Oszkár!
Nekem az bőven elég, ha egy szabadon kiválasztott hozzászólást linkjét ide beírod, amire rákattintva olvasható az eredeti hozzászólás. Azért tedd ezt meg, hogy bizonyítsd, több eszed van annál, mint ami látszik. Mert hát ez a förmedvény, amit itt az utolsó előtti hozzászólásoddal műveltél, nagyon rossz bizonyítványt állít ki Rólad. Pedig még meg is dicsértelek, hogy na végre megy ez. Így sajnos azt kell feltételeznem, hogy más tollával ékeskedtél. Pedig ez kb. akkora teljesítmény, mintha sikerülne a 100 m-t 40 nap alatt lefutni. Így viszont ne akarj velem maratonon versenyezni. Hadd lássuk azt az átidézést a zöldről, ne maradjál szégyenben!
Amihez viszont nem kell átidézés, az a csomóba fogás. Tudom mire gondolsz. Én azt állítom, hogy csomóba fogáskor a méhek az anyát védik. A méhek egy másik csoportjától, amelyek le akarják ölni. Úgy látszik azóta sem sikerült megértened a lényegét. Elég nagy szégyen, mert alapvető méhészeti információ meg nem értéséről tanúskodik. Kérdezz meg egy méhészt, aki már használt anyásító zárkát, hogy azért használja-e, hogy a benne lévő méhanyát leölesse a többi méhhel, vagy azért, hogy elfogadtassa velük. Kérdezd már meg őket, hogy láttak-e olyant, hogy kirágósra állítás után, az anya még benn van, és benn fortyognak a méhek. Na ez a csomó. Ez ugye a gödöllői kalitkánál szembetűnő, a laposnál pedig a csomó keresztmetszete is látható, benne az anyával, amelyik él. Az ne tévesszen meg, hogy ilyenkor a csomó lazább. Az azért van, mert egyesével tudnak bemenni az anyához a méhek. Amelyek eredetileg meg akarták volna ölni, de közben érintkeztek az anyával ("összegyurcsányozták" magukat, ha az anyát gyurcsánynak nevezzük el), ezért aztán a következő már ezt is ellenségnek tekinti, miközben az is összegyurcsányozza magát. Tehát a gömb belülről kifelé haladva védelmi zónává alakul. A családnál történő csomóba fogás nem egy lyukon át történik, ezért szorosabb, ha pedig nem az, akkor rés van a pajzson, ami oda vezet, hogy tényleg sikerül leölni az anyát. Ezért jobb az anyásító zárka. Persze mondhatod azt, hogy én kreáltam azt, hogy az anyazárka azonos a csomóba fogással. Van más mód is eldönteni, hogy melyikünknek van igaza. A csomó védelmet jelent az anyának, vagy a halálát? Ugye nincs kétséged afelől, hogy ha egy idegen családba bedobsz egy anyát, akkor azt leölik. Nos, ha van lecserélni kívánt anyád, akkor dobjad be egy idegen családba. Ha ott kialakul a csomó, akkor Neked volt igazad, ha nem alakul ki, akkor nekem. Én azt állítom, hogy akkor alakul ki csomó, amikor meg akarják védeni. Ha nincs olyan méh az anya közelében, amelyik meg akarja védeni, akkor nem lesz csomó. Ezért az ilyen anyát ne a fias közelébe dobd, hanem a mézkamrába, mert a frissen kelt méh nem elköteleződött a saját anyja felé, így az a védelmére fog kelni, tehát ebben az esetben akár még az idegen család fészkében is lehet csomó. Ha a mézkamrában kialakul a csomó, akkor az erről szóló videót tedd közzé! Akkor beismerem, hogy Neked volt igazad. Addig viszont nálam van az igazság. Mégpedig az anyásító zárka működési elve miatt, valamint azért, mert a csomóból élve lehet az anyát kihalászni, és abból a tényből következően, hogy nincs szükség ötven méhre ahhoz, hogy leöljön egy méhanyát. Egy is elég, tehát a csomó kialakulására egyszerűen még idő sem lenne, mert előbb elpusztulna az anya, mint amennyi idő alatt a csomó kialakulna.