Amikor a méhek gallyra mentek sokáig szikrázó napsütés volt, de ez 6-8 fokkal párosult ahol gondok voltak.
Zala, Vas, Baranya, és ezek szerint nálatok is ebben az időszakban pár fokkal több volt!
Ez perdöntő.
6 fokban nem tisztulnak, 10-ben viszont igen.
És Európa nagy részében hasonló időjárás volt.
Attila!
Ebben a néhány mondatban Te nem érzel ellentmondást? Egy országon belül előfordult pár fok eltérés, és ahol megfelelő volt a hőmérséklet ott tisztultak, ahol nem, ott nem tisztultak. És Európa nagy részén akkor ilyen volt az időjárás? Ilyen foltos? Egy-két megyényi területen jó idő, mellette rossz, aztán megint jó, és megint rossz. Hát ilyen hőtérképet én még nem láttam a Ventuskyn sem, amelyen rajta van az egész világ.
A másik ellentmondás: Meleg február, hideg március. Itt pedig azt mondod, hogy a meleg február nagy virágpor hordással járt, beindította a fiasítást, csak márciusban nem tudtak repülni. Ezért pusztultak el. Akkor nekem miért nem szoktak azok a családok elpusztulni, amelyek decemberben elkezdik a fiasítást, és csak 2 hónap múlva tudnak kimenni? Ez az utóbbi 25 évben mindig így volt, csak most nem. Január végén még nem volt fias. Mert nem volt tartalék virágpor. Igaz pusztulás sem volt, de gyengülés az igen. Találtam olyan családot, hogy az anya mellett kb. 30 db dolgozó volt, és még élt (a tíz centis hőszigetelő alatt). Kapott egy fias keretet. Gyönyörű család lett belőle.
Tehát marad a logikai kérdés: Ha februárban annyit tud repülni, hogy látható a keretekben is már a virágpor, akkor ugye ott a tisztulás lezajlott. Ez miért is pusztul el Nozémában márciusban? Ha azt állítod, hogy ahol nem tudott tisztulni, ott volt a pusztulás. Ha rossz idő volt, akkkor virágporhordás sem volt, és a fiasítás sem indult meg, tehát alapesetben a Nosema sem tudott volna itt kárt okozni. A 90-es években volt olyan év, hogy novembertől közepétől március végéig nem tudtak kirepülni, és nem volt ilyen téli elhullás.
Félreértés ne essék. Nem állítom azt, hogy nem a Nozéma volt a fő ok. Csak azt, hogy ez a magyarázat logikailag hibás. A tisztulás abban segít, hogy ne legyen belső ürítkezés, mert ott robban a betegség. Ha már előtte is emelkedett spóraszám volt. Vagyis az egész láncolatnak korábban kellett indulnia. Ami lehet magas atkaszám miatti túlzott kezelés, mézharmat, nyárvégi-őszi virágporhiány stb. Az időjárás valószínűleg ezt fel tudja nagyítani, de ez nem oka a problémának. Az ok a vékonyabb peritrofikus hártya, amit a Nosema könnyebben lyukaszt át, ezért veszélyes mértékűre tud feldúsúlni. Ahol pedig még a magas atkaszám is gyengíti a családot, azok hamarabb pusztulnak el. Ezért van most kevesebb atka. Mert azok a családok maradtak életben, ahol kevesebb volt az áttelelő atka.