem a megváltozott deformált szárny vírus. Amit az atka oltott bele az álcába. Ezáltal az utódai nem tudnak kifejlődni akkor sem, ha olyan méhcsaládban történik, amelyik rosszul ismeri fel a halott álcát a fedett sejtben. Az öreg atka a halott álcán is életben marad, amelyik nem kitinizálódott, tehát fehér atka, azt a méhek megeszik, majd amikor megtalálják, éa fiatal atka nem halt éhen. Na így lesz a százból csak tíz atka egy évben. Hiszen mindig lesz néhány fiatal atka amelyik azért ki tud kelni. Így fog a méhcsalád négy évig élni, közben pedig adni legalább 2 rajt. Tehát nem pusztulnak ki a méhek. Az atka csak korlátozza a méhcsaládok számát.
Egy bökkenője van a dolognak. Ahhoz, hogy olyan vírusokkal legyen teli a méhcsalád, ami pusztítja beoltás hatására a méhálcát, de nem bántja a nem beoltottakat és a felnőtt méheket (tehát pempőn keresztül nem terjed, de az is elég, hogy nem halálos) ahhoz előbb 95 százalékos pusztulásnak kell lennie. Mert ez a fajta vírus természetes állapotban csak kb. 5 százalékos elterjedtségű. Ahhoz, hogy száz legyen, a másik 95-nek el kell pusztulnia.