ATKAIRTÁS, de ésszerűen

Köszönöm zombee. Szándékomban volt a pontos tájékoztatás adása, de nem volt időm visszakeresni a konkrét hozzászólásodat. Azt hiszem a lényegben nem tévedtem. Nem az lenne a megoldás, ha egyesével csomagolnák ? Remélem nem fogalmaztam félre, hiszen ezen van a lényeg: elvileg a mi klímánkon is van működőképes hangyasavas alternatíva (lehet, hogy a Nassenheider párologtató is jó, csak még nem olvastunk róla beszámolót). Egész egyszerűen egy banális hiba miatt nem tudjuk használni. Apropó : hőmérsékleti tartomány :ezt találtam:
http://vernalis.hu/publikaciok/36_apistonik_termekismertetu.pdf
Tehát a gond az, hogy nyáron, akác után nem ajánlatos használni, vagy tavasszal, vagy ősszel van rá megfelelő hőmérséklet. Félő, hogy az általam felvetett probléma megoldására nem alkalmas: két téli kezelés között félúton alkalmazni.

1980-as évek elején már elvégezték a magyar méhészek és állatorvosok azokat a szakszerű vizsgálatokat, aminek alapján kimondhatták és ki is mondták, hogy hangyasavas atkairtás a hazai időjárási viszonyok miatt csak nagyon korlátozott mértékben használható.

Hangyasavas párologtatást csak tavasszal és ősszel használjunk, de akkor se pontosan kiszámítható a hatása, mert ha a párologtató nem a méhek által klimatizált térbe, tehát nem a fészekbe kerül hanem azon kívülre, akkor bizony a párolgás nem egyenletes és ezért az atkairtó hatás és a méhekre való károsító hatás is kiszámíthatatlanná válik.
Miért?
Magyarországon általánosan 20-25 mm vastag faanyagból készülnek a kaptárok és duplafalú kaptárok szinte  nincsenek, sőt műanyag kaptár sincs sok. A nap állásszöge olyan kedvező, hogy egyenletes napos időben akár októberben is kialakulhat a kaptárfal belső felületén 50 C fok feletti hőmérséklet. Természetesen a fészekben a hőmérsékletet és a páratartalmat, meg a levegő cseréjét szabályozzák, de a fészken kívüli tér hőmérséklete az a külső hőmérséklettől és a napsütés miatti falfelmelegedéstől függően, akár 50 C fok fölé is mehet.

Márpedig ha a hangyasavas párologtató véletlenül a fészken kívülre kerül, akkor az erőteljes párolgás miatt túladagolás történhet és a Zombee által leírt mérgezéses tünetek következnek be. Zombee nem írta, mert valószínűleg nem tudta mérni vagy nem gondolt rá, hogy mérni kellene, de ilyen esetekben a nyitott fias és a pete is károsodik. A károsodás mértéke a hangyasav túladagolásának mértékétől és időtartamától függ. 

Nem véletlen, hogy az oxálsavas atkairtás sokkal elterjedtebb, mint a hangyasavas, hiszen az oxálsav a kaptárban uralkodó legszélsőségesebb körülmények között sem tud párologni, ugyanakkor az atkairtó hatása kifejezetten jó akár szublimálással (hevítéssel) akár permetezéssel, akár cukros-vizes oldattal juttatjuk be a méhcsaládba.

A varroa atka pusztítására használt peszticidek (amitráz, taufluvalinát, kumafosz) méheket károsító hatása nagy és már sokan és sokat írtak erről, de még a legműveltebb méhészek se nagyon veszik ezt figyelembe, ugyanakkor a szerves savak alkalmazásától oktalanul félnek, holott a szerves savaknak a méheket károsító hatása rendes alkalmazás mellett nagyon csekély. Egyetlen károsító hatással kell számolni, a savós fiasításban mértek nem több, mint 5 %-os pusztulást.

A méhészek nem veszik figyelembe, hogy a szerves savak nyom nélkül eltűnnek a kaptárból és a kaptártermékekből, ugyanakkor peszticidek nem bomlanak le maradék nélkül és hosszan tartóan károsítják a méhcsaládot.

Geddekas!
Napraforgó pörgetés után ha közvetlen szeretnék csurgatni oxálsavval, kell valamilyen kockázattal számolni?
Nem ritka ez idő tájt a 35-40 fok meleg. Nem kell tartani nagyobb elhullástól?
Ha nincs bőséges hordás szotyiból az anyákat nem szorítja ki a méz, így nagy lehet a fias terjedelme! Nem károsodik a hő hatásra?

Az oxálsav nem hangyasav. Az oxálsav nem lehet párologtatni. Nem tud párologni csak szublimálni, de a szublimálás hőfoka 159 C fok. Ilyen hőfok a képtárban csak tűzzel vagy izzítással keletkezik.

Biológiai hatástartományban (nulla és 60 C fok között) az oxálsav hatása nem hőfok hanem koncentráció függő. A hatásnak viszont van egy másik tényezője. Annál hatékonyabb, minél szorosabb, tömöttebb a fészek. Ezért hatékonyabb ősszel, mikor már fürtbe húzódnak éjszakára sőt nappal is valamennyire.

Arra gondoltam, hogy jövőre atka gyérítés céljából napraforgó pörgetés után közvetlen oxálozok egyszer, majd Novemberben még egyszer!
Persze csak ha indokolt mint idén(atkainvázió)!
Nagyon olcsó és hatásos megoldásnak tartom!
Én akác után nem használok atkairtó szert, amit persze nem tartok jónak!

Repce előtt az illóolajos párologtatás atka ellen állítólag hasznos Hegedűs doktor úr szerint.

 Környezetterhelési monitoring vizsgálat 2013-2014.


Az elmúlt költségvetési időszakban elvégzett munkánk segítségével újabb adatokat találtunk arra, hogy, hogy a hazai méhészetekben tapasztalt pusztulások kivédéséhez alapvetően a megnövekedett méhsűrűség és az ezzel összefüggésben lévő méhegészségügyi kérdések állnak. A 2013-2014. telén tapasztalt méhveszteségeket viszont az említetteken túl a betárolt élelem rossz minősége és bizonyos esetekben a kaptárakban alkalmazott gyógyszerek nem várt mellékhatásai is okozhatták.
A magas méhsűrűségi adatok mellett idén, az atkák létszámának exponenciális növekedésével megnőtt a jelentősége az egységes védekezési gyakorlatnak. Ezeknek a védelmi megoldásoknak segítségével őszre egyes területeken sikerült elérni, hogy a hazai méhállományok egy részében csökkenjen az atkák létszáma, más területeken viszont az atkák korai elszaporodásának következtében meglepetésszerű legyengülések, sok esetben családpusztulások következtek be már 2014 augusztusában és szeptemberében. A kudarcok okainak tisztázása érdekében vizsgáltuk és továbbra is vizsgálni fogjuk az alkalmazott védelmi technológiát, valamint a felhasznált készítmények minőségét is.
Az elvégzett kémiai analitikai vizsgálatok ismételten rámutattak arra, hogy egyes esetekben mekkora jelentősége lehet a viasz importtal hazánkba bekerülő műlépek szennyezettségének, amit csak fokoznak az évek során felhasznált atkaölő szerek és a növényvédelmi tevékenység által használt vegyületek kaptárakba történő bejutása.
Az idén is folytattuk a hatósággal és a növényvédelmi szakemberekkel közösen elvégzett mintavételezési kampányunkat. A hosszú évek alatt elvégzett munkánk eredményeként elmondható, hogy bizonyos kultúrákban (ld. repce), előrelépés tapasztalható a növényvédelmi fegyelem kérdésében. Sajnos a gyümölcs kultúrákban ugyanezt a kedvező tendenciát nem látjuk, de az már körvonalazódik, hogy a kitűzött cél érdekében mely földrajzi területekre koncentráljuk a további mintavételeket.
Befejeztük egyes 2013. évben megkezdett mérgezési esetek végső értékékelését, minek következtében elmondható, hogy pl. az Egyházaskozár térségében tapasztalt súlyos legyengülés mögött több hatóanyagnak (köztük a csávázószerként alkalmazott neonikotinoidoknak, valamint az április második felében kijuttatott egyéb permetszereknek) együttes hatását lehetett tapasztalni. A neonikotinoidoknak a növények virágzataiban történő megjelenése viszont függ a növények fejlődési gyorsaságától, a csapadékviszonyok alakulásától.
Az idei esztendő negatív szenzációjának számít az a mérgezés sorozat, amelynek kapcsán egy, a méhekre nem jelölésköteles hatóanyagnak a méhekre kifejezetten kockázatos másik hatóanyaggal való szennyeződése történt meg. Az eset kapcsán károsodott több, mint ötven méhészet ügyének felkarolásával Egyesületünk igyekszik segítséget nyújtani a bajbajutottak számára.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület által a méhegészségügyi, környezetterhelési monitoring vizsgálatok terén 2013-14 költségvetési évben elvégzett munkájának eredményei alapján el kell mondani, hogy a hazai méhsűrűségi adatok ismeretében mindent el kell követni annak érdekében, hogy a méhészetekben tapasztalt kórtani helyzet javuljon, ugyanis ez a záloga annak, hogy az ágazat meg tudjon felelni az elkövetkezendő években jelentkező újabb kihívásoknak.

Nocsak nocsak!

Ez is van benne!
"Befejeztük egyes 2013. évben megkezdett mérgezési esetek végső értékékelését, minek következtében elmondható, hogy pl. az Egyházaskozár térségében tapasztalt súlyos legyengülés mögött több hatóanyagnak (köztük a csávázószerként alkalmazott neonikotinoidoknak, valamint az április második felében kijuttatott egyéb permetszereknek) együttes hatását lehetett tapasztalni. A neonikotinoidoknak a növények virágzataiban történő megjelenése viszont függ a növények fejlődési gyorsaságától, a csapadékviszonyok alakulásától."
Még nemrégen az IB most már ELNÖKSÉG (Huhúú) újság címoldalán reklámozták a csávázó szereket.
Vagy rosszul emlékszem? Pedig, hogy tagadták, hogy "Magyarországon nem mutatható ki összefüggés a csávázó szerek, és a méhpusztulások között."
Így kerülnek azok csávába akik ezt állították?
Nagyernyei Attila

Nem olvastam még át alaposan a monitoring jelentést, de amit olvastam abból is látható, hogy tele van ellentmondással. Ennek oka szerintem, hogy most már nem egyedül Tóth Péter gondolatai tükröződnek benne.

Az egyházaskozári eset összetettségére én hívtam fel a figyelmet. Tóth Péter első felindulásban egyértelműen azt állította, hogy a neonikotinoidoknak semmi szerepe nem lehet az eseményekben, hanem a méhész hibája és a borsó permetezése okozta a méhállomány részleges pusztulását. Az persze nem zavarta Tóth Pétert, hogy a borsópermetezés a nagy pusztulás előtt egy hónappal történt. Aztán amikor felhívtam a figyelmet az ellentmondásokra, akkor részletesebben kezdték vizsgálni a történteket és lám az újabb monitoring jelentésben kénytelenek voltak beismerni a neonikotinoidok károsító hatását is.

Bizonyos helyeken a monitoring jelentés nem jelentés, hanem idézőjelbe tett "vitaanyag", vagyis a mondatok stílusa alapján nagy valószínűséggel Tóth Péter mószerolja benne azokat, akiknek nem tetszik az Ő álláspontja. Azt viszont nem értem, hogy akkor meg miért nem egy név szerepel szerkesztőként és miért egyenrangú felelősként szerepel az jelentés elején Dr. Csaba György Tóth Péterrel.

A monitoring jelentés továbbra se tartalmazza azokat a kritériumokat, amiknek megléte fontos lenne, pl. a mintavételnek és a minták elemzésének dokumentációját, hogy meg lehessen állapítani milyen pontosságú milyen hitelességű az értékelés. Ugyanakkor a mostani jelentés vagdalkozó véleményt fogalmaz meg azokra a szakemberekre, akik kritizálták a korábbi monitoring jelentéseket és megemlítették, hogy szintén nem volt a monitoring módszertana pontosan dokumentálva.

Miért fontos a módszertan? A helyes módszertan rávilágít az előzményekre is. Egyszerű hasonlattal megvilágítom miért fontosak az előzmények. Agyvérzéssel bekerül egy ember kórházba. Bárki beláthatja, hogy egy agyvérzésnek bűncselekménytől kezdve számos betegségen keresztül rendkívül sok oka lehet. A gyógyítás sikere nagyban függ attól, hogy mi volt az ok. Ha egy tartós magas-vérnyomás, akkor természetesen másképp lehet sikeresen gyógyítani a beteget, mintha egy fertőzés okozta lázas állapot vagy egy tompa sérülés.

Majd még visszatérek a mostani monitoring jelentés érdekességeire, ugyanis érdekel az, hogy a múlt évihez képesti létszámnövekedés milyen változást hozott a monitoring munkában.

Az egyházaskozári esetnél nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy az a méhészet 20 év alatt talán egyszer kapott Fumagillint. Én váltig állítom, hogy a neonikotinoid mérgezésre a Nosema hajlamosít, nem fordítva. A sérült bélfalon keresztül akadálytalanul tud felszívódni a szer. Régebben is írtam, hogy egy gombaölős permetezésről viszont el tudom képzelni, hogy hajlamosit Nosemára. Szóval gombaölő, Nosema, neonikotinoid  sorrendet minden további nélkül el tudok képzelni. Egy neonikotinoid miatt kialakult Nosemat már sokkal kevésbé, pláne úgy, hogy a népeltűnéssel egy időben ki lehet mutatni a súlyos Nosémát. Ahhoz egy-két hétre szükség van, hogy erre a szintre felszaporodjon. Az a helyes eljárás szerintem, ha a neonikotinoid mérgezés gyanús eseteknél tisztázásra kerül az, hogy a méhek mikor kaptak utoljára Fumagillint. Mondjuk öt hónap az már olyan mintha nem is kaptak volna.

Soha nem szabad az okot összekeverni az okozattal.

A Nosema nem tud betegséget okozni, ha a peritrófikus hártya egészséges. A Nosema spóra nem tudja lebontani a peritrófikus hártyát. Ha viszont bármilyen ok miatt sérült a peritrófikus hártya képződése, mérgezés, éhezés miatt, akkor támad a Nosema.

A Nosema mindig következmény, soha nem kiváltó ok. Ez az egyházaskozári esetre is igaz.

gededkas4
Egyezzünk meg abban, hogy Te nem ismered a Nosema ceranaet, csak az apist.

Sziasztok!
Nem akarok ebbe a meccsbe tudományos módon beszállni.
Megjegyzésem viszont van.
A méhész személyes jó barátom, ismerem az esetet az elejétől fogva.
A tavalyi monitoring kis könyv címlapján az ő méhecskéje van.
Még a napraforgó el sem kezdett virágozni és már komoly kára volt.
Természetesen az "ellenzéknek" is vannak szakemberei, nem csak az OMME mondja meg a frankót!
Nem virágzik a szotyi, mégis járják a levél fonákját?
Gyertek el Szekszárdra a Tavaszváró Méhésznapra és megtapasztalhatjátok, hogy az OMME szakmai stábján túl is van élet, na meg guttációs cseppecskék tele neonikotinodokkal, ami a nap hatására felszárad mire kiérkezik a monitoring csapat.
Röhej a köbön.
Nagyernyei Attila

Iridó!

Egyezzünk meg abban, hogy a Nosema ceranae és a Nosema apis fajtestvérek. Mind a kettőre igaz, hogy hibátlan peritrófikus hártya esetén nem tudja megtámadni a bélfalat, mert nincs mibe beakasztani a horgocskáját. Márpedig ha nem jut el a bélfalig a kórokozó, akkor betegséget sem tud okozni.

Életemben még nem kezeltem a méheimet fumagilinnel és eddig még sem én, sem a vásárlóim nem panaszkodtak, hogy a méheim nozémásak lettek volna. Persze ha a méheimet intenzíven vegyszerezett környezetben tartanám, akkor nem úsznám meg a méhészkedést fumagilin nélkül és biztosan az én méheim is nozémásak lennének.

Sajnos az egyházaskozári méhész intenzíven kemizált területen méhészkedik és nincs is hova menekülnie, ezért nála bármikor előfordulhat kisebb nagyobb, rövidebb-hosszabb ideig tartó mérgezés.

Laci!
Ez egy spanyol szerzőtől származó spóravizsgálati eredmény. A nyolcmillió spóra valamilyen módon előállítódik. Egyébként utaltam arra, hogy elképzelhetőnek tartom a gombaölőszer miatti Nosema felszaporodást.
Más: most olvasgatom a Tóth Péter féle monitoring vizsgálatokat. A vándoratkák kapcsán véleményem szerint teljes tévedésben van. A Biowarral előkezelt és 5600 db leesett atka utáni füstölés hatására lepotyogó 9000  atka egészen egyszerűen annak a magyarázata, hogy a tartós hordozó hatóanyag leadása nem elegendő az amitráztoleráns atkák elpusztításához. A füstöléskor bejuttatott nagyobb mennyiségű hatóanyag elegendő volt az atkák elpusztításához. Néhány év, és az sem lesz elég.