ATKAIRTÁS, de ésszerűen

Geddekas!
Az a baj, hogy állandóan a Perizinnel jössz, pedig sohasem azzal hasonlítottam össze. Nekem az a problémám, hogy az oxálsav alkalmas-e nyári időszakban atka elleni kezelésre. Igaz, hogy óva intettem ettől Kamikazet, de csak azért mert előtte én mondtam neki, hogy ezt jó ötletnek tartom. Ezt a véleményemet vontam vissza részben, a Zombee által linkelt grafikon miatt. Azért részben, mert kontroll mellett használva kiderülhet más is. Pontosan az, hogy pl. azért lassú a hatás, mert az oxálsav hangyasavvá alakul az atka szervezetében, így a fiasban is lehet elpusztult atka. Ez azonban csak egy elméleti lehetőség.
Perizin: menj át a zöldre, a Mi újság a méhesben topicot olvasd vissza, és értékeld át a róla írt dolgaidat. Kontakt módon hat, nem úgy, ahogy írod.
Oxálsav: vegyük két részre a hatást: az egyik, hogy mennyi ideig van a méheken. Elfogadom azt az érvedet (legalábbis elméletileg nem zárom ki, nincs kifogásom ellene), hogy tovább marad rajta, mint a Perizin. Ezzel ki lehet azt mondani, hogy a Perizin nem tartós hatású, de gyors. Az oxálsav így tartós hatásúnak lenne mondható . Azonban ha csak direkt módon hat, akkor a hatás megszűntével a hatást sem tudja kifejteni, tehát nem öli meg az atkát, ha az bebújik a sejtbe. Kérdés: szublimáció esetén az atkák egy része miért pusztul el 3 napon belül, és miért pusztul el a többi (a nagyobbik hányada) csak 10-12 nappal később fiasmentes állapotban? Tulajdonképpen rosszabb az arány, mint amikor csorgatjuk. Egyik lehetséges magyarázat, hogy kevés az adag, az atkának több apró részletben kell felvennie a hatóanyagot, és annak kumulációja idézi elő a halálát. Tehát lassan alakul ki a hatás. Ha ez utóbbi pl. 15 napig tart fiasmentes időben, az oxálsav is kb. ennyi ideig marad a méhen, akkor azok az atkák nem fognak elpusztulni, amelyek a beadást követő 3-4. naptól kelnek, mert nekik nem jön össze a tizenöt napos kumulációs idő, hiszen ekkorra az oxálsav is eltűnik a méhekről. Tehát a dolog két részből áll: a szer tartóssága: mennyi ideig van hatékony szint a méheken, és a hatás kialakulásának ideje: ez a gyors vagy lassú hatás. Az ideális szer nyáron a tartós, gyors hatású szer lenne. Ezzel szemben a Perizin gyors, de nem tartós, az oxálsav  tartós, de lassú hatású. Ha a lassú hatás amiatt van, mert egy anyagcsere folyamaton kell keresztülmennie, akkor alkalmas lehet a nyári kezelésre. Hiszen ebben az esetben nincs szükség arra, hogy a tartósság átfedje a lassú hatás időtartamát. Akkor is inkább a szublimáció, mert az ismételt bevitellel a lassú hatáshoz szükséges extrém tartóssági igényt tudjuk vele pótolni.
Azt gondolom, hogy az oxálsav hatásmechanizmusának tisztázása az egyik legfontosabb feladat. Ugyanis rémesen kevés fegyverünk maradt. A magam részéről már majdnem megrendeltem a kb. 150 ezer forintos Logar készüléket, mellyel egy óra alatt 60-80 család kezelhető le, de csak 0,25 grammos adaggal. A fenti adatok 2 grammra vonatkoznak. Tehát ehhez 8 fújás kellene ezzel a készülékkel egy családnak. Akkor ugye már csak 10 család /óra. Lehet, hogy ebben az esetben az oxálsav csorgatása is ésszerűbb lenne. A Perizinnel nyáron ilyen sorozatkezelést végezni egyrészt rendkívül drága lenne, másrészt pedig pont Tomipapa fogalmazott meg komoly aggályokat vele kapcsolatban ugyanott a zöldön. Mindenképpen megfontolandó. Marad sorozatkezelésre a fluvanilát valamiféle applikációja. Kérdés, ha tartós hordozón egyforma adaggal szerepel az amitráz és a fluvanilát, akkor olyan esetben, amikor a fluvanilát bevitel maximum egyszeri adagját  kb. 5 mg-ban lehet az irodalomban megtalálni, az amitrázét pedig 20-ban, akkor egy hellyel-közzel rezisztenciát mutató fluvanilát meddig lesz hatékony ilyen adaggal ? Na ezért lenne fontos az oxálsav, hangyasav vonal. Azonban én azt gondolom, hogy sokkal inkább kutatói szinten, mint napi méhészeti gyakorlatként. Egyszerűen nincs elég tapasztalat az adagot és a kezelés gyakoriságát illetően.

Arisztaiosz érvelése a kumafoszról alaposnak tűnik (végre egy csekély mértékű gazemberkedés tőle. Ilyen konszolidált hangnemben rég beszélt.), vagyis egy olyan kontakt szer, ami a kutikulán keresztül gyorsan felszívódik. Hát nem babazsúrra való kaja a perizin, az biztos. Aki perizinezett és neonikotinoidos táblára mentek a méhei, biztos kóvályogtak, mint az őszi legyek. bezzeg korábban Arisztaiosz se írt egyetlen elmarasztaló sort se a neonikotinoidokról! A gazember!

A hatástartamot illetően valószínű, hogy a kumafosz jóval rövidebb ideig hatékony, mint az oxálsav. Az idegrendszer károsító hatása miatt nem javasolom a használatát, ráadásul a lépekbe kiválóan akkumulálódik.

Látom a perizin nem tartós, ráadásul mérgező is, ezért kezdesz elpártolni tőle. Sebaj, ott a taufluvalinát, de Isten őrizzen az oxálsavtól, mert még a végén rád fogják, hogy nagyon bio vagy. Az meg a te köreidben szitokszó.

Azért igazán végezd már el azt a kísérletet, amiben az oxálsav hatékonyságát is kiméred, nemcsak a hatástartamot! Ha már kételkedsz. Hidd el, hogy jól fog esni az eredmény, hiszen azt te produkáltad. De hidd el, hogy a szakirodalom  olvasása sok kétséget fog eloszlatni az oxálsavas kezelést illetően.

Jó reggelt!

Vagy két hete írtam a perizin hatásmechanizmusáról. Még a zöldön is ezzel foglalkoztak.
Ott idéztem, hogy Dr. Fendrik Péterrel is konzultáltam ez ügyben.
A német méhészújságból is fordítottunk cikkeket, ahol az ottani méhészek gyakorlati tapasztalataikat írják le a perizin használatáról, és utóhatásairól, német precizitással.
Tudjuk, hogy a gyógyszergyártó "sima" vízzel ajánlja a csorgatást. A gyakorlatban viszont mindenki 2/1 vagy 3!1-es "vékony" cukorsziruppal készíti el a munkaemulziót. Ez tény, nincs mit hozzátennem.
Természetesen elfogadom, hogy nem csak a méhek vérének megmérgezése útján pusztul el az atka.
Ezt még soha nem hallottam szakmai előadásokon, de nem kételkedem benne.
Egy tiszteletteljes kérdésem azért volna az elmélkedőkhöz.
Köztudott, hogy a méhészmadarunk ritkítására sem rossz. Amennyiben termelési időben csorgatjuk a szert, állítólag potyog tőle a madár is. Akkor kontakt, vagy felszívódó?
A madárpróbát senkinek nem ajánlom, de ez a hír járja.
Nagyernyei Attila

Attila!
Ezt én is hallottam. Azt gondolom azonban, hogy nem feltétlenül csak akkor madárkárosító, ha felszívódik, hanem akkor is ha a méhek szőrzetén van. De felszívódik, ahogy ott irta Tomipapa, csakhogy a kültakarón, azaz a kutikulán keresztül, nem pedig a bélrendszerből. A cukornak ezért inkább csak a tapadásban van jelentősége.

Geddekas!
 Én a mai napon fogok csurgatni oxálsavat, meg is fogom nézni a hatékonyságát. Nem erről volt szó, hanem a nyári kezelésről. Ott is arról, hogy első pillantásra nem az oxálsav lenne a választandó szer. Nyilvánvalóan botorság lenne nem leellenőrizni azt, hogy talán a hatásmechanizmusa nem az, amit feltételezünk róla. Meg is fogom tenni. De rendszerszintű kezelést csak annak kedvező eredménye után fogok alkalmazni. Ezért írtam Kamikazenak, hogy csak kontroll mellett alkalmazza. Nem gondolnám, hogy most bármi mást állítanék, mint tíz nappal ezelőtt. Nem én pártolok el a Perizintől, a Te  grafikonodon szerepelt a Perizin. Nem én tettem oda sem, és az előadásodba sem. A grafikon helyes értelmezésére hívtam fel a figyelmet.

Atya!
Egy dolgot biztosan állíthatok. Az amitrázt én ki fogom hagyni az elkövetkező években a palettáról. Még Furettóban, Mitaccal sem. Ugyanis azt tapasztaltam, hogy csak az atka szinten tartására alkalmas fiasításos időben , átlagosan 4 naponkénti kezeléssel szeptember-október hónap folyamán. 20 mg-os adag kb. 60 százalékos hatékonyságot mutat. 30 mg-os adag, ennél jobbat, olyan 80 százalék körülit, azonban a gyenge családok ennél az adagnál kedvező hőmérsékleti viszonyok között is megkezdik a kitelepülést. A leghatásosabb megoldás szerintem a fiasítás elvétele, és ezzel egy időben valamilyen más szerrel történő kezelés. Ma délután öt családtól vettem el a fiast (mindegyiknél volt minden korú fiasítás), és BVHC-val csorgattam le őket. A BVHC fő alkotórésze az oxálsav. De lesznek Perizines és fluvanilátos családok is. Az eredményekről majd beszámolok.
Azt gondolom az a jó megoldás, amelyik a legkevesebb munkával a legolcsóbban a legjobb hatékonyságot mutatja. Valószínű nincs olyan szer, amelyik mindhárom feltételt teljesíti. Ekkor mindenkinek ki kell választania, hogy neki mi a legfontosabb, és aszerint rangsorolni. Nekem pl. más a rangsorom télen , és más nyáron. A hatékonyságban azonban azt alapvetőnek tartom, hogy nyáron ez az érték haladja meg a szaporodási rátát. Ha azt nem képes elérni, akkor az ezzel a szerrel történő kezelés csak egy helyben járás, elpazarolt idő és pénz. Fiasításmentes állapotban( mesterséges vagy természetes formájában), a  szaporodási rátával megegyező kb. 60 százalékos hatékonyság akár jó is lehet (ismétlem az oxálsav esetében nem erről van szó, ennél az irodalmi adatok lényegesen jobb értéket mutatnak), hiszen három kezelés egy ilyen szerrel is elfogadható szintre viszi le az atkaszámot. Azonban ez plusz munkaigényt jelent, és híján vagyunk a kezelésre alkalmas időnek is. Ezért ha egy szer jobb hatékonyságot mutat, akkor én azt választom, még ha drágább is.

QUQURIQ!!!

Iridó!

32 éves méhészkedésem alatt, ez első 28 évben csak Mitacot használtam. Ennek nagy részében itatósra csapegtetva 3 csepp/csík. Szigorúan 3 naponként 5 alkalommal. Ha volt még here fiasítás úgy 6 alkalommal. Pár éve betétben is használtam, hetenkéni cserével 3x.
Mindig szépek voltak a családjaim. Nem voltak csak minimális veszteségeim.
Pár éve támogatottal is kiegészítettem a kezeléseket, de még oxálsavat csak Apioxal csináltam két évben záró kezelésse. Perizint is zárónak használtam kb két alkalommal. Ezek mellet az amitrázos furettózás egyértelmű volt.
Én meg így védekeztem!

Üdv. Kiskakas!

Mivel fedett fiast már nem látok (mást sem nagyon, egy családnál találtam petést), tegnap megcsináltam az oxálsavas csorgatást ("bruttó" 1 liter desztvízben 200 g cukor, 50 g oxálsav-dihidrát, tehát a kész anyag az 1 liter, 5 ml/léputca, általában 40-45 ml/cs, 8-9 léputca családonként). Csak egy gondom van: 24 óra elteltével egyetlen rohadt atkát sem látok lehullva. Ennyire ne lenne? Az utolsó ködölést október közepén kapták, már akkor se nagyon volt fias, de valahogy mindig gyanús, ha nem hullik egyetlen atka sem. Szerintetek?

Ja, még valami. Ma feltűnően jó erős röpködés volt a déli órákban, az előző napokban nem mozogtak ennyire. Lehet, hogy a kezelés miatt? Ilyenkor nem hullik le róluk az oxálsav kristály?

A cukor ragasztás miatt lassan kopik le az oxálsav a méhekről. Nálam augusztusban is két hétig potyogtak az atkák.

Aki nem bioméhész, ne dobja ki se a taufluvalinátot, se az amitrázt a fegyvertárrából. Ezek jó szerek, de vigyázni kell, nem szabad túladagolni, mert erősek a mellékhatások. Nehogy több méh pusztuljon, mint atka. Inkább többször használjátok, de óvatosan az adagolással.

A kumafosz tartalmú szereket pedig nagyon kerüljétek.

Irido!

Hozzászólásod utolsó mondatával teljesen egyet értek. (Persze a többi ellen sincs semmi ellenvetésem!) Ha a méhek egészségéről van szó, soha nem szabad az anyagiakat nézni, tehát akkor is meg kell venni a hatásos szert még ha az tízszer annyiba kerül mint egy másik amelyik nem annyira hatékony! Továbbá ilyen célokra mindig kell lenni a méhésznek anyagi tartaléka,mert ha nincs akkor később sem lesz bevétele!

Nb18

Üdv NB18

Köszönöm a választ! Nem tapasztaltam elhullást, de majd tavasszal meglátjuk! Minden esetre megnyugtató volt, hogy más is így gondolja! Legközelebb az új recept szerin csinálom!

Peregrinus!

Bogár Tamás!
Nekem szublimálásnál úgy alakult hogy sok családnál az első 5-6 napban semmi, majd meglódult és kb. 10 nap alatt felszaladt akár 30-ra is. Légyszives oszd meg velünk majd a tapasztalataidat.
Tegnap végeztem kontrollt furetto-taktic kombóval az oxálsav után. Kíváncsi vagyok mennyit hagyott fent a sav.

Én is úgy tudtam, hogy több nap kell a savnak, de valahol - talán éppen ezen a fórumon - írta valaki, hogy már 24 óra után is milyen sok atka volt csurgatás után lehullva neki. Majd beszámolok. Az is lehet, hogy az utolsó ködölés már jól letakarította őket, mivel nem nagyon volt fias, már az beillet egy zárókezelésnek.