1980-as évek elején már elvégezték a magyar méhészek és állatorvosok azokat a szakszerű vizsgálatokat, aminek alapján kimondhatták és ki is mondták, hogy hangyasavas atkairtás a hazai időjárási viszonyok miatt csak nagyon korlátozott mértékben használható.
Hangyasavas párologtatást csak tavasszal és ősszel használjunk, de akkor se pontosan kiszámítható a hatása, mert ha a párologtató nem a méhek által klimatizált térbe, tehát nem a fészekbe kerül hanem azon kívülre, akkor bizony a párolgás nem egyenletes és ezért az atkairtó hatás és a méhekre való károsító hatás is kiszámíthatatlanná válik.
Miért?
Magyarországon általánosan 20-25 mm vastag faanyagból készülnek a kaptárok és duplafalú kaptárok szinte nincsenek, sőt műanyag kaptár sincs sok. A nap állásszöge olyan kedvező, hogy egyenletes napos időben akár októberben is kialakulhat a kaptárfal belső felületén 50 C fok feletti hőmérséklet. Természetesen a fészekben a hőmérsékletet és a páratartalmat, meg a levegő cseréjét szabályozzák, de a fészken kívüli tér hőmérséklete az a külső hőmérséklettől és a napsütés miatti falfelmelegedéstől függően, akár 50 C fok fölé is mehet.
Márpedig ha a hangyasavas párologtató véletlenül a fészken kívülre kerül, akkor az erőteljes párolgás miatt túladagolás történhet és a Zombee által leírt mérgezéses tünetek következnek be. Zombee nem írta, mert valószínűleg nem tudta mérni vagy nem gondolt rá, hogy mérni kellene, de ilyen esetekben a nyitott fias és a pete is károsodik. A károsodás mértéke a hangyasav túladagolásának mértékétől és időtartamától függ.
Nem véletlen, hogy az oxálsavas atkairtás sokkal elterjedtebb, mint a hangyasavas, hiszen az oxálsav a kaptárban uralkodó legszélsőségesebb körülmények között sem tud párologni, ugyanakkor az atkairtó hatása kifejezetten jó akár szublimálással (hevítéssel) akár permetezéssel, akár cukros-vizes oldattal juttatjuk be a méhcsaládba.
A varroa atka pusztítására használt peszticidek (amitráz, taufluvalinát, kumafosz) méheket károsító hatása nagy és már sokan és sokat írtak erről, de még a legműveltebb méhészek se nagyon veszik ezt figyelembe, ugyanakkor a szerves savak alkalmazásától oktalanul félnek, holott a szerves savaknak a méheket károsító hatása rendes alkalmazás mellett nagyon csekély. Egyetlen károsító hatással kell számolni, a savós fiasításban mértek nem több, mint 5 %-os pusztulást.
A méhészek nem veszik figyelembe, hogy a szerves savak nyom nélkül eltűnnek a kaptárból és a kaptártermékekből, ugyanakkor peszticidek nem bomlanak le maradék nélkül és hosszan tartóan károsítják a méhcsaládot.