Műlép-Viasz

Nagyon köszönöm a rövid ismertetést. Ehhez hozzáteszem, hogy Magyarországon néhány évvel ezelőtt még nem volt viaszminősítésre akkreditált laboratórium. Kerestem, de nem találtam. Herpai, aki akkor már a Wesling cégnél vezette a mézlabort, se tudott mást javasolni mint Brémát. Mikor megkérdeztem, hogy miért nincs, akkor azt mondta, hogy kicsi lenne az igény a viasz analitikájára.

QUQURIQ !!!

Minap hívott egy méhész. Még a nagyapja is méhész volt. Mindig nagyon szép eredményi voltak a családoknak. NB 24 méhészkednek 100-150 család között.
Mindezt csak azért írom le, mert Őket is érhet meglepetés.
Egy Jászsági viaszfeldolgozó udvarán láttak, nagyon sok narancssárga színű, és fagyi tölcsér alakú fóliába becsomagolt viasztömböket. Ő is ilyen műlépet kapott. Először nagyon kételkedett, de betette a méheinek. Szenzációs sebességgel kiépítették a családok, és nagyon szépen. Még a szezon végén bent maradt, műlépek is szépen kiépültek.
Kérdezi tőlem a méhész, hogy miért lehet narancssárga a viasz?
Most Én is kérdezem, aki tud infót legyen szíves írja le!

Köszönettel: Kiskakas

Háát most nem túl jó hírrel szolgálok.
Nem elég, hogy az atkával is ennyit kínlódunk, most itt a hamis műlép.
Az egyik Tolna megyei méhész megelégelte, hogy folyamatosan silány minőségű műlépet tud vásárolni.
Ő ugyanis ráállt a lépes méz termelésre, viszont az idén óriási kár érte.
A méhek rágták, kerülgették, vagy egyenesen mellé építettek a kis keretkéknek.
A kazettás lépes méz szépen jövedelmező (lenne) ha a műlépet kiépítve, ezekbe a keretekbe méz kerülne, amit a méhek szépen lefednének.
Évekig működött is a mutatvány, de az idén csúnya történet körvonalazódik.
Megunta a méhész, hogy hülyére veszik, és Brémában több százezer forintért bevizsgáltatta a műlépnek eladott hamisítványt.
Igen, most már kijelenthető, hogy olyan mennyiségben tartalmazott idegen anyagot, amiből a méhek köszönik szépen de nem kértek.
Hogyan tovább?
Feljelentés a NÉBIH-nél, aztán meglátjuk.
Rutinos műlépkészítőről van szó, senkit nem fog meglepni ha kiderül a személye.
Van bajunk bőven.
Nagyernyei Attila

Attila,
sajnos én is hasonlóval tudok beszámolni. V..a műlép, hozzá se nyúltak, még csak szét sem rágták, annyira idegen...
Drapp színű műlép, szinte 'üveges' kinézetű. Szerencse, hogy csak 1 kg lett belőle próbára.

Amikor a MÉHÉSZET szaklapba az emlékeztetőt írtam, ezért fogalmaztam úgy, hogy MÉH-lép.
Ez valóban MŰ-lép, mert a méhviaszhoz nem sok köze van a szürke katyvasznak.
Pályafutásom alatt találkoztam már rengeteg silány minőségű MŰ-léppel, főként másik méhészek panaszkodtak rá.
Sőt vizsgálatokat is folytatott az OMME. (Akkor még szaktanácsadó voltam.)
Minden minta megbukott.
Sajnos a "fogó" most is ugyan az a MŰ-lépes.
Nevét nem írom ki, nem szeretném ha megfenyegetne.
Majd hamarosan megtudja, mert a NÉBIH keresni fogja, különben is nem nekem van minőségi kifogásom.
Én már évtizedek óta megbízható helyen cserélem a viaszomat, MÉH-lépre.
Nagyernyei Attila

Sziasztok!

Van egy nagyon régi műlépöntő formám, nagyapám padlásán találtam. Olyan az egész, mint egy laptop. Két alumínium lap, amibe a minta van marva, alul-felül cementágyban (gondolom a súly miatt) és egymásra lehet csukni. Ma csináltam próbaöntést, teljesen tiszta viaszból. A minta jó lett, a lap vastagsága egyezik a kapható műlépekével. A színe viszont sokkal világosabb - talán azért mert teljesen szűz viaszból készült. Meg sajnos nagyon könnyen törik, és nem olyan illatos, mint amit a műlépkészítőtől veszek. Tudja-e valaki, hogy mitől rugalmasabb és illatosabb a műlépkészítőtől vásárolt viasz? Mit kell hozzá keverni a viaszhoz? Vagy mit nem kellene, de hozzákeverik amitől rugalmas lesz
Köszi
Zoli

Az öntött műlép mindig törékeny. A hengerelt műlép, amit vásárolsz, az sokkal hajlékonyabb. Nem a viaszban volt a hiba, hanem a te technológiádnak ez természetes sajátossága.

Köszönöm a választ. Akkor talán ezért kötött ki a padláson ez a szerkezet.

Nem ezért. Nyáron ez nem olyan nagy probléma. Inkább azért, mert a viaszfertőtlenítéshez szükséges feltételeket otthon nem tudod egykönnyen és gazdaságosan biztosítani.

Sziasztok!

Sonkoly főzéskor Nb lépenként mennyi az a kinyert viaszmennyiség amikortól már hatékonynak mondható a technológia?

Szia. Nem tudom mikortól gazdaságos. Már pontosan nem emlékszem de talán 100 kivágott félNB lépet 8,5 kg viaszba számol be Birinyi. Mi ezt nem tudtuk elérni soha. Próbáltuk gőzös centrifugával, az eredmény kb. 7-7,5 kg volt. Mikor ennyi mikor annyi. A legjobban az vált be hogy jó sok vízben felfőztük a viaszt és azt átcentrifugáztuk. Így kijött 8 kiló körüli mennyiség, inkább picit alatta. Ilyenkor a forró víz átmossa a bábingek által beszívott olvadt viaszt is, meg sokkal nagyobb fordulatot elbír remegés nélkül.
Szóval ha a moly nem kapott bele akkor talán nincs is értelme kiolvasztani mert csak bukunk rajta.
Viszont én is kérdezném hogy ki milyen eredményekkel olvasztja a lépet? És milyen módszerrel?

Szia!

Azért kérdeztem, mert most próbálgatok egy (nekem)új viaszprést.
Használtan vettem egy idős helyi kollégától és némi lemez munka után újra hadra foghatóvá vált.
Úgy néz ki a szerkezet, hogy egy forró vízzel teli üstben (ami olyan mint egy pálinkafőző üstje) van egy perforált lemezből készült kosár. Ehhez a kosárhoz lehet rögzíteni a tetőt, ami egy szöghajtással dolgozó prés. Először simán raktam bele a sonkolyt, de nyomás hatására eldugaszolta a kosár furatait az olvadt sonkoly. Másodjára már zsákba tettem a cuccot és úgy már szépen működött.
Az eredmény: 30 Nb lépből 6,7 kiló viasz.
A végére sajna szétment a prés kurblija, úgyhogy nem tudtam rendesen megszorítani. Most készül az erősebb tekerő amivel szerintem tudok még néhány dekával többet kinyerni a következő főzetből.


Nb18

Az elég hatékony...

Nb18! Az nagyon jó eredmény! Tennél fel képet a ketyerédről? Ennek nagyon örülök hogy szám szerint leírtad hogy mennyiből mennyi, bár Fülemüle is ajánlotta számomra ezt a módszert.