Szevasz!
Senki nem értette félre szerintem! Az akác utáni kezelésed mikéntje, és sikeressége az alapja a szeptemberinek is, sőt, a záró kezelésnek is. Az áttelelő állományod atka-szívottsági szintjének is. A virusok, egyéb fertőzések, nosema terheltséged szintjének is! Nincs már lehetőség csupán csak "gyérítésre"! Minden kezelés időpontját, használt szerét, technológiáját úgy kell megválasztani, hogy a szinte lehetetlen tökéletes atka mentesítésre kell törekedni! Teljesen felesleges a szereket hibáztatni, persze ilyen is volt, és van is! Teljesen felesleges kergetni a vándoratkákat, de természetesen ilyen is van!!!
Igazából az a problémánk, hogy a méhekről már elég sokat tudunk, egész jól tudunk a segítségükre lenni a termelésben a saját érdekünket figyelembe véve. Azzal viszont nagyon nem vagyunk tisztában, hogy a megváltozott időjárási tényezők mellett, az enyhe telek alkalmával szinte le sem állt anyák mellett mit várhatunk az atkáktól. Az eltolódott évszakok mellett mire hogy reagál az atka, ha lehetősége adatott! És a legnagyobb problémánk az, hogy az atkáról még mindig nem vagyunk hajlandóak tudatosan gondolkodni! Még mindig az "eddig is ezt csináltam 20 éve, eddig is jó volt" módszerrel kezelnek sokan!!! A kaptárfenékre hullott atka-számolása, a higiénikus alj használata még mindig idegen rengeteg méhésznek! Nálam 5 éve lassan külön sor van a kaptárlapon, amin a családnál számolt atka van felírva, dátummal.... Ugyan olyan fontos adat, mint az anya kora, fias száma, vagy az általános erőssége a családnak. Sőt!
El kell végre jutni odáig, hogy igenis át kell tervezni a technológiánkat! Igenis tanulni kell az atkáról, meg kell ismerni, és nem csak ide-oda puffogtatni a furettóval. Figyelni kell a hullást, időzíteni a kezeléseket lehetőleg a környező méhészekkel együtt! Igenis kell találni szert tavaszra is, igenis kell kezelni akác után is közvetlenül. Hárs, vagy napraforgó utáni kezelés elhagyása maga az öngyilkosság, erre az utóbbi pár évben rájöttek sokan. És már olyan sincs, hogy "nem jutottam ki a méhesbe megcsinálni a zárókezelés, most meg már havazik..." (ezt ma mondta egy kolléga...)
Meg kell tanulni raj állapotba hozni a családokat, szaporítani, here fiast tördelni, de ezek nagyon nem elegek, kellenek a vegyszerek is, bármennyire is idegenkedünk tőlük.
Viszont ha már használnunk kell, akkor csak úgy, ahogy kell. Csak addig, amig kell. Figyelve, számolva a hullást, ellenőrizve a hatásosságát, és rotálni a szereket.
Tehát igen, tömören összefoglalva: mindenki, ahogy Te is, az akác utáni kezelésekről beszéltünk. csak annyi volt amit többen is szóvá tettünk, hogy ha nem ellenőrzött a hullás, nem nyugodhatsz meg 2x2 füsttel, mert magadat megnyugtatva inkább ártasz, mint használsz vele. A gyérítés az nem elég! Jóval nagyobb hullámban üti fel a fejét az atka így sacc napraforgó idején, vagy kicsit utána. Akkor jön a "vándoratka-teória". Pedig csupán azon múlott a dolog, hogy az akác utáni védekezési technológiába be kellett volna még iktatni egy-két számolást, és még minimum 3 füstölési alkalmat. Nem egy nagy dolog még 3x elsétálni azzal a furettóval a kaptársor előtt! És ez nem azt jelenti, hogy "ennyire erősen védekezni csak szotyi után szoktam" ahogy mondod. Hanem a megfelelő időben, hiszen a legkevesebb a fedett fias a méhesben, a megfelelő szerrel, hiszen az amitrázzal ilyenkor tarolni lehet, a megfelelő ideig alkalmazva a szert, hiszen azon kevés fedett fias is kikel az 5 alkalom végéig, amibe még megbújhatott az atka, nem csak gyérítettél, hanem minimálisra csökkentetted a családok atka számát. Így lehet elérni azt, hogy ne lepődj meg szeptemberben, ne sokkolódj le esetleg októberben egy ellenőrzés alkalmával. És hogy egyáltalán átteleljen az állomány. Szerintem, persze ez csak az én véleményem, a 2x2 mellé már csak egyszer kell hibázni az év hátralévő részén, és kész a baj! Lehet keresni a hibát a szerekben! No meg a vándorló atkákban is! Mindkettőre van példa, értem! De csak akkor kezdjünk másokban okokat keresni, ha mi magunk tényleg megtettünk mindent amit lehetett!!
Kellemes napot!
Szabolcs