ATKAIRTÁS, de ésszerűen

  • 3304 válasz
  • 1625355 megtekintés
*

neo

  • *****
  • 1009
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #3300 Dátum: 2025. Október 14. 10:22 »
Amikor a méhek gallyra mentek sokáig szikrázó napsütés volt, de ez 6-8 fokkal párosult ahol gondok voltak.
Zala, Vas, Baranya,  és ezek szerint nálatok is ebben az időszakban pár fokkal több volt!
Ez perdöntő.
6 fokban nem tisztulnak, 10-ben viszont igen.
És Európa nagy részében hasonló időjárás volt.
Attila!
Ebben a néhány mondatban Te nem érzel ellentmondást? Egy országon belül előfordult  pár fok eltérés, és ahol megfelelő volt a hőmérséklet ott tisztultak, ahol nem, ott nem tisztultak. És Európa nagy részén akkor ilyen volt az időjárás? Ilyen foltos? Egy-két megyényi területen jó idő, mellette rossz, aztán megint jó, és megint rossz. Hát ilyen hőtérképet én még nem láttam a Ventuskyn sem, amelyen rajta van az egész világ.
A másik ellentmondás: Meleg február, hideg március. Itt pedig azt mondod, hogy a meleg február  nagy virágpor hordással járt, beindította a fiasítást, csak márciusban nem tudtak repülni. Ezért pusztultak el. Akkor nekem miért nem szoktak azok a családok elpusztulni, amelyek decemberben elkezdik a fiasítást, és csak 2 hónap múlva tudnak kimenni? Ez az utóbbi 25 évben mindig így volt, csak most nem. Január végén még nem volt fias. Mert nem volt tartalék virágpor. Igaz pusztulás sem volt, de gyengülés az igen. Találtam olyan családot, hogy az anya mellett kb. 30 db dolgozó volt, és még élt (a tíz centis hőszigetelő alatt). Kapott  egy fias keretet. Gyönyörű család lett belőle.
Tehát marad a logikai kérdés: Ha februárban annyit tud repülni, hogy látható a keretekben is már a virágpor, akkor ugye ott a tisztulás lezajlott. Ez miért is pusztul el Nozémában márciusban? Ha azt állítod, hogy ahol nem tudott tisztulni, ott volt a pusztulás. Ha rossz idő volt, akkkor virágporhordás sem volt, és a fiasítás sem indult meg, tehát alapesetben a Nosema sem tudott volna itt kárt okozni. A 90-es években volt olyan év, hogy novembertől közepétől március végéig nem tudtak kirepülni, és nem volt ilyen téli elhullás.
Félreértés ne essék. Nem állítom azt, hogy nem a Nozéma volt a fő ok. Csak azt, hogy ez a magyarázat logikailag hibás. A tisztulás abban segít, hogy ne legyen belső ürítkezés, mert ott robban a betegség. Ha már előtte is emelkedett spóraszám volt. Vagyis az egész láncolatnak korábban kellett indulnia. Ami lehet magas atkaszám miatti túlzott kezelés, mézharmat, nyárvégi-őszi virágporhiány stb. Az időjárás valószínűleg ezt fel tudja nagyítani, de ez nem oka a problémának. Az ok a vékonyabb peritrofikus hártya, amit a Nosema könnyebben lyukaszt át, ezért veszélyes mértékűre tud feldúsúlni. Ahol pedig még a magas atkaszám is gyengíti a családot, azok hamarabb pusztulnak el. Ezért van most kevesebb atka. Mert azok a családok maradtak életben, ahol kevesebb volt az áttelelő atka.

*

Koki

  • ****
  • 261
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #3301 Dátum: 2025. Október 14. 18:42 »

Próbáltam felrakni egy képsorozatot arról, hogy ez a korai fiasítás örök téma, és csinált nálam régen egy méhész ilyet, amin látszik, hogy még pete sincs. Egyébként a "Telelő méhek -7 fokon" is ezért készült.
Majd a fiamat megkérek rakja fel.

https://photos.app.goo.gl/ZurKa7sNgDHbksws7

Képek, mint egy lassú videó. Első kép, aztán a jobb nyíllal léptetni...
2009. január 19. Nincs még pete sem.
« Utoljára szerkesztve: 2025. Október 14. 18:51 írta Koki »

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #3302 Dátum: 2025. Október 15. 07:15 »
Ezt kérdezi tőlem neo:
"A másik ellentmondás: Meleg február, hideg március. Itt pedig azt mondod, hogy a meleg február  nagy virágpor hordással járt, beindította a fiasítást, csak márciusban nem tudtak repülni. Ezért pusztultak el. Akkor nekem miért nem szoktak azok a családok elpusztulni, amelyek decemberben elkezdik a fiasítást, és csak 2 hónap múlva tudnak kimenni?"
Itt semmi ellentmondás nincs!
A decemberi fiasítás a néhány négyzetcentimétertől a csukott tenyérig szokott csupán lenni.
Az idén februárban sokáig volt jó idő, szinte tavasz, beindult a mogyoró, és nyitott tenyérnyinél is nagyobb fiasok lettek, 2-3 lépen.
Ez óriási különbség!
Arról nem beszélve, hogy utána jött a tartós bezártság ami álca korban érte a fiasokat.
Hajnalonta -10, -12 fok nappal pedig kirepülésre alkalmatlan idő.
Nálatok Baranyában viszont sokszor tudtak repülni a méhek!
És egyről elfeledkezik mindenki.
Magyarország É-i, ÉK-i részén februárban sem volt olyan bombasztikus idő mint nálunk emiatt ott nem is indultak meg úgy a családok, és ott is kisebb volt a veszteség.
Egyébként arra még senki nem adott választ, hogy miért voltak februárban szépek a családok, majd márciusban jött a tömeges bezárás.
Én leírtam a véleményemet, és ezt valójában csak elméletben próbáltátok megcáfolni, de a valóságban nem.
Nagyernyei Attila

*

Berci

  • ****
  • 324
Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #3303 Dátum: 2025. Október 15. 08:08 »

Én leírtam a véleményemet, és ezt valójában csak elméletben próbáltátok megcáfolni, de a valóságban nem.
Nagyernyei Attila

Nehéz lenne valóságban, mert senki sem vitatja a nagymértékű méhpusztulást.

Logikai alapon mégiscsak az atka lehet az oka. Ha egy feldúsult állományban összeomlás következik be, akkor a túlélők létszáma jelentősen csökken. lásd flemmingek esete.
Tavaly sok volt az atka. A mézpiaci helyzet miatt sokan "szartak bele" a méhekbe és nem vagy alig kezeltek. Összeomlottak már ősszel az állományok, de tavasszal volt látványos. Az idén nagyon kevés az atka. Nálam legalábbis.( ahogy hallom országosan is) Augusztusban lemostam néhány (4) családról atkát.(0-0-1-3) Ez gyakorlatilag egy akác utáni állapot.

Amit állítasz, miszerint a korai fiasítás és a belső üritkezés az ok, az már csak ezért sem lehet helytálló, mert, ha olyan van a család kidobálja a fiast és azok a családok akik ugyanazon a telephelyen túlélték a telet miért maradhattak életben?

Egy jól betelelt,kellő létszámú, család azért 3 hétig meg tudja oldani, hogy a 2-3 tenyérnyi fiast gondozza. Ahhoz, hogy ennyi fias legyen nem elég a külső virágpor...ahhoz kellő számú dajka is kell, különben az anya nem fog ennyit petézni.

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #3304 Dátum: 2025. Október 15. 09:37 »
Nem mondod Berci?
"Logikai alapon mégiscsak az atka lehet az oka. "
Az egész országban, sőt egész Európában mindenki elfelejtett atkát irtani?
Te tényleg ezt hiszed?
Ha ennyire atkásak lettek volna a méhészetek, akkor azok a családok már a Karácsonyt sem élték volna meg, nemhogy februárban még szinte mindenkinél megvoltak!
Teljesen mellette vagy a témának, de ne csüggedj, vannak olyan vezető beosztású szakemberek(?) akik ugyan ezt vallják, hogy az atka.
Annak egyébként már jóval korábban súlyos jelei vannak.
Mászkáló, sodrott szárnyú méhek, majd amikor elpusztult a család, kidugott szipókával a fedett fiasban is sok ki nem kelt méh látható.
Ahol én jártam (pedig sok helyen jártam) sehol ilyent nem tapasztaltam!!!!!!
Akkor ezt az állításodat mire alapozod?
Itt mindenki hülye, úgy gondolod?
Majd így folytatod az általad írt állításod:
"Amit állítasz, miszerint a korai fiasítás és a belső üritkezés az ok,..."
Bizony ez az ok!
Akárkivel beszéltem, mindenki arról számolt be, hogy az állományában belső ürítkezés volt!
De aki vette a fáradtságot és nozemára megvizsgálta a méheket, extrém magas spóraszámokat mondtak.
Mivel sok helyen (ahol gondok lettek) a februári meleg után nem tudtak a méhek rendesen tisztulni, ez nozemát okozott.
Ez gyakorlati tény!
És te mivel bizonyítod Berci, hogy az országos méhpusztulást, és az európait az atka okozta?
Hol vannak a vizsgálati eredmények?
Jah, sehol?
Akkor miért állítasz ilyent?
Nagyernyei Attila