ATKAIRTÁS, de ésszerűen

Elolvastam dr Tóth György cikkét az oxálsav használatáról. Több ponton kell pontosítanom.

1.
Mi a különbség az oxálsav és az oxálsav-dihidrát között?

Az oxálsav (sóskasav) kémiai képlete: HOOC-COOH
Az oxálsav-dihidrát kémiai képlete: HOOC-COOH x 2 H₂O

A vegyszerboltokban oxálsavat soha, csak oxálsav dihidrátot vagyis a fehér kristályos oxálsavat kapunk, ugyanis a vegyiüzemben letisztított végtermék nem oxálsav, hanem oxálsav-dihidrát.

2.
Melyik a hatóanyag, tehát melyik pusztítja az atkát az oxálsav vagy az oxálsav-dihidrát?

A biológiai hatást vagyis az atkapusztító hatást az oxálsav váltja ki, tehát amikor az atka ellni kezeléshez oldatot készítünk, erre kell a koncentrációkat számolni és nem az oxálsav-dihidrátra.

3.
Mennyi oxálsavat tartalmaz az oxálsav-dihidrát?

A boltban vásárolt 100 gr oxálsav-dihidrátban 27 g kristályvíz van jelen vagyis csak 73 g hatóanyag (oxálsav) van.

4.
Milyen védőeszközök kellenek az oxálsavas oldat elkészítéséhez és a méheknél az oxálsavas csurgatáshoz.

Nem kell ezt annyira túlspilázni, hiszen szobahőfokon sem az oxálsavas oldat, sem az oxálsav-dihidrát veszélyeztető mértékben nem tud párologni és bőrön át se nagyon valószínű, hogy felszívódna. A kristályos oxálsav a fa, fém, üveg, műanyag eszközökkel nem lép reakcióba.

Ha eszközhasználatunk ellenére mégis kezünkre vagy más bőrfelületre jut a kristályos oxálsav, ne ijedezzünk, hiszen bőséges csapvízzel könnyedén lemosható. Nem valószínű, hogy véletlenül meg tudnánk inni, hiszen olyan erősen savas az oldat, mint a gyomorsavunk, tehát már ha nyelvünkhöz ér, ki fogjuk köpni. Ha mégis megtörténik, bő vízzel a szánkat annyiszor öblítsük, amíg a fémes savas íz el nem múlik. Tartós következményekre nem kell számítani. Ugyanígy bő vízzel mossuk ki a szemünket is, ha véletlenül beledörzsölünk egy-két kristályt. Ha a szemünkbe kerül az oxálsavkristály, akkor mindenképpen könnypótló cseppel bőségesen kezeljük a szemünket vagy menjünk orvoshoz.

5
Mennyire kell precízen mérni?

A cikk a mindennapi méhész számára elég bonyolultan írja le az oxálsavas oldat receptjét. Ki az a méhész, aki hajlandó 3125 g vizet és 3125 g cukrot pontosan összemérni? Én se. És nem is kell ennyire precíznek lenni.
A lényeg, hogy készíts 1:1 arányú kéz-meleg cukoroldatot. És ehhez add hozzá a kristályos kristályos oxálsavat (oxálsav-dihidrátot). Az oxálsavat viszont tényleg grammos pontossággal mérd és adagold.

6.
Használhatunk-e bármilyen vizet az oldat készítéséhez? Ez bizony hiányzik dr Tóth György cikkéből.
Fontos ez? Igen.
Miért?  Mert a sima csapvíz tartalmaz kálcium, nálrium és magnézium vegyületeket. Ezek pedig könnyen kémiai reakcióba lépnek az oxálsavval és atkairtás szempontjából teljesen hatástalan sók képződnek az oxálsavból. Vagyis, ha sima csapvízzel készítjük az oxálsavas kezelőoldatot akkor teljesen kárba veszhet a munkánk.

Milyen a jó víz az oxálsavas oldathoz? Desztillált víz, ioncserélt víz, esővíz.

7.
Mennyi kristályos oxálsavat (oxálsav-dihidrátot)  adjak a jó minőségű vízzel elkészített 1:1 arányú cukorszirup minden literjéhez?

40-50 g oxálsav dihidrátot adjál a cukorszirup minden literjéhez.
Miért a két érték?
 - 40 g oxálsav dihidrátban van 29,2 g oxálsav, vagyis a kész oldat oxálsavra nézve majdnem 3 %-os lesz.
 - 50 g oxálsav dihidrátban van 36,5 g oxálsav, vagyis a kész oldat oxálsavra nézve majdnem 3,7 %-os lesz.
Mind a két koncentrációra vannak jó tapasztalatok. Az utóbbi az ApiOx koncentrációja, az előbbi a Beenenwohl-ban található.

8.
Milyen eszközzel adagoljuk az oxálsavat és milyen hőfokú legyen a kezelőoldat?

Legolcsóbb megoldás a 20-ml-es fecskendő használata. Használtam már nagyobb fecskendőt is, de azokban nem műanyag, hanem gumidugó van és azzal nem lehet finoman adagolni.

Akinek már 100 méhcsaládot kell kezelni, annak célszerű 5 ml-es adagolásra képes tömegoltót vásárolni és akkor amíg az 5 l-es flaskából el nem fogy a kezelőoldat, addig folyamatosan lehet a méhcsaládokat kezelni.

9.
Hogyan adagoljuk a méhcsaládoknak az oxálsavas szirupot?

Ebben egységes a gyakorlat. Csak a fészket kezeljük mindíg és a léputcákban levő méhekre csurgatjuk. Lehető legvékonyabb injekciós tűvel fecskendezzük, hogy a cseppek minél egyenletesebben oszoljanak el a méheken.

Léputcánként lehetőleg ne többet, mint 5 ml-t csurgassunk a méhekre. Az üres léputcákba fölösleges csurgatni. Következésképpen az adagolást könnyedén a méhcsalád méretéhez tudjuk igazítani. Az 5 léputcás méhcsalád feleannyit fog kapni, mint a 10 léputcás?

10.
Milyen gyakran ismételhetjük a kezelést?

Sokkal gyakrabban, mint az korábban csináltuk, gondoltuk. Pl. A Beenenwohl oldat használati utasítása tavaszi nyári és őszi sorozatkezelést ír elő. Egy egy sorozat 3 kezelésből áll. A kezelések között 7 nap szünetet javasol.

Megerősítem a saját tapasztalatom alapján, hogy Beenenwohl féle gyakorisággal végzett kezelés hatékony és célszerű. Ezen az őszön már én is háromszor kezeltem a méheket. De kezeltem akác után is őket és augusztus közepén is oxálsavval.

Tisztelt Méhésztársak,

Először is, Mindenkinek Kellemes Ünnepeket Kívánok!

Másodszor...

Ha igaz amit Geddekas ír, elég nagy a gáz.

Több 1000 méhész közül mennyien készíthették el csapvízzel a zárókezeléshez szánt oldatot?
A zárókezelés adja-ADNÁ a legerősebb ütést az atkának!

Szentelt vízzel is locsolhatunk Gyuri bácsi???

Mindenki érzi ennek a súlyát? Lehet szépen méhészkedni, pár db atkával telelni, de a pontatlan információ a profi méhésznek is problémát okoz! A jó méhészek méhei végzik a természetes szelekciót és rabolják szét a kevésbe jó méhtartó atkás-roncs családjait.
Komoly veszteségekről lehet hallani, egy ilyen cikk hány %-ban járul hozzá?
Ilyen nagyot nem lehet hibázni! 
Végül, Minden tiszteletem a Méhészújságnak, hogy JANUÁRRA sikerült leközölni az "Oxálsavas oldat készítése zárókezeléshez" című cikket.  Tökéletes időzítés.

Minden leírt mondatot építő jellegű kritikának szántam!
 

Mindenkinek Boldog Karácsonyt!

Végül, Minden tiszteletem a Méhészújságnak, hogy JANUÁRRA sikerült leközölni az "Oxálsavas oldat készítése zárókezeléshez" című cikket.  Tökéletes időzítés.

Ez olyan általános Magyarországon minden területen, hogy már törvényszerű, sajna!

Ha igaz amit Geddekas ír, elég nagy a gáz.

Örülnék, ha a szóban forgó cikk szerzője magyarázatot adna a leírtakra.  Bár lehetséges, hogy  nem olvassa a Méhészklubot. Aki esetleg személyesen ismeri, jelezhetné neki a helyzetet. A Méhészújságot minden OMME tag magkapja, de itt is sokan próbálnak tájékozódni.
Ezúttal egyébként kifejezetten remélem, hogy valaki más is "megszólal" majd a témában...

Sziasztok!
Engem is érdekel mit válaszol Dr.Tóth György, Csuja kiegészítésére.
A hozzászólást (kiegészítést) elküldtem Bross Péternek, a válaszról ITT beszámolok.
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila

Tisztelem Gyuri bátyámat, hisze törekszik a legkorszerűbb szakirodalmak lefordítására és ebben ő a legjobb ma. De ezt a cikkét összeollózta és saját tapasztalatát nem tette bele. Valószínű, hogy ő a klasszikus amitrázos csíkkal védi méheit az atka ellen. Arról a technológiáról biztosan sok jót tud nekünk írni.

Szerintem még ebben az évben lesznek olyan déli órák, sőt január elején is, amikor lehet oxálsavas kezelést végezni. Ha van otthon kristályos oxálsavatok, készítsetek oldatot és kezeljétek le a méhcsaládokat.

Hát igen. Még ősszel egy facebook fórumon én is felvetettem a problémát, hogy amit kapni lehet az dihidrát és 72,6g az oxálsav tartalom 100g-ra számolva. Persze a zacskón oxálsavra vonatkozó CAS szám szerepel. Felvetődik a kérdés akkor mi is van abban a 2 forintos háztartási zacskóban, nameg hogy mégis hogy lehet egy vegyszert így árusítani. A csapvíz valóban úgy van ahogy Csuja írja, de én ezt nem érzem problémának. Egész egyszerűen nincs akkora keménységű csapvíz ami jelentős mértékben befolyásolná az oxálsav koncentrációját. Nálunk kemény a víz, ha felteszek a konvektorra egy liter vizet párologtatónak egy tiszta edényben egy vékony fehér púderszerű bevonatot kap. Ez mikrogrammokban mérhető. Nem akarok itt belemenni mol-okba meg atom- meg molekulasúlyokba. A lényeg nem ezen van hanem a fent említett 72,6g-on.
A másik. Csuja is 1:1 cukoroldatot emleget, de bevallottan az ApiOx receptjét használja amiben 200g cukor van 1 literben. Ezt nagyon jó lenne tisztázni, mert Hegedűs dr. az ősszel több helyen is az ApiOx receptjének megfelelő keverési arányt mondott. Nanetti kutatásai szerint 30%-os cukoroldat alatt jelentősen csökken a hatékonyság. A %-ot tekintve el lehet menni egészen 5%-ig(ez felett már nem nő a hatékonyság, de a méhekre még nem káros), 3%-os oldat alatt viszont szintén jelentősen csökken a hatékonyság. A többszöri használatot jól mondja Csuja, de azért azt nem árt megjegyezni, hogy ez akkor lehetséges ha a méheknek van közbe lehetősége tisztulni. Ha nincs akkor szintén olasz kutatások szerint második kezelésnél 20% elhullás várható, harmadik kezelésnél megint 20% pusztulás várható. Nem árt azért vigyázni.

Ha az analitikai szabályos minőségben és csomagolásban és cimkézéssel vásárolod, akkor is benne van a 2xH2O, tehát a kristályvíz, csak fel van tüntetve a cimkén az is.

Miért árulják egyszerű zacskóban és pontatlan cimkézéssel, sőt megnevezéssel? Mert 20-25 kg- zsákban érkezik Kínából, itt rakják át nem szakemberek kilós csomagolásba és ötletszrűen cimkézik. A minimális infó van a cimkén.

Ha csapvízben oldod, kicsit zavaros lesz az oldat az oxalát sóktól, ami csökkenti a savasságot. De számolni kell a kristálycukorban levő szennyezőanyaggal is. Ezzel együtt már lehet jelentősége.

Mennyi cukor legyen? Végeztem erre némi próbát. Nem nevezhetem kísérletnek, mert azt a kritériumot nem állja ki, de tapasztalatnak jó volt. A cukor nélküli oxálsavas oldat is söpörte az atkát, de csak 3 napig hullott jelentős mennyiség, míg a cukoroldatostól két hétig több atka hullott, mint a kezeletlen családoknál.

Én is olvastam Nanetti kísérleteit. A legjobb hatásfokot 1:1-es cukoroldattal érte el.  Nekünk méhészeknek ez az arány a legegyszerűbb legkézenfekvőbb.

Az ismétlésektől nagyon féltem a pusztulások híre miatt. Addig lehet veszélyes az oxálsav a méhekre, amíg a testükön van. Folyamatosan tisztítják önmagukat és egymást ezért a szakirodalom szerint 8-9 napig van atkaölő mennyiség a méhcsaládban jelen. Persze ezeket a vizsgálatokat nem télen végezték. Ha igaz viszont az amit Barger ír, akkor a méhek a kirepüléssel veszítik el a legtöbb oxálsavat a testükről. Logikus is. Bár kirepülési időszakban a napi természetes méhelhullást és az esetleges oxálsav miatti elhullást nehéz észlelni nem labor körülmények között.

Valóban az analitikai tisztaságúra rá van írva hogy dihidrát, de ez a mezei méregkeverőknek semmit nem mond. Simán csak azt hiszik hogy "hát ez ugyanaz, csak biztos rövidítve használták". A hypo-t sem úgy használják a köznyelvben hogy nátrium-hipoklorit.

Aki 4,2-5% közötti töménységet kevert abban a tudatban, hogy tiszta oxálsavat használt ott biztosan nem lesz probléma az atkával. Aki oxálsav-dihidrátból kevert 3,5%-os oldatot ott valójában 2,56%-os volt az oldat töménysége. Ez még mindig 70-80%-os hatásfokú. Itt jegyezném meg, hogy sokan a zárókezeléstől várják a megváltást. Szerintem ez hibás szemlélet. A téli felkészülést már júliusban el kell kezdeni.

Az meg hogy rossz CAS számmal hoznak forgalomba két forintos zacskóban egy vegyszert egészen egyszerűen vicc.

Desztillált vizet maximum laborból lehet szerezni, nincs forgalomban. Amit kapni lehet az ioncserélt víz. Azt írtad a csapvízben kálcium, nátrium és magnézium van. Az ioncserélés a kálciumot és a magnéziumot cseréli ki nátriumra. Mondok egy varázsszót: "gyantaszűréses technológia". Igen az ioncserélt víz is így készül, mostanában nagyon népszerű ez a gyantaszűrés... Lényegében az ioncserélt víz egy lágyított víz. Lehet hogy a mosógép dobján nem fog vízkövet okozni, de hogy hogyan reagál az oxálsavval arról halvány lila gőzöm nincs.

Az idei évben egyre több helyről hallom hogy az oxálsav úgy hat hogy megtapad a méhek szőrzetén és amikor az atka érintkezésbe lép vele akkor megégeti és vagy éhenhal mert nem tud táplálkozni vagy egyszerűen csak lepottyan, mert nem tud kapaszkodni. Nemrég írta mézengúz, hogy Keszthelyen látott sérült kitinvázú atkákat. Ugyanilyen mikroszkópos képeket a BVHC bemutatókban szoktak mutogatni. A képek egyértelműen bizonyítják, hogy az atkák tisztogatás közben pusztultak el. Jó lenne azt is tudni mennyi oxálsavat szívnak fel a méhek a cukoroldattal és mennyi marad a testükön. Az is érdekes adalék a kérdéshez, hogy 5 ázsiai méhfajta van. Ezek mindegyikének magasabb savtartalmú a hemolimfája. Az 5 fajból csak egyen, az Indicán él meg a varroa, de itt sem tud elszaporodni. Ha tippelnem kellene akkor a méhek tisztogatása(az oxál miatt), az oxálsav maró hatása a méhek testén, valamint a hemolimfa megemelkedett savtartalma együttesen hat a varroára.

Nincs még biztos magyarázat a szerves savak atkairtó hatására. Annyit tudunk, hogy már a méhpempő sem élvezetes az atka számára, pedig annak a savassága csak pH 2.3-2,5.

Üdvözlök mindenkit. Oxálsav szublimálás után az aljdeszka tálcáján talált elpusztult és haldokló atkákat néztem meg mikroszkóppal, csak érdekesség képpen. Hát messzire nem mentem vele. Volt olyan élőatka amelyik még nagyon sokéig élt. Én sérülést nem láttam rajta, a lábai jártak mint az őrölt, de menni nem tudott. Ez alátámaszthatja akár azt is hogy a lába végén levő ha jól láttam "takonylabdaszerű" tapadókáját megmarva fekvőbeteg lesz majd éhen pusztul. Viszont láttam olyat is aminek a hasoldali kitinrész teljesen hiányzott és belül mintha üreges lett volna. Mintha kimarta volna az oxálsav. Az nem lehet hogy mind a két módon hat? Külsőleg és belsőleg is?
Ez egy tudománytalan megfigyelés volt egy hobbi mikroszkóppal, de azért érdekes volt látni.

Milyen nagyítással nézegetted?

A mikroszkópom egy bresser hobbi mikroszkóp 1200 szoros nagyításig. Sokféle nagyítással néztem talán 50? től felfelé de már nem emlékszem pontosan.

lehet ezzel fotót is készíteni? Fogok venni egy olyat, amivel lehet fotózni is.

Egy egyszerű mikroszkóppal mennyi mindenre rá lehet jönni, kár, hogy a kutató intézeteknek nincs.