Van itt egy nagyon fontos kérdés Attila, amit szerintem nem értesz. Én oszkárral is nagyon sokat vitatkoztam ezen, sőt adtam be kutatási pályázatot is évekkel ezelőtt, amit visszadobott a minisztérium. Tudni kell, hogy egyéni vállakozóként nyújtottam be, a minisztérium arra hivatkozott, hogy a pályázati kiírásban szervezet szerepelt. Szerintük az egyéni vállakozó az nem szervezet. Pedig csak el kellett volna olvasniuk a jogszabályt, amelyben feketén-fehéren le van írva, hogy az egyéni vállakozó jogilag a szervezet kategóriába tartozik. Amikor kifogást nyújtottam be, akkor annyit tudtak írni, hogy ők kutatói szervezeteket akarnak támogatni, nem egyéni vállalkozókat. Keressek magam mellé kutatói szervezetet. 3 perc alatt lett volna ilyen, de úgy voltam vele, hogy széllel szemben nem érdemes pisilni. Én a Bross Pétert éreztem a dolgok mögött, amit a tavalyi kezdeményezésem is bizonyít. Ki kell siklatni azokat a dolgokat, amit direktben nem tud megakadályozni. Kíváncsi vagyok az idei kezdeményezésem sorsára: mi lesz a Méz platform szakértői csoport munkájában az OMME által képviselt álláspont? Lesz-e pályázat?
No de térjünk vissza arra, hogy mit is akartam volna tisztázni, amiről a nemzetközi szakirodalomban sem lehet egy vak hangot sem olvasni, csak az elméletemet alátámasztó kísérleti erdményeket. Mi ez az elmélet?
Az, hogy a hatékony szer (taglózó jelzővel szoktuk illetni) egy fedett ciklus letelte után elpusztít minden atkát, nem enged semennyit sem vissza a fiasításba. Én azt állítom, hogy jelenleg nem ismert olyan hatóanyag, vagy készítmény, amely erre képes lenne. Ha mégis van ilyen, akkor annak személy szerint nagyon szeretném látni a bizonyítékát. Mi lenne a bizonyíték? Egy 15 napos hatástartamú kezelést követően (az mindegy, hogy szakaszos kezelés, vagy tartós hordozó), a rá következő 15 napban lehulló atkák száma 99 százaléknál nagyobb mértékű csökkenést mutasson. Egy fontos feltétel van még: ez nem lehet olyan időszakban, amikor a két ciklusban a fiasítás mennyiségében lényeges változás következik be. Esetünkben ne csökkenjen lényeges mértékben a fiasítás mennyisége. Az ugyanis már egy másik helyzet. Arra létezik megoldás. Mi az alapja az egésznek, voltaképp mi az elmélet? Hát az, hogy az öreg atka tud bemenni a fiasba rövid időn belül, a fiatal sokáig kinn marad, így többször éri utol a kezelés, ami összegyűlik benne, és amikor eléri a kritkus szintet, akkor elpusztul. Az öreg atkában nem tud összegyűlni a kritikus szint, mert hamar bebújik, ezért kevés hatóanyagot vesz fel. Ha nincs fias, akkor ugyanúgy több hatóanyaggal kerül kapcsolatba, ezért elpusztul. Ha csökken a fias mennyisége, akkor az öreg is később talál be a fiasba, ezért szintén több hatóanyagot tud felvenni.
Nos az oxálsav eleve lassú hatású szer. Tíz éve annak, hogy Geddekassal vitatkoztam, hogy ne keverje össze a lassú hatást a tartós hatással. Ha a csorgatás után az atka még tíz, sőt a tizennegyedik napon is hullik, akkor az nem a tartós hatás eredménye, hanem a lassúé. Ugyanis ez fiasmentes állapotban is így van. Tehát fiasítás jelenlétében gondolhatja azt a delikvens, hogy az az atka potyog le, amelyik éppen most kelt ki. De ha nincs fias, akkor hogyan marad életben 10-14 napig az atka? Hát úgy, hogy lassan alakul ki nála a mérgezés. Miképpen? A tappancsokon keresztül lassan szívódik fel. Azok az atkák, amelyek hirtelen sok hatóanyagot tudnak felvenni, mert ha olyan méhen vannak,ahol sokáig sok a hatóanyag, azok hamar elpusztulnak, amelyek olyan méheken vannak, ahol kevés a hatóanyag, ott több időre van szükség.
Ugye azt gondolhatnánk, hogy ha az atka 6-8 hónapig él, akkor a kezelést is addig kellene folytatni, amíg az utolsó öreg atka el nem pusztul. Hiszen az újonnan kikelő fiatalt folyamatosan irtjuk. Azonban én azt is állítom, hogy az öreg atka csak akkor él 6-8 hónapig, ha nem szaporodik. Pontosan úgy, ahogyan a méh. Ha petézik, akkor számításaim szerint 40-60 napig él. Tehát, ha 40-60 napon át folyamatosan irtom a fiatal atkát, akkor az öreg elpusztul magától. Ilyenkor nagyjából a két vizsgált ciklusban a leeső atkák száma megegyezik, hiszen ugyannak az atkapopulációnak a kikelő fiatal atkáit pusztítjuk. Persze az öreg atkák közül is fog elpusztulni néhány, amelyik éppen akkor öregszik ki. Így ezeknek szaporulatuk sem lesz. Tehát a csökkenés mértéke a 99 százalék helyett kb. max 10 % lesz. Ezzel szépen el is lehetne éldegélni, főleg úgy, hogy belemegyünk a csökkenő fias fázisába, mert az az állapot nekünk dolgozik.
Ez a mese itt véget is érhetne, a konklúzió az, hogy 40-60 napig kell kezelni. A bökkenő csak az, ha egyszer olyan atka születik, amelyik esetében a fiatal sokkal hamarabb be tud bújni a fiasba, mint most. Ezáltal ez a kezelési modell minden jelenlegi szer esetében megdől. Hiszen a 40. napra nem fognak elfogyni az atkák, mert minden egyes fiatal atkánál újra kezdődik a 40 napos számlálási időszak. Szóval ez csak akkor működik, ha egyetlen fiatal atkát sem hagyunk életben. Ha a mostani kezelési modellünkben van ilyen rés, hogy fiatal atka is be tud bújni, ott csak gyérítettünk. Ugye ilyen rés lehet az, amikor a kelleténél ritkábban kezelünk.
Az említett pályázatban azt szerettem volna kideríteni, hogy milyen sűrűségű kezeléseknél (hatóanyagonként külön-külön) nincsen rés. De hát ugye a minisztérium (Feldmann Zsolt írta a választ) ezt egy egyéni vállalkozó esetében nem engedélyezte.Ugye szerintetek is szoros az összefüggés aközött, hogy milyen sűrűségű kezelésre van szükség, és ezt a dolgot egy szervezet vagy egy egyén vizsgálja. Az a baj, hogy azt elfelejtették, hogy a kutató szervezeteknek nincs kísérleti méhesük. Anélkül pedig erre a kérdésre nem lehet választ találni. Nem tudom miért van olyan érzésem, hogy nem a minisztérium a ludas a dologban, hanem Bross Péter. Ezért is teszteltem tavaly, hogy vajon jól gondolom-e? Célzott is a Péter rá, hogy a minisztérium el fog hajtani a fenébe. Honnan tudta előre? Ha rosszul gondoltam volna, akkor már lenne árajánlat néhány EU-s szakjogásztól arra, hogy mibe kerülne megtámadni az EU Bíróságon a Mézdirektívát! Több hónap telt el azóta, hogy ebben az ügyben írtam Neki több levelet is, de egy árva szó válasz sem érkezett. Tehát a Péter bebizonyította a tézisemet. Gondoltam már olyanra, hogy ha valamirt el akarnék érni, akkor csak azt kellen tennem, hogy az ellenkezőjét akarnám vele elfogadtatni, és akkor pont az én céljaimat valósítaná meg. Ez a tagadás lényege. Ismeritek ugye azt a találós kérdést, amikor az útkereszteződésben áll az angyal és az ördög, és szeretnénk megtudni, hogy melyiken kell mennünk, hogy a célunkat elérjük. Csak azt tudjuk, az ördög az mindig hazudik, az angyal pedig mindig igazat mond. De az útkerszteződésben nem tudjuk azt, hogy melyik az ördög, és melyik az angyal. Milyen kérdést kell feltenni, hogy az igazságot kiderítsük. Apró betűkkel ide írom a választ. Mit mondana a másik, hogy melyik út visz a célom felé? Mindketten a rossz utat jelölnék meg. Azért, mert az ördög mindig hazudik, tehát az is hazugság, amit a másikról állít, ezért a rossz utat jelöli meg. Az angyal mindig igazat mond, ezért ő is a rossz utat nevezi meg, mert tudja, hogy az ördög hazudna, ezért a rossz utat mondaná. Mi pedig ebből tudnánk, hogy a másik a helyes út, nem az amiről ketten is állították, hogy az a helyes. A válasz roppant egyszerűen elolvasható, kíváncsi vagyok hány embernek sikerül.
Ezzel csak arra akartam felhívni a figyelmet, hogy
Biztos, hogy Bross Péter a méhészek érdekeit képviseli?
Pláne egy olyan platformon, ahol a méz forgalomba hozatala, a paraméterek meghatározása fog terítékre kerülni. Tényleg az lesz a jó, ha ő marad az elnök?