ATKAIRTÁS, de ésszerűen

Még egyszer leírom, vegyünk egy 4 fél nb s termelő családot akác után, ki az aki elhiszi, hogy ha azt bármilyen szerrel megcsurgatja minden egyes méh kap majd belőle és a felületén egyenletesen eloszlik, majd még az atkát is viszi, részemről ennyit a nyári csurgatásokról.

Gömbi mondanivalóját némileg alátámasztja a következő cikk:
https://www.apidologie.org/articles/apido/abs/2008/05/m07073/m07073.html

Csak az összefoglalót olvastam el, de a lényeg, hogy csorgatás esetén a cikkírók szerint az oxálsav közvetlen érintkezéssel és nem pedig trophallaxis-al terjed.

Röviden: a kaptárakat minden esetben két részre osztották, csak az egyik részt kezelték oxálsavval, és a két rész közé különböző típusú elválasztókat tettek.
1. sima anyarács: a méhek érintkezése és trophallaxis is lehetséges
2. szimpla rostaszövet: csak trophallaxis lehetséges
3. dula rostaszövet: csak a levegő tud áramlani, sem érintkezés, sem trophallaxis nem lehetséges 

A szimpla és dupla rostaszövet esetén hasonlóan csekély atkahullást figyeltek meg a kezeletlen részben, míg ha sima anyarács volt az elválasztó, akkor sokkal nagyobb volt a kezeletlen részben megfigyelhető atkahullás. Ebből azt a következtetést vonták, le, hogy feltehetően kontakt módon terjed a szer.

Az pedig már a magán véleményem, hogy a kontakt módon terjedő szerek sokkal könnyebben tudnak szetterjedni, akkor ha a méhek kissé fürtbe tömörülnek.

Ata67!
Én személy szerint köszönöm mások nevében is amit leírtál, kell hozzá bátorság, és sajnálom az állományodat. Én teszteltem egy ideig a tejsavat. Furettóban, mint azt a neten olvastam egy BIJO méhész cikkében. Arra jutottam hogy a tejsav furettózás egy eszméletlen hülyeség. Biztos látta a szomszédja hogy amitrázt ködöl és írta ezt a hülyeséget hogy védje magát. Én azóta nagy fenntartásokkal kezelem amit a "szaklapokban" és az neten olvasok beleértve az itt leírtakat is (ezért nem megsértődni senkinek, nem véletlen vagyok itt minden nap). És az az érdekes ha az embereknek fényképes cikkben vagy előadáson hazudnak neves méhészek azt boldogan elhiszik, ha elmondják az igazat szemben az ezüsttálcán kínált hazugsággal azt leszúrják. Úgyhogy köszönöm még egyszer Atának hogy leírta a keserű tapasztalatait, érdemes ezen elgondolkozni mindenkinek.

Sziasztok!
Tejsav szublimálás: Mohai füstölővel én is próbáltam, alig hullott tőle. Írják, hogy alkohollal vegyítve kell szublimálni. Nem tudom… Tomipapa írt erről régebben:
Idézem: „Tehát felvetésed, mely szerint a tejsav azért nem alkalmazható hevítve, mert a benne lévő Lactobacillusok hőre inaktiválódnak, nem állja meg a helyét, a magas hőmérséklet hatására a tejsav molekulák bomlanak fel.”
 Beillesztve innen: <http://meheszforum.hu/forum/viewtopic.php?f=7&t=142&start=50>

Miért nem oldalról permeteztem? Csináltam úgy is. Nagyon időigényes, és azt vettem észre, hogy elpusztítja az álcákat. Téli időszakban a csorgatásnál azt láttam, hogy működik.
Én is azt figyeltem meg, hogy késő ősszel, téli időszakban hatásosabb, bizonyára jobban szétkenik egymáson a szert. (Ez vitt félre engem a nyári kezelésnél, mert nyáron egyáltalán nem olyan hatásos.) Hát igen, kontroll az kell, idejében. Olyan családok is elpusztultak, ahol a teljes idényben megszámolt lehullott atka 800 volt. Rendszeresen számoltam. Tegnap néztem végig a táblázatomat, szerintem ez meglepő adat. Ezeknek a családoknak vígan át kellett volna telelni. Az idei anyás szaporítmányok is elpusztultak, pedig ott sokkal később jött a robbanás.
Nem akartam csak ezt használni, augusztusban ment az amitráz, csak késő volt. Záróra Destruktort használtam, de 14 családból két órán belül 4 lett. Jól adagoltam, az nem volt gond. Lehet, hogy az atkaszívott méhek már nem tudták elviselni a szert. Hallottam olyan történetet, amikor a méhész a családjai felét a régebbi kumafosz tartalmú szerrel, a másikat az újabb kumafosz tartalmú szerrel kezelte, mert a régi típusú elfogyott. A régebbi szerrel kezelt állományrész megmaradt, az újabbal kezelt elpusztult. Annak csak az állománya egyik fele volt atkaszívott?! Nem tudom mennyi telelt neki át a megmaradt családokból.
Kamikaze!
Erre gondoltam, amit leírsz. Hallunk, olvasunk módszereket, de azok közül vannak olyanok, amik egy kiragadott időszakban jól működnek annál a méhésznél, de hosszú távon, évek alatt sorvad az állomány. Lehet, hogy a méhészek még évek után is küldözgetik egymásnak a hibás leírásokat, internetes linkeket, és terjed a baj.

Geddekas olvastam én is a sublimox os tejsavas kijuttatásról, de sokan említik, hogy marad valamilyen anyag utána. Fentebb is leírták és tapasztalták , ahol magas hőfokon alkalmazzák nem hatásos (ebben a formában én nem próbáltam).

Ata ez már a tapasztalataidon nyugvó írás , tetszik is. Egyet is értek vele!

111

Igen a tejsavat oldószerrel juttatják ki. Az oldószer alacsonyabb hőfokon párolog, mint amin a tejsav bomlik és a melegítés hatására magával sodorja a benne oldott tejsavat is. De még így is marad a készülékben valamennyi és az odakozmál, tehát elbomlik. Ami viszont  kisodródik a hevítés hatására, az nem bomlik el.

Az oxálsavas csurgatás néhány szabálya:
1.
Az oxálsavas csurgatásnál arányosnak kell lennie a méhtömeggel a bejuttatott szernek. Ezért van a 5 ml/léputca szabály.
2.
Mivel a legtöbb atka soha nem a kijáró méheken, hanem a dajkaméheken van, ezért az oxálsavas csurgatást mindig a fészeklépek közötti méhekkel kezdjük. Vagyis rakodókaptár esetén nem a méztéri léputcákba csurgatunk először, hanem levesszük a méztéri fiókot és a fészekbe. Ha a méztér is tömve van méhekkel , és miért ne lenne az így a nyári napforduló előtt? Akkor a tömött méztéri léputcák is kaphatnak csurgatást.
3.
A lehető legvékonyabb tűvel juttassuk ki az oldatot, hogy egy-egy méhecskére minél kisebb csepp kerüljön. Ezzel több méhecskére terül szét azonnal az oldat és egy-egy méhecskére nem jut veszélyes mennyiség.

Geddekas írta:
Az oldószer alacsonyabb hőfokon párolog, mint amin a tejsav bomlik és a melegítés hatására magával sodorja a benne oldott tejsavat is.

Ez csak a furetto jellegű készülékeknél igaz. A forró csőbe belekényszerített keverékben az alacsony forráspontú alkohol gáz halmazállapotúra vált és kiviszi magával a tejsavat. Igaz sokra nem megy vele az ember de kiviszi.

Zárt tartályos  oxálsav szublimálóba töltve a lepárlás tökéletes esete áll fenn. Elpárolog az alkohol, majd valami lesz a tejsavval. El tudom képzelni hogy valamit csinál, de ki nem próbálom. Nem szenvedek vele többé. Amúgy furettózva is ha alkohol nélkül tettem hozott le valamennyi atkát. Csak ette a tápszivattyúját.

Csurgatásnál az egymással való érintkezéssel, továbbá trophollaxissal vagyis egymás etetésével terjed a hatóanyag a méhcsaládon belül.
A méhek trophollaxisára van egy nagyon régi kísérlet (tán még a 60-as évekből), hogy izotóppal jelölt cukorszirupot adtak a méheknek. Utána óránként vettek ki mintát a méhcsaládból. 24 óra múlva a kivett minta minden méhecskéjében volt izotóp.

Az előző hozzászólásomban említett kísérlet szerint inkább az érintkezés a döntő, így a 24 óra irreleváns az oxálsav szétterjedés szempontjából.

Ha igaz viszont az amit Barger ír, akkor a méhek a kirepüléssel veszítik el a legtöbb oxálsavat a testükről. Logikus is. Bár kirepülési időszakban a napi természetes méhelhullást és az esetleges oxálsav miatti elhullást nehéz észlelni nem labor körülmények között.

Ha ez tényleg így van, ez szintén probléma lehet a tavaszi/nyári csurgatások hatásossága szempontjából.

Sok lesz ez kíváncsi! Összeollózgatunk mindent majd hozzárakjuk 3 szavas saját gondolotatainkat, és elhisszük hogy nagyot alkottunk, na ez az érdekes, nem az a pár gondolat amit én a tejsavról írtam.
Most is erősnek érzem, hogy ezek a méhészetek az enyészeté lennének.
Most mi a megfigyelésed, az, hogy egyáltalán nem működnek, van időszak amikor jól működnek, vagy kombináltan működnek jól, vagy akár önmagukban is.
Igen ata első hozzászólása a nesze semmi kategória volt. A másodikban részlezete a vélhető okokat, és mikor mit tapasztalt, nyáron, ősszel amit én is leírtam ezért ezzel a hozzászólásácal egyet is értettem.
Soha fel sem merült benned, rosszkor rosszul használták. (nem írok ? sehova mert nem igénylem e témában további mélyen szántó gondolataidat).

Mikor azt írják,hogy te tudod mikor kell furettozni, bennem felmerül a "váoóooooo", meg az , hogy sokan sok évtizeddel a hátuk mögött meg nem. Ha kiment az álományuk akkor nyílván nem. Enyészeté lett, nem másé. Pedig az amitráz nem szerves sav.

Az én véleményem meg megegyezik azokéval, akik megelégedéssel használják a szerves savakat kiegészítő kezeléseknek, vagy kicsit többnek is már. Természetesen kontroll alatt tartva az állományt.

Pontosan az oviban van az , hogy amit hallok elhiszem és továbbadom fel sem merül a továbbadott információ mögött meghúzódó hiányosság.

Szerintem írásaidat továbbra is nagy %ban megelégedéssel fogom olvasni.

111

Igen, a pipaszenest kipróbáltam talán kétszer, de hagytam, mert a keletkező víz eloltotta a szenet, vagy tökéletlen volt az égés. Az lenne jó, ha azok, akik szublimálnak, leírnák az esetleges negatív tapasztalatokat is. Most felfutóban vannak a szublimáló készülékek. Ha jó, derüljön ki, de ha mégsem, az is. Minek szaladjon bele sok méhész a zsákutcába...

Nagyon szép írás... a butaságról. Szerintem soha nem is állítottam , hogy védekezésünket csak szerves savakra alapozuk. Annyit írtam, hogy kiegészítő kezelés, ... .
Szomorúan konstatálom, hogy agusztusban ez történt az autóban, akkor talán az akác utáni kezeléseknél kellett volna észhezkapni, hogy valami nem frankó(technológia, adott szer, beállítás ?  stb. Mint ahogy a furettot sem tudják sokan beállírani, ugye). Vagy egy ilyen nagy családszámmal rendelkező, tapasztalt méhész elhiszi, hogy nincs vagy alig hullik atka.... persze ha ellenőrzött és volt min rágódni. Ennyit ezekről, meg a nagy családszámok emlegetéséről ...Ha meg ellenőrzött és elhitte,
meg is érdemelte.  (De közben ata is írt amivel rávilágított, a te mélyen megalapozott állításaidra ....mondjuk hibás kezelés...)

Bár lehet trendinek is nevezni, de nagyon sokan használnak szublimálókat, megelégedéssel. Csak nem hülye ennyi ember ebben az országban. Ha igen örülnöd kéne ennek, majd mindenki 12 hunorozni fog meg tőled vásárol.

Részemről végleg lezártam a témát!

111 jól emlékszem, hogy kiegészítésnek használsz zsepis atkaírtást is? Ha igen írnál néhány gondolatot róla?

Több méhész aki szublimálásra alapozta az atka irtás stratégiáját , állománya tönkre ment vagy legyengült vagy most jelenleg is az atkák ellen hadakozik !!!!!!!!

Mit tudsz, komoly készülékkel szublimáltak? Milyen időközökkel, hányszor?