A méhcsaládok általános állapota

Úgy 25 évvel ezelőtt ilyen nem volt, mára kezd ez az egész méhészkedés egy szélmalomharcra hasonlítani. Őszintén remélem, hogy nem ez a családok műlépre csapkodása lesz a megoldás, mert akkor azonnal abbahagyom az egészet, így én nem kívánok "méhészkedni" mert ez már minden csak nem az. Nem vagyok biológus így csak elmélkedem. A sötét lép tele bábinggel biztos tökéletes táptalaja mindenféle spórának. Na de ott vannak akkor azok a méheken(ben) is, hiába söpröd műlépre, viszik magukkal, legfeljebb a fias menekül meg egy időre tőle, vagy lesz jóval kisebb a spóraterhelésük.

Ettől félek én is.

Úgy 25 évvel ezelőtt ilyen nem volt, mára kezd ez az egész méhészkedés egy szélmalomharcra hasonlítani.

Ez a lényeg!
AZ IDŐ FAKTOR!
AMI BIZONYÍTJA,HOGY A MAI NÖVÉNYVÉDELMI SZEREK ÉS GYAKORLAT -PLD. TANKKEVERÉKEK-TESZIK TÖNKRE MÉHEINK!

Akkor vegyük elő a józan paraszti eszünket és nézzük meg mi változott meg ilyen -főleg a méhek sok millió éves létezéséhez-képest rövid idő alatt.
Nálam csak a mezőgazdasági vegyszerek változása jelentős.
JÓ!
Van valamekkora klímaváltozás is és csökkent a növényvilág biódiverzitása is és lehet,hogy felsorolhatunk még pár méheket hátrányosan érintő változást is.
DE!
Mindezek szerintem egyenlőre nem olyan jelentősek mint a növényvédőszereknek álcázott mérgekben történt “paradigmaváltás”.A brutális főként rögtön ölő ((kontakt)) szereket vagy bevonták mert nagyon veszélyesek voltak vagy kialakult rá a rezisztencia és ma már nem ölnek.Ezek a “jó,kis” taglozó mérgek mellett,ha volt is méhveszteségünk (( letális hatás )) méheink gyorsan regenerálodtak,mert ezen vegyszerek nagyrészt lebomlottak viszonylag rövid idő alatt.
VISZONT!
A mai rafinált,hosszú hatású,lassan lebomló mérgek nem ölik meg azonnal a méhet,méhcsaládot ”csak”megrövidíti az életét ((szubletális hatás)) és így létrejön durvább esetben a kaptárelhagyás vagy a lágyabb esetben a csökkent népesség tavasszal,mert rövidebb az élet tartama bogarainknak.Ki tudja mi a fő bűnös.Melyik vegyszer milyen betegségre hajlamosít.Lehet,hogy minden betegségnél más és más.Pld egy nosemánál lehet,hogy a glifozát.Mint pld. a meszesedésnél -ugye ami egy gomba betegség-ma már egy értelmű,hogy a szintetikus piretroidok,főként a klartán,mavrik hatóanyaga a fluvalinát volt a hajlamosító vegyszer.Akkor még nem is beszéltünk az együttes hatásokról (szinergenciáról).Mert ugye a gazdálkodó tankkeverékben juttat ki többféle szert egyszerre,mert így olcsóbb és semmilyen szabály nem akadályozza ebben a “gyönyörű” tevékenységében.
PERSZE!
A hatásáról szinte senki semmit nem tud.Mert a kutyát nem érdekli a probléma.Szinte semkit nem érdekel,hogy pusztul minden, a megporzó és nem porzó bogár,madár,emlős.Soroljam?
Szinte eltűntek olyan kevés van poszméh,veréb,vadgalamb,nyúl,stb.

ÉS!
Most érkeztem meg oda amiről irtatok Mortimer és WR.
MIVEL!!!
Erősen legyengítik a mérgek a méhét—ahogy Buchinger Gyuribá hívta a jószágunk - a méhcsaládot,az immunrendszerét tönkre téve ,így betalálnak a betegségek.
Nosema,stb.Szabad a pálya,avagy szegény embert az ág is húzza.
PLUSZ!
Úgye ott az atka gyengítő hatása,és a “betegség,vírus hordozó” képessége-((rezervoár)),meg ugye az ellene tett védekezések.Ilyenkor a legyengült állapotában a méhcsaládnak még a savas kezelések is ártanak.A szintetikus szerek még rosszabbak mert eleve mérgezők,emellett esetlegesen kölcsönhatásba léphetnek a növényről behozott szerrel és egymás hatását felerősítik (( szinergencia)).

Ugyan ez van az embernél is.
Mi is megkapjuk a növényvédőszereknek nevezett mérgeket az élelmiszerekből,meg persze a sok “finomat”-tartósitószerek,színezékek,ízfokozók,térfogatnövelők-még a feldolgozott élelmiszeterekből.
ÉS AKKOR!
Nőnek ki az onkológiák a földből!
Tele az ország rákos beteggel.

A lényeg mégegyszer.
Megváltoztak az elmúlt 25 évben mezőgazdaságban használt növényvédőszernek nevezett mérgek és mivel hosszúhatásúak,felszívódóak lettek,kinyírják az életet,a természetet ergo a méheinket is.

MINIMUM 30 MÉHÉSZETI TELEPHELYEN LÁTOM A MÉHEKET EZÁLTAL SZINTE EGYSZERRE LáTOM A KÜLÖNBSÉGEKET IS.A méhészeti technológiánk mindenhol ugyanaz,a növényzet szinte ugyanaz,csak a gazdálkodó mérgei különböznek.
ISZONYAT különbségek vannak.

Csányi Antal

Ui:
Petes Jani bácsi kiváló méhész barátom (erős paprika) mondta mindig.”Antikám,ma az UNDORMÁNY korát éljük.”

És amit Anti ír ebből mit vesznek észre a méhészek?
Ahhoz képest amennyi fiasuk volt nem is olyan bombák....hacsak ezt mondják.
Folyamatosan fiatal méhekkel dolgoztatunk, mert az öregek elhullanak a mezőkön, ami gyakorlatilag számukra, csatatérré változott.
Lényeg, hogy másfél méter hosszú legyen a kukoricacső, akkora legyen egy napraforgótányér mint a dohányzó asztal, hogy ezektől mindenki elpusztul, nem számít.
Kígyózó sorok az ismert gyors éttermek előtt, de ha egy pillanatra felemelné a sok megtévesztett a fejét Szekszárdon, akkor éppen a megyei kórházunkat látná.
De nem, az a lényeg, hogy finom!
Nagyernyei Attila

Anti, ez mind igaz lehet, amiket írsz. Viszont az okokat megszüntetni egyszerű méhészként nem tudjuk. Tehát azt, hogy melyik vegyszerekvagy vegyszerkeverék szubletális hatása gyengíti a méhcsaládot. Ezeket csak komoly terepi kísérletekkel lehetne igazolni. Azért vannak ilyenek, pl. mostanában kezdik vizsgálni, hogy a glifozát terhelés milyen hatással van a méhek bélflórájára, és állítólag károsítja. Viszont amíg ez a vegyszerkérdés rendeződik, ha egyáltalán rendeződni fog, addig nekünk is termelni kéne. És nem lehet mindenkinek elkerülni az intenzíven vegyszerezett földeket.
Tehát meg kéne állapítanunk, hogy milyen módon rövidül a méhek élettartama. Ha felfedezzük, hogy a gyengülés miatt egyes kórokozók elszaporodnak, akkor meg kellene próbálni egyrészt nekünk ezeket a kórokozókat kiirtani a méhcsaládból. Na ezek az irtó szerek, antibiotikumok ugyebár nekünk le lettek tiltva, zéró szermaradvány érték lehet a mézben belőlük. Hadd szenvedjenek a beteg méhek.  Másrészt a méhek gyengülését ellensúlyozni kellene, tehát visszaállítani a védekező képességüket. Erre lehetnének jók pl. a probiotikumok, vitaminok. Ilyenek léteznek, de még nagyon korai stádiumban vannak a kísérletek, hogy melyik mennyire hasznos, melyik probiotikumot lenne érdemes pótolni folyamatosan.
Harmadrészt mindig ki kéne választani az adott területen a legjobb méhcsaládokat, és attól nevelni anyát. Mert azok valahogy bírják azt a terhelést, amit ott kapnak.
Negyedrészt meg valaki azt mondja, hogy ilyen vegyszerterhelés meg csak a mesében van, " meg kéne végre tanulni normálisan méhészkedni, atkát írtani, stb." a jeligéje. Aztán hogy nála mitől van szezonban még az 5. fiók is tele méhekkel, másnál meg miért nem, azt valójában ő sem tudja.

Ettől félek én is.

Amikor valami nem oké, én mindig először magamban szoktam keresni a hibát. Az a fajta vagyok aki nem szeret csinálni egyetlen perc plusz munkát se, de mondom az idén kipróbálom pár családdal ezt a műlépre söprős dolgot, hátha a sok bábing "hordozza a problémát". Aztán, most mikor végeztem a tavaszi vizsgálattal elmentem az egyik haverhoz, szólt hogy ha van kedvem menjek ki vele. Neki erdőben vannak a méhei, NB fészek fél NB mézterekkel. Különféle okok miatt már vagy 3 éve egyáltalán nem építtetett a fészekben, olyan sötétek a fészeklépjei mint a kátránypapír, ennek ellenére a családjai teljesen jók, szóval akkor ez a lép elmélet is megdőlt. Meg egyébként is, a vadon, régóta élő méhek lépjeit sem cserélte soha senki, visszarágták maguk egy idő után, vagy elköltöztek.
Régen is volt atka, méhbetegségek is, de minden évben többet pörgettünk a szotyiról mint az akácról, mert már a szaporulat is termelt! Most meg, nem hogy a szaporulat nem termel, hanem a termelő családokból is eltűnik a szotyin 1 fióknyi méh!
Mi változott?

Leginkább a vegyszerterhelés az ami változott. Emlékszem a gyerekkoromra, egymás után mentek a trágyaszórók a földekre, viszont vegyszeres tartályokat akkoriban nem nagyon láttam, nem volt rá szükség. Ma meg pótkocsiszám viszik a nagy fehér zsákokban a műtrágyát és folyton szórnak valamit, meg permeteznek. Régen a paraszt felszántotta lóval a területét, leszedték kézzel a búzát, a helyi malomban megőrölték, és otthon megsütötték belőle a kenyeret. Ma meg, olyan a búzatábla ha belemegyek hogy ránézésre egy kietlen táj, sehol egy élőlény, még egy hangya se, és az egész táblából valami penetráns vegyi szag árad. Ebből lesz aztán a "táplálék" , megfűszerezve még különféle adalékanyagokkal. Volt 50-100 évvel ezelőtt is allergiás meg rákos beteg is, még ha nem is tudtunk róla mert nem volt média ami harsogja, na de közel se volt ennyi mint ma.

Szóval én azt mondom, hogy természetes körülmények között a méhekkel ma sem lenne semmi baj, ha nem lennének mérgek, mert akkor a legtöbb betegséggel szemben ellenállóak lennének. Az atkairtás is a melyik ujjamat harapjam kategóriába jutott már, ha nem irtom kinyírják a családot, ha irtom akkor meg a szerek gyengítik le őket. A parazitát azt persze nem, mert az ellenáll, olyannak alkotta meg a teremtő.

Ezt írja Mortimer, amivel egyet értek:
" Ezeket csak komoly terepi kísérletekkel lehetne igazolni."
Már 15 éve szórja az OMME a tíz milliókat, és mi az eredmény?
Remélem hamarosan ezen a területen is komoly változás fog történni, és valójában elkezdődik az igazi monitoring, mert ami most van, azt mindenki tapasztalhatja.
Egy káresemény utáni kárfelmérés, ami gyakorlatilag megpróbálja kideríteni az okot.
Természetesen erre szükség van, ahogy ezt 30-50 éve is elvégezték a méhegészségügyi felelősök, társadalmi munkában.
2021-ben ez kevés lesz.
Van aki súlyos milliókat pocsékol el, és topogunk egy helyben.
Ameddig engedik neki.....
Nagyernyei Attila

Ezt írja Mortimer, amivel egyet értek:
" Ezeket csak komoly terepi kísérletekkel lehetne igazolni."
Már 15 éve szórja az OMME a tíz milliókat, és mi az eredmény?
Remélem hamarosan ezen a területen is komoly változás fog történni, és valójában elkezdődik az igazi monitoring, mert ami most van, azt mindenki tapasztalhatja.
Egy káresemény utáni kárfelmérés, ami gyakorlatilag megpróbálja kideríteni az okot.
Természetesen erre szükség van, ahogy ezt 30-50 éve is elvégezték a méhegészségügyi felelősök, társadalmi munkában.
2021-ben ez kevés lesz.
Van aki súlyos milliókat pocsékol el, és topogunk egy helyben.
Ameddig engedik neki.....
Nagyernyei Attila

1.) Amíg ez a NEBIH van addig senki se reménykedjen, hogy bármi változik az lesz a jövőben is mint az elmúlt 5 évben. Ha gond van ment, menni fog a maszatolás.

2.) Másként kell méhészkedni mint 10 éve.

3.)1 millió méhcsaládot ez a terület nem bír el, ezt le fogja szabályozni a természet.

4.) Mindenkinek a saját területi adottságához igazodva kell betelelnie, ha kell el kell onnan mennie a betelelés időszakára, majd vissza. Vannak olyan területek, ahol a méhsűrűség és a virágporhiány miatt már nem lehet  sikeresen betelelni a méheket.

Szép napot mindenkinek!
 Elnézést, hogy nem a megfelelő helyen kérdezek, de biztosan kapok választ itt is.

Mite gun 2 vásárlása előtt állok.

 Hatékony szerkezet ez? Ajánljátok, hogy ezt használjam, vagy inkább mást?
 Szeretnék szublimálni és amitrázt is kijuttatni, igazából azért gondolkodom ezen az eszközön.

 Köszönöm a válaszokat!

Gábor
 

Nem lenne rossz, de feleslegesen nagy és nehéz. Ha hozzáférsz anyaghoz akkor lehet attól jobbat is csinálni, réz vagy alumínium csőből (ha jól emlékszem a régi cirkók kéménye 60-as alucső az pont jó) esetleg hegesztetsz saválló lemezből.
Nekem olyan érzésem van mindig amikor ezekkel a gyártói eszközökkel találkozom, hogy aki ezeket megtervezte meg legyártotta életében nem volt még méhes közelében sem. A másik, az a sublimox vagy mi az meg a másik véglet, pici, tökölődős, minden kaptár után töltögetni kell. A hőlégfúvósban az a jó, hogy megtöltöd, és megcsinálsz vele 40-50 családot megállás nélkül, nem kell beöltözve lenned órákon át. De a mite gun 2 nagyon nagy és nehéz, a befúvott meleg nagy része arra megy el, hogy azt a hatalmas öntött alu tömböt átmelegítse.
Egy ismerősömnek van, szedetett le belőle esztergán, meg tett a belsejébe talán klingeritet vagy mit, kibélelte hőálló anyaggal a kazánt. Valamint nem érdemes egyben megvenni mert úgy drága, valami 65 ezer vagy mennyi, külön csak a kazán 23 ezer, szabályozható hőlégfúvót pedig kapsz 15 körül, ráadásul jobbat mint amit a mite gun 2-höz adnak.

Na ebben wr-el nem értek egyet.
Eszembe sem jutna egyiket sem használni!!!! A Mite -Gunt sem,és a hőlégfúvós "megtömöm öt sem !!!! "

A Szubli Pro Meg "ingyen"van! Minek kókányolni!?

"Nem kell beöltözve lenni órákon át".    Csak öltözz be rendesen!!!! A maszk is "ingyen" van!!!

Kezdem érteni mikor Jenő mondja,hogy az oxálsavval kezelt állományok összeomlanak!

A holdra ugye űrhajóval mennek,és űrhajós ruhát viselnek!!!

Most nem magyarázom ,hogy miért nem jók ezek a szerkezetek. Csak ha kételkedsz abban amit most kijelentek.

Szar egy valami ez a Mite-_Gun !!

Szerintem ez T már leírták egy párszor, hogy a Z oxalsavdihirat tehát vizet is tartalmaz amit először elpárologtat és ezért az első családok csak vizparat kapnak illetve az utolsók pedig kevés oxalsavat.

Ha jó készüléket szeretnél pro vapot vegyél !

A vegyszerek átka a rák!
https://hu.motorsport.com/other-cars/news/tragikus-hirtelenseggel-elhunyt-a-nurburgring-kiralynoje/5769111/

HÁROM éve már hálót lennék ha 51 évesen meghaltam volna.
Nagyon durva!

Csányi Antal

Na ebben wr-el nem értek egyet.
Eszembe sem jutna egyiket sem használni!!!! A Mite -Gunt sem,és a hőlégfúvós "megtömöm öt sem !!!! "

A Szubli Pro Meg "ingyen"van! Minek kókányolni!?

"Nem kell beöltözve lenni órákon át".    Csak öltözz be rendesen!!!! A maszk is "ingyen" van!!!

Kezdem érteni mikor Jenő mondja,hogy az oxálsavval kezelt állományok összeomlanak!

A holdra ugye űrhajóval mennek,és űrhajós ruhát viselnek!!!

Most nem magyarázom ,hogy miért nem jók ezek a szerkezetek. Csak ha kételkedsz abban amit most kijelentek.

Szar egy valami ez a Mite-_Gun !!

Ez pont akkora butaság oszkár mint a legtöbb amiket itt ott olvasni szoktam. Eszedbe sem jutna , azaz soha ki nem próbáltad, de tudod hogy nem jó! Ekkora marhaságot! Én meg tudok olyan méhészről aki évek óta csak ezt használja, a furettót csak azért tartja hogy csinál egy évben 2db kontrollt vele, és nem omlott össze az állománya, sőt 4 éve kaptárat sem zárt be egyet sem.
Egy jó hasonlatot tudnék ide mondani, elkészíti a paraszt a parasztfurettóját, összeomlik az állománya. Ír vagy 2 oldalt arról, hogy miért nem szabad parsztfurettót építeni, miért kell megvenni inkább ötször annyiért a gyárit. Meg is veszi, majd rá 2 évre újra összeomlik az állománya!
Akkor a parasztfurettó a nem jó, vagy a méhész a balf@sz? És az a baj, hogy nagyon sok ilyen van, mert magukból indulnak ki, és úgy gondolják, ha nekik valami nem sikerült (balf@szok) akkor mások is azok, másnál sem működhet.
Csináltak egy kísérletet (az egyik illető tanult vegyész), 2db már használatból kivont 3 fél NB fiókba bepakoltak fekete, főzésre váró lépeket, az egyikbe befújtak azzal a pro csodával, a másikba meg ezzel a mite gunnal, és adott idő múlva megnézték hogy melyikben hogy terült szét a szublimátum, meg melyikben meddig maradt meg, és képzeld, a mite gun nyert!
Persze hogy nem jó valami, ha valaki nem tudja használni! Vagy a furettót begyújtod, és egyből nyomod be a kaptárba? Ugye hogy nem... Na ez is vagy úgy működik hogy miután üzemmeleg már a kazán teszed be az oxált és dolgozol vele, vagy megvárod míg az lesz, és csak utána tolod a kaptárba.
És akkor nem olvasol ilyen butaságokat hogy vízpára megy a kaptárba.
Ugyanez van a glicerox mizériával is. Többen lelkendeznek tőle, mások meg azt mondják miután kipróbálták hogy soha többet, pedig mindenki ugyanazon recept szerint készítette el.
Vagy konkrétan ezt hallottad a Jenőtől, hogy mite gun használata miatt omlottak össze méhészetek? Nem hinném.
Szóval várom a magyarázatodat hogy miért is nem jók ezek, vagy miért is nem tudják egyesek használni.
Ezt az "ingyen van" dolgot meg hiába mondod annak akinek van mondjuk 40 családja, és összesen nem kap annyi támogatást hogy ezeket a szubli csodákat megvegye belőle, ami pont ugyanakkora lehúzás mint az összes többi eszköz. Hogy lesz egy olyan pörgető ára 250-300 ezer, amit magam itthon megcsinálok 60 ezerből? Ne írd le, tudom a választ...