A méhcsaládok általános állapota

  • 3973 válasz
  • 1065946 megtekintés
*

robi 75

  • *****
  • 1010
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #3780 Dátum: 2025. Február 28. 23:20 »
Nekem is van ismerős méhész aki régi, de még soha nem szublimált.
 Tavaly nagyon nyomatták előadásokon, beugrott a csőbe vett egyet, és kezdte napraforgó után, szeptember elejére fél állomány be is csukta, a többi se ér (ahogy Örösi írta a júliusi rajokról "egy kakas kukorékolást sem").
Valamit tuti elb@szott, hogy mit azt lehet nem is tudja.
Én se tudom mert szublimálót még nem is láttam csak képen, szóval semmit se tudok róluk.
Csak azért írtam mert ilyen is van, szerintem sokkal több hasonló lehet mint amire fényderül.
Akkor még van olyan kolléga aki még arra is lusta hogy pár csalaládnál papirat dugna be a kijárón legalább azt látná hogy viszi e egyáltalán az atkát? Akármit is használ.
Volt már hogy nagyon nyomatott szert vásároltam, minden hivatalos minden f@sza. Csak atka nem jött😂😂, jött 3-4 esetleg 5😂😂akác után amikor már a negyedik vándorláson is túl voltam....na mondom ez macskaszar, vétek elhinni.
Állatorvos komámnak volt még egy kis amitráza, bele a ködölőbe durr neki,  megjöttek az atka elvtársak is egyből😂😂😂, na így már oké volt megnyugodtam, ment a sorozat.


Üdv:robi

*

neo

  • *****
  • 1000
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #3781 Dátum: 2025. Március 01. 09:08 »
Csak néhány kiegészítő gondolat a Nosema témaköréhez. Az itteni információkból az látszik körvonalazódni, hogy idén egy komoly kártétellel kell szembenéznünk. Az okokat illetően Jenő a mézharmat bennhagyását nevezte meg egyik fő okként. Szólt az augusztusi virágpor hiányról is, de nem hangsúlyozta ki ennek jelentőségét a Nosema elősegítőjeként. A klasszikus tétel szerint a vastag peritrofikus hártya kialakulásához fehérjére van szükség. Ha az hiányt szenved, akkor vékonyabb lesz,  ezáltal több Nosema tud bejutni a bélhámba. Nos a virágpor tartalékok hiánya miatt nálam napforduló után nem indult meg a fiasítás. Csak a január végi meleg hatására beinduló mogyoró virágpor hordás indította be. Mivel én  mindig szeretem tudni, hogy mikor mi van a kaptárban,azt elmondhatom, hogy az utóbbi bő egy évtizedben ilyen nálam még nem volt, hogy a napforduló ne indította volna be a fiasítást. Mert mindig volt tartalék. Most pedig nem. Attilával ellentétben én a korai fiasításnak még sosem láttam kárát. Pont a tartalék virágpor miatt, ami a méz alatt van. Akkor van a baj, amikor nincs tartalék, nem is tudnak elegendő mennyiséget behozni, mert következik egy lehűlés, így a kikelt nyílt fias táplálását a méhek a saját szervezetük terhére oldják meg. Vagyis elvékonyodik a peritrofikus hártya. Ebben nincs semmi rendkívüli, évtizedenként előfordul egy-két ilyen év. Mármint erősen Nosemás. Amely családok a fumagillinre nagyon szépen meggyógyulnak. Na ez az ami most nincs. Én most nem akarok belemenni az atkairtás folyományaként fellépő Nosemosisba. Egy biztos, hogy egy esetleges előző évi szokásosnál nagyobb mértékű atkairtó szerhasználat a kártétel súlyosbításában inkább játszik szerepet, mint a kártétel csökkentésében. Értem ez alatt a Nosemát, mert az nem lehet vita tárgya, hogy az atkát tűzzel-vassal irtani kell. De hát semmi sincs ingyen. Ha igazak a hírek, hogy a szakik  kárfélmérést csinálnak, akkor az nagyon félrevezető lehet. Mert a most felmért kárnak hányszorosa lesz majd a vége? Hiszen az egész probléma csak most kezdődik. Én nem akarok károgni, de majd repce idején lesz bőven mászkáló méh. Amelyek egy része akár az is lehet, hogy eredményesen küzdöttünk az acetamiprid ellen, és keményebb szereket fognak használni a gazdák. Bár szerintem azok a méhek a repcetáblán fognak elpusztulni. Ha tényleg az acetamipridtől mászkálnak a méheink (forrás: mézengúz), akkor annak most már jószerével meg kell szűnnie, hiszen azzal a csekély mennyiségű acetamipriddel, amennyit felhasználhatnak a gazdák, szerintem már nem tudják megvédeni a repcéjüket. Tehát emiatt nem lesz mászkálás. Meg amiatt sem, hogy repce sincs túl sok az országban. Ezért aztán, ahol nincs repce, ott majd az akácon lesz szerintem sétálás. Merthogy az az első olyan hordás, amikor a beteg méhek is kimennek a kaptárból, csak nem tudnak repülni. Ezeken a helyeken érdemes lesz nézegetni a méheket, hogy kicsavarodott-e a szárnyuk, illetve, hogy az elülső és hátulsó szárnypár össze van-e kapcsolódva vagy sem? A K szárnyformát ugyanis egyelőre még leginkább a BQCV vírussal tudták összefüggésbe hozni. A BQCV viszont kéz a kézben jár a Nosemával. Nos ha az OMME tervezi ezen mászkálók kórtani vizsgálatát, akkor könyörgöm, hogy a repülni tudő méheket is vizsgálják meg virusokra. Hasonlítsák össze a repülni nem tudók, és repülni tudók vírusfertőzöttségi (és Spiroplasma fertőzöttségi) adatait.
Tehát az érdekvédelmi szervezetnek lenne szakmai feladata bőven. Attila elejtett mondatai bennem olyan képzettársításokat szült, hogy a fumagillin eseti engedélyeztetése napok kérdése. Hiszen annak még lenne értelme. Ami csak úgy lehetséges, hogy az ehhez szükséges minden dokumentáció az íróasztalban pihen, és azt várja, mikor kell elővenni. Anno, közel húsz éve, amikor a már említett évfolyamtársammal beszélgettünk az engedélyezés fennmaradásainak esélyeiről, akkor ő nagyon sokszor és nyomatékosan felhívta a figyelmemet arra, hogy csakis az érdekvédelmi szervezet nagyon hathatós munkájával lehet eredményt elérni. Hatósági oldalról kiindulva esélytelen a dolog. Nos akkoriban ezt az akkori szakmai elnökhelyettes, Cserényi Péter maximálisan képviselte, és harcolt érte. Azt is mondhatnám, azért nincs engedélyezett fumagillin ma Magyarországon, mert nem ő volt az elmúlt évtizedben a szakmai elnökhelyettes. Persze volt két állatorvos is elnökhelyettes, és ha napokon belül engedélyezett lesz, a fumagillin, akkor bizonyára az érdekképviselet jól végezte a dolgát. Amikor szükség van rá, akkor rendelkezésre is fog állni, a jövő heti felmelegedés idejére.
Ami az egész tiltási és engedélyezési dolgot illeti. Csodákra persze várni nem lehet. Egy ilyen engedélyezési eljárás csak akkor lehet eredményes, ha az engedélyező hatóság biztosítékokat kap, hogy élelmiszerbe nem kerül. Azt a szabályt ugyanis nem lehet felülírni egy eseti engedély esetén. Létezik az a fogalom, hogy nem élelmiszer termelő állat. A helyzet az, ha a méhész nem perget mézet, hanem méhcsaládokat állít elő, akkor ott mi alapján van megtiltva a fumagillin használata? Tehát a "betiltás" jogalap nélküli. Az ugyanis egy vélelmezett állapot, hogy a fumagillint használó  méhész mézet is fog pergetni. Ehhez olyan adat nyilvántartás kellene, mely tartalmazza, hogy egy méhészet előállít-e mézet, vagy csak méhet? Ugye most megszűnt az áo igazolás a méz felvásárlásához (nagyon helyesen, hiiszen semmi értelme nem volt), ilyen esetben viszont szolgálhatta volna azt a célt, hogy az nem kap ilyen igazolást, aki fumagillint ad a méheinek. Azt gondolom, hogy ez egy kellő garancia lenne például arra, hogy a fumagillin nem kerül a fogyasztók  mézébe. Persze az ördög mindig a részletekben rejlik. De hát van más út is. Mézvizsgálat fumagillinre. Aki használt fumagillint, az megint csak áo igazolással adhatja el a mézét, amit hatósági mintavétellel fumagillinre megvizsgáltak. Na ezeknek a jogszabálytervezetnek, vizsgálati, nyilvántartási módszereknek az íróasztalban lapulására gondolok, amikor azt írom, hogy az érdekvédelmi szervezetünk tette a dolgát, és a méhészek érdekében cselekedett. Én például ilyen feladatokra gondolok, amikor azt a kérdést tesszük fel, hogy mit csinál az OMME? Mármint, hogy most mit csinál, mert azt tudjuk, hogy amikor a Cserényi Péter  volt a szakmai elnökhelyettes, akkor az OMME ezt megcsinálta (volt engedélyezett fumagillin).
Mindenesetre nagyon várom a hétfőt, ahol már az fog megjelenni, hogy hol lehet hozzájutni, és milyen feltételekkel az eseti engedélyes fumagillinhez? Kedden már sok értelme nem lenne az egésznek.
« Utoljára szerkesztve: 2025. Március 01. 09:14 írta neo »

*

Koki

  • ***
  • 222
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #3782 Dátum: 2025. Március 01. 09:36 »
Nos a virágpor tartalékok hiánya miatt nálam napforduló után nem indult meg a fiasítás.

Nálam sem.



Megnéztem több mint harmincat. Még pete sem volt sehol.



*

wr

  • *****
  • 1013
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #3783 Dátum: 2025. Március 01. 09:36 »
Idézet
Tavaly nagyon nyomatták előadásokon, beugrott a csőbe vett egyet, és kezdte napraforgó után, szeptember elejére fél állomány be is csukta, a többi se ér (ahogy Örösi írta a júliusi rajokról "egy kakas kukorékolást sem").
Közel sem ennyire fekete/fehér ám ez sem. Azért jó hogy van szublimálás, mert arra is rá lehet fogni sok mindent. Aztán, ha alaposabban körbe nézünk, akkor látjuk az ellenkezőjét is, sőt én láttam olyat is, hogy az illető csak furettózott, és október végére fel is számolta vele a teljes 48 családos állományát. Erős a gyanúm, hogy amennyi méhcsalád most elhullott, ott sokkal több esetben védekeztek amitrázzal mint oxálsavval. Akkor a szublimálással van a baj?

Dehogy:
Idézet
Akkor még van olyan kolléga aki még arra is lusta hogy pár családnál papirt dugna be a kijárón legalább azt látná hogy viszi e egyáltalán az atkát?
Na ez a baj látod. Drága a hgiénikus alj. Ja. Egy méhcsalád az olcsóbb... Az is teljesen "jó", amikor betesznek olajos papírt minden tizedik család alá, mert azzal majd kapnak egy átfogó képet az atkaterhelésről. Volt amikor én is ezt hittem... Aztán rájöttem, hogy amelyik alatt nincs kontroll, annál lehet akár hússzor annyi atka is mint ott ahol van. Ennyit erről...

Idézet
Egy ilyen engedélyezési eljárás csak akkor lehet eredményes, ha az engedélyező hatóság biztosítékokat kap, hogy élelmiszerbe nem kerül.
És azt hogy? Látott már valaki olyan méhészetet ahol kizárólag méhtermelés folyik? Én még nem. Valamennyi méz ott is van. És akkor azzal mi lesz? Kiöntik az udvarra, ha már eladni majd nem lehet? 
Idézet
De hát van más út is. Mézvizsgálat fumagillinre. Aki használt fumagillint, az megint csak áo igazolással adhatja el a mézét, amit hatósági mintavétellel fumagillinre megvizsgáltak.
És a kereskedő ki fogja vajon ezt fizetni? Mert ugye a jelenlegi gyakorlat az az, hogy mivel drága a labor, ezért összefogják egy halom méhész mintáját, abból csinálnak egyetlen mintát, és az kerül a laborba. Ha ezzel a mintával nincs gond, akkor mindenki örül, mert mindenki mézét megveszik. De mi van akkor, ha valamelyik méhész mézében benne van? mert kimutatni akkor is ki fogják. Akkor senki mézét nem veszik meg? Vagy nekiállnak azt a 40 vagy akárhány mintát utána külön külön laborba küldeni? Nem vagyok benne biztos. Nekem erős a gyanúm, hogy ezzel a fumagillin dologgal is inkább csak magunk alatt vágnánk a fát, mert majd az lenne mint a szermaradványos repcékkel, hogy bocsi, repcét egyáltalán nem veszünk. Akinek meg ott van hordószám, az majd főz belőle pálinkát, mert mást nem tud csinálni vele.

*

Koki

  • ***
  • 222
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #3784 Dátum: 2025. Március 01. 09:53 »
Nem volt SOHA probléma a Fumagillinnel. PONT!
Tavasszal az első etetésbe szoktuk beadni (preventív), mert azt biztosan felélték. Fél liter. Én 20 családonként egy kisüveggel. Úgy emlékszem 20 gramm volt benne. Akkor azt javasolták, hogy betegség esetén 10 családra kellett adni ezt a mennyiséget. Gyenge családra szirupba keverve permetezni. Az elkészített gyógyszeres szirupot néhány nap alatt elkellett használni, mert lebomlott.
Ősszel az utolsó etetésbe szoktuk belerakni. Lepényt soha nem alkalmaztam.
Nem volt azzal semmi gond. Most sem lenne, ha nem követték volna egymást a kedvezőtlen időjárási események.

Üdv: Kira

*

oszkár

  • *****
  • 1226
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #3785 Dátum: 2025. Március 01. 11:19 »
"Közel sem ennyire fekete/fehér ám ez sem. Azért jó hogy van szublimálás, mert arra is rá lehet fogni sok mindent. "

wr Teljesen egyetértek veled!


Röviden csak ennyi!

És van aki bort iszik és vizet prédikál.  :)  neo egyszer "rám pirított" a zöld fórumon!

Én ezt most kihagyom. Kicsi ez az ország . Hallok én is sok mindent. ;)

A hatalmas veszteségek okára meg sosem fog rájönni senki. Évek múlva is ezen fog gondolkodni aki elszenvedte.
Elméleteket lehet gyártani,de mi lehet az igazság?

Atka,nosema, szublimálás, virágpor hiánya,? Az a baj ,hogy egyik esetre rácáfol a másik.  Így egyöntetű következtetést nem lehet levonni!  Marad a találgatás!













*

robi 75

  • *****
  • 1010
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #3786 Dátum: 2025. Március 01. 14:27 »
A méhek itt pusztulnak csak, a facén mindenhol szebbnél szebb családok telnek ki. Híg alj nekem sincs papírokat azért teszek ide oda hogy làssam a szememmel viszi e? Döglik e tőle magyarul. Átfogó kép nem érdekel nem megyek vele semmire, és nem vagyok kutató se.
Mindre megvan a protokoll azt végig kell csinàlni kész kifújt.
Tudom hogy nem fekete fehér, vannak akik régóta eredményesen kezelnek szublimálva is, és furettóval is, vannak akik ugyanezekkel már kivégezték az állományukat párszor.
Hiba nem a készülékben van hanem az emberben.
Üdv:robi

*

wr

  • *****
  • 1013
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #3787 Dátum: 2025. Március 01. 14:35 »
Szerintem nagyon ritka az egyetlen ok, mindig több dolog együtt állása kell ehhez, de ez nem csak a méhek esetében vagy így, ugyanígy van ez az embernél is.
Hiába írta le szépen robi 75, a szublimálás biztosan nem ok, mert én is szinte csak szublimáltam, és megvannak a méheim, ma is körül néztem, szépen jön be a mogyoró virágpora, de már járják az árvacsalánt is.
Én pont azért tértem rá a szblimálásra, meg próbálgattam a hangyasavat is régebben, mert bizony azt vettem észre, hogy szotyi után kaptak egy sorozat furettót, meg utána még egyet, és voltak családok amik a másodikat már megszenvedték, legyengültek, anyátlanok lettek, stb. Azóta még véletlenül sem furettózok ősszel.
Ha próbálom hunorra vetíteni ezt az egész tavalyi dolgot, akkor azt tudom mondani, hogy sokkal jobb, hogy 2 fiókon teleltetek, mert így marad náluk virágpor ősszel. Az 1 fiókos teleltetést én teljesen máshogy csináltam, na ott valóban nem volt a téli készletben meg alatta sem virágpor, hely sem sok, nem is volt késő ősszel fiasítás, meg télen sem. A 2 fiókon meg bármi lehet, mert akár táblás virágporos keretek is maradhatnak bent ősszel ha közben nem élték fel. 
Idézet
Átfogó kép nem érdekel nem megyek vele semmire
Dehogynem, mindig lesz veszteséged, meg atkád is bőven, mert nem látod hogy a kontroll nélküli családnál mi van. Naivan azt hiszed, hogy ott is annyi mint a papírosnál. Én a magam kárán tanultam meg, hogy ez mennyire nem így van, és annál a családnál ahol nem nézem, a sokszorosa is lehet! De ugye, kezelést az is csak annyit fog kapni, mint azok ahol nézed.
Idézet
Mindre megvan a protokoll azt végig kell csinàlni kész kifújt.
Nem! Látod mekkora tévedések ezek? Vagy te akkor is szedsz fájdalomcsillapítót ha semmi bajod? Kezelni akkor kell egy családot, ha látod hogy hullik az atka, sőt látod hogy mennyi hullik nála! Ha nem látod, akkor mi alapján kezelsz? Vaktában! Utána meg nem érted, hogy ezt meg azt meg amazt a kaptárat, miért kellett bezárni. Meg utána a másikat is, ahol már atka sem volt, aztán mégis lett. A szomszéd méhésztől... Nem a szomszéd méhésztől jöttek azok az aták, hanem a saját lerabolt családjaidból amiknél nem volt kontroll.

*

Apis

  • ***
  • 192
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #3788 Dátum: 2025. Március 01. 17:51 »
Csak néhány kiegészítő gondolat a Nosema témaköréhez. Az itteni információkból az látszik körvonalazódni, hogy idén egy komoly kártétellel kell szembenéznünk. Az okokat illetően Jenő a mézharmat bennhagyását nevezte meg egyik fő okként. Szólt az augusztusi virágpor hiányról is, de nem hangsúlyozta ki ennek jelentőségét a Nosema elősegítőjeként. A klasszikus tétel szerint a vastag peritrofikus hártya kialakulásához fehérjére van szükség. Ha az hiányt szenved, akkor vékonyabb lesz,  ezáltal több Nosema tud bejutni a bélhámba. Nos a virágpor tartalékok hiánya miatt nálam napforduló után nem indult meg a fiasítás. Csak a január végi meleg hatására beinduló mogyoró virágpor hordás indította be. Mivel én  mindig szeretem tudni, hogy mikor mi van a kaptárban,azt elmondhatom, hogy az utóbbi bő egy évtizedben ilyen nálam még nem volt, hogy a napforduló ne indította volna be a fiasítást. Mert mindig volt tartalék. Most pedig nem. Attilával ellentétben én a korai fiasításnak még sosem láttam kárát. Pont a tartalék virágpor miatt, ami a méz alatt van. Akkor van a baj, amikor nincs tartalék, nem is tudnak elegendő mennyiséget behozni, mert következik egy lehűlés, így a kikelt nyílt fias táplálását a méhek a saját szervezetük terhére oldják meg. Vagyis elvékonyodik a peritrofikus hártya. Ebben nincs semmi rendkívüli, évtizedenként előfordul egy-két ilyen év. Mármint erősen Nosemás. Amely családok a fumagillinre nagyon szépen meggyógyulnak. Na ez az ami most nincs. Én most nem akarok belemenni az atkairtás folyományaként fellépő Nosemosisba. Egy biztos, hogy egy esetleges előző évi szokásosnál nagyobb mértékű atkairtó szerhasználat a kártétel súlyosbításában inkább játszik szerepet, mint a kártétel csökkentésében. Értem ez alatt a Nosemát, mert az nem lehet vita tárgya, hogy az atkát tűzzel-vassal irtani kell. De hát semmi sincs ingyen. Ha igazak a hírek, hogy a szakik  kárfélmérést csinálnak, akkor az nagyon félrevezető lehet. Mert a most felmért kárnak hányszorosa lesz majd a vége? Hiszen az egész probléma csak most kezdődik. Én nem akarok károgni, de majd repce idején lesz bőven mászkáló méh. Amelyek egy része akár az is lehet, hogy eredményesen küzdöttünk az acetamiprid ellen, és keményebb szereket fognak használni a gazdák. Bár szerintem azok a méhek a repcetáblán fognak elpusztulni. Ha tényleg az acetamipridtől mászkálnak a méheink (forrás: mézengúz), akkor annak most már jószerével meg kell szűnnie, hiszen azzal a csekély mennyiségű acetamipriddel, amennyit felhasználhatnak a gazdák, szerintem már nem tudják megvédeni a repcéjüket. Tehát emiatt nem lesz mászkálás. Meg amiatt sem, hogy repce sincs túl sok az országban. Ezért aztán, ahol nincs repce, ott majd az akácon lesz szerintem sétálás. Merthogy az az első olyan hordás, amikor a beteg méhek is kimennek a kaptárból, csak nem tudnak repülni. Ezeken a helyeken érdemes lesz nézegetni a méheket, hogy kicsavarodott-e a szárnyuk, illetve, hogy az elülső és hátulsó szárnypár össze van-e kapcsolódva vagy sem? A K szárnyformát ugyanis egyelőre még leginkább a BQCV vírussal tudták összefüggésbe hozni. A BQCV viszont kéz a kézben jár a Nosemával. Nos ha az OMME tervezi ezen mászkálók kórtani vizsgálatát, akkor könyörgöm, hogy a repülni tudő méheket is vizsgálják meg virusokra. Hasonlítsák össze a repülni nem tudók, és repülni tudók vírusfertőzöttségi (és Spiroplasma fertőzöttségi) adatait.
Tehát az érdekvédelmi szervezetnek lenne szakmai feladata bőven. Attila elejtett mondatai bennem olyan képzettársításokat szült, hogy a fumagillin eseti engedélyeztetése napok kérdése. Hiszen annak még lenne értelme. Ami csak úgy lehetséges, hogy az ehhez szükséges minden dokumentáció az íróasztalban pihen, és azt várja, mikor kell elővenni. Anno, közel húsz éve, amikor a már említett évfolyamtársammal beszélgettünk az engedélyezés fennmaradásainak esélyeiről, akkor ő nagyon sokszor és nyomatékosan felhívta a figyelmemet arra, hogy csakis az érdekvédelmi szervezet nagyon hathatós munkájával lehet eredményt elérni. Hatósági oldalról kiindulva esélytelen a dolog. Nos akkoriban ezt az akkori szakmai elnökhelyettes, Cserényi Péter maximálisan képviselte, és harcolt érte. Azt is mondhatnám, azért nincs engedélyezett fumagillin ma Magyarországon, mert nem ő volt az elmúlt évtizedben a szakmai elnökhelyettes. Persze volt két állatorvos is elnökhelyettes, és ha napokon belül engedélyezett lesz, a fumagillin, akkor bizonyára az érdekképviselet jól végezte a dolgát. Amikor szükség van rá, akkor rendelkezésre is fog állni, a jövő heti felmelegedés idejére.
Ami az egész tiltási és engedélyezési dolgot illeti. Csodákra persze várni nem lehet. Egy ilyen engedélyezési eljárás csak akkor lehet eredményes, ha az engedélyező hatóság biztosítékokat kap, hogy élelmiszerbe nem kerül. Azt a szabályt ugyanis nem lehet felülírni egy eseti engedély esetén. Létezik az a fogalom, hogy nem élelmiszer termelő állat. A helyzet az, ha a méhész nem perget mézet, hanem méhcsaládokat állít elő, akkor ott mi alapján van megtiltva a fumagillin használata? Tehát a "betiltás" jogalap nélküli. Az ugyanis egy vélelmezett állapot, hogy a fumagillint használó  méhész mézet is fog pergetni. Ehhez olyan adat nyilvántartás kellene, mely tartalmazza, hogy egy méhészet előállít-e mézet, vagy csak méhet? Ugye most megszűnt az áo igazolás a méz felvásárlásához (nagyon helyesen, hiiszen semmi értelme nem volt), ilyen esetben viszont szolgálhatta volna azt a célt, hogy az nem kap ilyen igazolást, aki fumagillint ad a méheinek. Azt gondolom, hogy ez egy kellő garancia lenne például arra, hogy a fumagillin nem kerül a fogyasztók  mézébe. Persze az ördög mindig a részletekben rejlik. De hát van más út is. Mézvizsgálat fumagillinre. Aki használt fumagillint, az megint csak áo igazolással adhatja el a mézét, amit hatósági mintavétellel fumagillinre megvizsgáltak. Na ezeknek a jogszabálytervezetnek, vizsgálati, nyilvántartási módszereknek az íróasztalban lapulására gondolok, amikor azt írom, hogy az érdekvédelmi szervezetünk tette a dolgát, és a méhészek érdekében cselekedett. Én például ilyen feladatokra gondolok, amikor azt a kérdést tesszük fel, hogy mit csinál az OMME? Mármint, hogy most mit csinál, mert azt tudjuk, hogy amikor a Cserényi Péter  volt a szakmai elnökhelyettes, akkor az OMME ezt megcsinálta (volt engedélyezett fumagillin).
Mindenesetre nagyon várom a hétfőt, ahol már az fog megjelenni, hogy hol lehet hozzájutni, és milyen feltételekkel az eseti engedélyes fumagillinhez? Kedden már sok értelme nem lenne az egésznek.
A fumagillin ismételt engedélyezéséről nem hallottam. Szerintem a legjobb bejuttatási forrás a csurgatás, felszívják a méhek, egyből hat, nem raktároz belőle a család. A kérdés, hogy hol gyártanak most megbízhatót: Dél Koreában , esetleg Kanadában?

*

neo

  • *****
  • 1000
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #3789 Dátum: 2025. Március 02. 06:46 »
WR!
Én a fumagillin eseti engedélyezésnek lehetőségei közül írtam le kettő olyant, amellyel ki lehet kerülni azt a tételt, hogy a mézben semmilyen idegen anyag nem lehet. Abban természetesen teljesen igazd van, hogy aéapvetően minden méhészet termel mézet. Azonban el tudok képzelni egy olyan döntést a méhész részéről, aki elszenvedett egy nagyarányú veszteséget, és látszanak a Nosema egyértelmű jelei nála (akár más betegség, időjárási-méhlegelő anomália, vagy kezelés folyományaként), hogy abban az adott évben nem termel semennyi mézet, hanem csak szaporít. Ami keletkezik méz, azt a kölyökcsaládok kapják meg keretestől, tehát nem perget. Egy ilyen méhészetben mi a fumagillin tiltásának a jogalapja? A tiltás alapja csakis az, amit mondasz, hogy minden méhészetben keletkezik méz. De mi van akkor, ha esetleg a közgazdasági viszonyok úgy alakulnak, hogy a méztermelés mentes méhcsalád előállítás lesz bizonyos méhészetek technológiája. Az USA-ban nagyon fogynak a méhcsaládok, az eddigi exportőr Ausztrália most ismerkedik az atkával. Mandulát, almát méhek nélkül termeszteni nem lehet, szerintem a napraforgó is elbírna egy szerényebb összegű megporzási díjat, mert rentábilis lenne. Ugye itt az ördög a nyilvántartásban bújik meg. Hatósági nyilvántartás kell hozzá, hogy ki a méztermelő, ki a méhtermelő. A hatósági ellenőrzés pedig arra irányul, hogy nincs átjárás a kettő között.
Az a variáció, hogy az eseti engedély a méztermelő méhészetekben is engedné a fumagillin használatot, csakis méhészetenkénti mézvizsgálattal lenne lehetséges. Ez is egy szakmai munka (iróasztalban fekvő dossziéra gondolok), hogy egy ilyen eseti engedélyezés eljárást az érdekvédelmi szervezet egyeztet a hatósággal, elvégeztet kísérleteket, megállapítja, hogy melyik kezelés után meddig lehet a mézből kimutatni a legmodernebb technikával a fumagillint. Az sem biztos, hogy elegendő egy év kihagyás, lehet, hogy kettő kell, de még az is lehetséges, hogy egy évre sincs szükség. Nos ezeket a vizsgálatokkal alátámasztott bizonyíték gyűjtést évekkel az előtt kell megcsinálni, mielőtt szükség van eseti engedélyre. Szerintem minimum 3 év kell hozzá.
A rendszeres használati engedélyhez viszont az MRL érték meghatározására van szükség. Ez ugye az előzővel ellentétben azt jelenti, hogy lehet a mézben maradék, de az nem jelent veszélyt az emberi egészségre. Ennek az időszükséglete viszont szerintem tíz éves távlatú. Az érdekvédelmi szervezet dolga az lenne, hogy ennek költségét EU-s pályázati forrásból teremtsék elő, ne a mostani gyártó költsége legyen, amit aztán más gyártók ingyen felhasználhatnak. Ez már csak azért is indokolt lenne, mert az csak az EU-s szabályozás miatt nem lehet fumagillint használni. Az USA és Kanada szabályozása hogyan engedheti meg ? De ha ezt el is fogadjuk, akkor azt már nem fogadhatjuk el, hogy nincs érvényben behozatali tilalom USA-ból, és Kanadából mézre az EU-ba, az eltérő szabályozás miatt. Ukrajnáról most ne is beszéljünk, az ott be nem tiltott növényvédő szerek, és az EU-ban tiltottak különbözősége okán.
Higgyétek el nekem, hogy az európai méhészetet az EU eszetlen jogi szabályozása fogja tönkretenni. Ahol ez egyes jogszabályok ugyan a végletekig kidolgozottak (több száz oldalas jogszabályok vannak), csak azt nem veszik észre, hogy az egyik üti a másikat. Ezeket csak az EU bírósága lenne hivatott elbírálni, és visszavonni azt, amelyik nyilvánvaló mérlegelési hibát tartalmaz. Az egy nyilvánvaló mérlegelési hiba, hogy az import mézben lehet fumagillin,  az EU-ban termeltben pedig nem. Ha az import tételeket vizsgálnák fumagillinre, és  megtalálnák, akkor abból az országból be kellene tiltani az importot. Ha lenne MRL érték, akkor csak a határérték felettieket kellene megsemmisíteni.

*

robi 75

  • *****
  • 1010
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #3790 Dátum: 2025. Március 02. 07:14 »
Na ...😂😂😂😂most már a face is tele lett döglődő méhészetekkel.
Üdv:robi

*

Koki

  • ***
  • 222
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #3791 Dátum: 2025. Március 02. 08:32 »
Na ...😂😂😂😂most már a face is tele lett döglődő méhészetekkel.

Belőled sem lesz méhész soha Robi.


Döglődő?
A méhek nem szoktak megdögleni. A méhek elpusztulnak.

Amikor kezdtem kóstolgatni a méhészkedést, és eljártam egy Ignác típusú méhészetbe Kisberénybe okosodni, akkor én is mondtam ilyet a méhekre. Majdnem nyakon vágott az öreg. Ha még egyszer ezt mondtam volna, biztosan belém állítja a kaptárvasat. Elpanaszkodtam egy helyi idős méhésznek, aki igazat adott a másik méhésznek. Sőt már neki is mondtam ezt, csak ő elnézte nekem a hülye gyereknek.

Nem a face lett tele elpusztult családokkal, hanem az ország lett tele elpusztult családokról szóló hírekkel.
Idegen távoli méhészek jártak felém tegnap. Áradt belőlük a panasz. Nem írom le részletesen, mert csak ismételni tudnám amit mindenkitől hallok. Megnéztünk pár családot. Amire én azt mondtam, hogy gyenge sz@r, arra ők a jó lesz az, csak egy ilyen lenne náluk. A 7-8 léputcásnál csodálkoztak, mert ez csak a mesében lehet az idén. A veszteség nélküli telelésről pedig még nem is hallottak 25-ben, főleg nem ennyiből.
Alig elmentek, jött hozzám régi Barátom DEGONOSZ. Semmi jót nem mesél Ő sem.
De nézzük csak:

https://www.teol.hu/helyi-gazdasag/2025/03/mehek-kaptarak?utm_source=facebook&fbclid=IwY2xjawIwO3JleHRuA2FlbQIxMQABHa0ormr0yKVE9x7yLFSDDPaQ1bOfq-vgBJ5QKuTrT9q9DMqcAaACzKvGJQ_aem_Ts9u1rlFKs5ttvBqY8-uKA

Üdv: Kira

*

robi 75

  • *****
  • 1010
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #3792 Dátum: 2025. Március 02. 09:33 »
Hát ez az pont ezt olvastam.....ennek a hatása kb mint egy  háborús hír olvasása Beverly Hillsben....
Innen onnan hallottam....haverok....meg jönnek a hírek....😂😂😂😂már csak a boszorkányok hiányoznak akik szemmel verik a méhészeket😂😂😂😂.
Gyerekek nem lehetne ezt komolyabban??? Nem nyilatkoznak??? Nem mutatnak semmit? Soha senki?
Hülye idiota pletykákra indítsuk az évet?
80 % elpusztult??? Akkor már senkinek se lenne méhe, csak pár roncs a kertvégében.
Ehez képest szinte megvan mind mindenkinél az amit betelelt, nálam kifejezetten jól teleltek, januárban kijöttek?
Ki jöttek, de azért errefelé nemvolt az a nagy tivornya, mint legdélebben ahogy mondják.....én ráadásul északkeletnek rakom őket hagy pihenjenek nyugodtan.




Üdv:robi

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #3793 Dátum: 2025. Március 02. 09:53 »
Olvasom a leírt helyzetet. Bocsánat, hogy beleszólok! Romániában méhészkedek 50 éve. A helyzet nagyon hasonló nálunk is. A mi véleményünk szerint is összetett a probléma. Megváltozott éghajlati viszonyok miatti szezonális virágporhiány, vagy akár eléhezés, ami miatt a méhek betegségek elleni állóképessége nagyban megváltozik. Legyengül. A betegségek csírája mindenhol jelen van, a helyzetre várnak. A fiasítás gyengén van táplálva, ebből kifolyólag a kifejlett méh élethossza megrövidül. Az atka fertőzési forrás, plusz gyengíti a méhet minden fejlődési stádiumában. Évek óta különösebb gondom nincs a méhesemben, fumidilt tavasszal és ősszel, fehérjepótlót kénytelen vagyok használni március elején, akác után és ősszel. Atka ellen szublimálok akác utáni periódusban, napraforgó után és csorgatok novemberben. A szublimálás eredményessége nagyon függ a körülményektől. Kis nedvességtartalom esetén a hatékonyság szerintem minimális vagy nulla. Közvetlen eső után, vagy előzőleg vízzel belocsolva a családot gyakorlatom szerint különösen hatékony. Mindenre nagyon oda kell figyelni, mert minden hibáért vagy hanyagságért megkapom a számlát.  :)     

*

wr

  • *****
  • 1013
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #3794 Dátum: 2025. Március 02. 14:56 »
Az időkép szerint már csak ötöt kell aludni és minden kiderül, aztán mindenki derül. Lesz aki örömében és lesz aki kínjában.