ATKAIRTÁS, de ésszerűen

Egyáltalán nem hadakozok a szerves savak használata ellen. Ezeket használók méhészetei szépen lassan az enyészeté lesznek, vagy egyáltalán nem termelnek semmit, vegetálnak legfeljebb.

Csak egy igaz ember van a Földön, te.
Ami nem a tiéd, az rossz.
Csak az a jó, amit te csinálsz.
Csak úgy jó, ahogy te csinálod.
Csak az a jó ember, aki tőled vásárol.
Csak az igaz, amit te igaznak tartasz. 
A Föld nem gömbölyű, hanem lapos.
Csak az magyar ember, akit te magyarnak mondasz.
Aki nem magyar ember, az nem jó ember, kivéve, ha tőled vásárol.

Maradjunk annyiban és fogadjuk el, hogy sokan valljuk létezik más út is. Nem éreztem, hogy az idén is az enyészeté lett volna a méhészetem. A szerves savak használata időigényesebb (leggyorsabb a szublimálás). Lett ott az idén amitrázfelhasználó méhészet is kuka. A méhész odafigyelésén és tudásán meg a ráfordított munkaidején múlik, nem máson. Én a vegyes felhasználás mellett rakom le a voksomat, ez is az is, szerrotáció. Persze annyi családnál egyedül ,igazad van nem is nagyon létezik más út. Én tisztelem a munkásságod kíváncsi de ez erős hozzászólás volt

111

111

Németh Zoltán Nemesgörzsöny. Ő már minden szerves savat kipróbált már, a tejsavat is. Őt kérdezd meg, hogyan kell tejsavat jól használni. Ha akarod. De tudom, hogy akarod, mert te mindenkinél okosabb vagy.

Nekem az oxálsavas csurgatásra van tapasztalatom. Neked nem tetszik, te nem szereted, ez a te dolgod. Nyilván nincs kedved leemelgetni 4-500 méztéri 12 keretes hunorfiókot és bajlódni a fészekfiók csurgatásával, de ettől még az oxálsavas csurgatásos módszer hatékony.

111

Három évvel ezelőtt láttam a méhészetét, termelési időszakon kívül. Semmivel sem volt rosszabb állapotban, mint bármely átlag magyar méhállomány. Évek óta tagja az "on farm" kísérleti csoportnak, amit Csáki Tamás fog össze. Abba pedig legalább 100 méhcsaládos méhészettel lehet belépni.

Nem szándékozom a közöttetek feszülő ellentétekbe belefolyni.  De néhány tapasztalatomat megosztanám. Tökéletesen kiegészíti egymást az amitráz és a szerves savak kombinációja. De van példa, hogy ki csak az egyiket és ki csak a másikat használja.

Hogy csak csurgatással (oxálsav, tejsav) tökéletesen lehetne védekezni azt magam sem hiszem, ennek több oka van.

Én is csurgattam már tejsavat jópárszor. Nyáron a nagy méhtömeg miatt hatástalan nem tudod akkora mennyiségben bevinni anélkül, hogy a méhek el ne ázzanak. A kevés meg nem elég. Sőt még napraforgó után is olyan nagy a méhtömeg a kaptárakban, hogy ez szab gátat az ésszerű használatának. Késő ősszel viszont már jó, de mint minden csurgatásos dolog időigényes. Nem egy nyújtott hatású szer., pár napig potyog az atka nem tovább. Csak erre nem alapoznám a jövőt. Azt is kétlem, hogy bármely csurgatásos módszernél a méhek tökéletesen eloszlatják egymáson a bevitt anyagot. Erre még nem olvastam kísérleteket. A csurgatással bevitt szereknél szerintem még épp azon a határon mozgunk ami a családokat (ha eléri a méhanyát azt) nem bántja és viszi az atkát de nem úgy mint egy furettozás vagy szublimálás. Miért írom ezt volt család amit jobban eláztattam tejsavas csurgatásnál kísérlet kép, nagyobb volt az atka potyogása de méhek is potyogtak mert eláztak. (Elég is volt egy ilyen tapasztalatszerzés).

 Szóval szerintem igazatok van csak mértékkel és tudjuk időben a családok állapotához igaztani a mondottakat.

Az ismerősödnek meg minimum gyanúsnak kellett volna lennie, ha napráig nem potyog atka, annak ellenére, hogy kezel. Ez csak az én észrevételem.

Az atka elleni  védekezésben nagy mértékben a tejsavra támaszkodtam. Elpusztult a teljes méhesem, 37 család. Azért írom le, hátha segítek valakinek.
Nyár folyamán 10 %- os tejsavas oldat csorgatásával védekeztem 5-6 naponta. Kerülni akartam az amitrázt. Augusztusban amitráz sorozat volt, majd klartános zsepi háromszor. Nem tudtam megmenteni a méheket, sok volt a sodrott szárnyú méh.
Szerintem van az a szint, ahol már nem lehet megmenteni a családokat. Nekem is tetszett, amikor a bioméhész azt nyilatkozta az újságban, hogy tejsavval sikeresen védekezik. Megpróbáltam, nálam nem ment. Olyat is hallottam, amikor valaki bio módszert hirdet, de azért amitrázzal is irtja az atkát. Ne kérdezd ki az, nem mondom el! Így legyen okos a kezdő méhész!
Engem - mint sok más méhészt is-, jó szándék vezetett a tejsavas kísérletben, minél kevesebb vegyszer, stb… Sok mindent meg is tanultam a méhészetben, amit sikerrel működtettem, de az atkairtásban a jó szándék kevés. Szaktudás kell. Az egyik, ami miatt szeretek méhészkedni, a tanulás, megfigyelés, elemzés lehetősége, és ami ezzel összefügg, a kísérletezés…, ami a tejsav dolgában nekem nem sikerült. Alig néhányan írják le a kudarcaikat, pedig abból is sokat lehet tanulni, pláne ingyen, a máséból… (nem a meséből).
A környezetemben beszéltem olyan méhésszel (nem kezdő), aki akác után oxálsavval csorgatott a múlt évadban. Napra után amitrázzal füstölt sorozatban, ahogy kell. Őszre néhány családja elpuszult. Azt mondta, ennyit még soha sem védekezett az atka ellen.
Beszéltem 150 családos méhésszel, akinek 15 maradt meg tavaszra (2 éve). Akác után oxálsavval csorgatott, később amitrázos papírcsíkkal védekezett a nyáron. Augusztusban, amikor elkezdte az amitrázos füstölést, már késő volt.
Az akác utáni oxálos csorgatást is nagyrabecsült méhésztől hallottam, és nem a sarki kocsmában, komoly helyre mentem az infóért. Amikor mondtam ezt egyik méhésznek, azt mondta, volt a nagyrabecsült kollégánál napra idején, egymást rabolták a méhei a napraforgó tábla mellett, és igen gyengék voltak.
Sajnos (majdnem) mindent elolvasok, „mindenevő” vagyok, pedig meg kell szűrni az infókat, csak egy kezdő nem tudja mi módon. Rövidke méhész életem alatt (öt év) több esetet láttam, amikor még egy tapasztalt méhész is ráfázik az alternatív módszerekre.
Amitrázzal fogok védekezni, vagy a „báyuskájával” (Big Brother)  , ha be tudom szerezni, a harmadik szert pedig körülírom: A Top Gun című filmben (majdnem) így hívták a vadászpilótát. 

Tanulságosak amit irtatok. Gondolkodjatok el azon, hogy hány %-a a méhészeknek, akik manapság egész évben szerves savval méhészkednek és hány %-a a méhészeknek amitrázzal.

Ezek után gondolkodjatok el azon, hogy vajon csak azoknak a méhei pusztultak el ősszel és télen, akik szerves savval irtották az atkát?
A válasz NEM.

Ezek után gondolkodjatok el azon, hogy vajon csak azoknak a méhei pusztultak el ősszel és télen, akik amitrázzal irtották az atkát?
A válasz NEM.

Akkor most miért is pusztult el a termelő magyar méhállomány fele ősszel és télen? A szerves savaktól vagy az amitráztól?


ÉBRESZTŐ
Nem a hatóanyag a bűnös a tavalyi atkairtás sikertelenségében, hanem az atkairtás során elkövetett szakmai hibák.

Kíváncsinak az atkairtása nem azért sikeres, mert annyira tutiszerrel dolgozott, amihez fogható a Földön másnak nincs. Hanem azért, mert helyesen, jó szakmai színvonalon végezte a munkáját. Ugyanakkor és ugyanazzal a szerrel a szomszéd faluban kezelt méhek elpusztultak. Sőt, ha az országos pusztulást nézzük, akkor az amitrázzal kezelt állományok vezetik az elhullott méhcsaládok listáját. Ha ezt a statisztikát nézzük, akkor az amitráz talán a világ legrosszabb atkairtószere, sőt talán még a szentelt víznél is rosszabb a hatásfoka. Holott pontosan tudjuk, hogy az amitráz jól pusztítja az atkát.

Hát ennyit arról, hogy az oxálsav Kíváncsi szerint rossz atkairtószer. Helyes technológia és precíz kivitelezés mellett jó atkairtószer az oxálsav. Erős versenytársa az amitráznak.

utóirat:
Akik sikeresen alkalmazzák a tejsavat, azok sorozatkezelést csinálnak és párologtatják. Se a szublimálás, se a párologtatás nem az én műfajom. Nem vagyok hajlandó gázálarcban méhészkedni. Még méhészkalapot is nagyon ritkán viselek. Kesztyűt meg szinte soha.

Igen az atka irás során elkövetett hibák, ha volt egyáltalán irtás....
Akiknek èn láttam a méheit nyáron meg ősszel föl sem fogták hogy mennyire atkásak,  el sem tudták képzelni hogy mennyi lehet náluk.
Még az összeomlás kapujában sem akartak hinni a szemüknek, azt hitték mérgezés történt a naprán.
Akác után sem védekeztek egyáltalán, normális sorozat álom kategória... aki valamennyire figyelt az is elintézte két pöffentéssel..  és futott dohányra de minek?  Tavasszal tudni lehetett hogy annak annyi. Jelentős károkat szenvedtek, egy le is nullázódott.

Ata, hogy is írjam, hogy jó legyen a dolog. Én amit olvastam a tejsavról és feltehetően te is, az egy sem említi a csurgatást. Permetezés és furettóval kijuttatott tejsavat említenek. A csurgatás a könnyebbik verzió de a legrosszabb is. Permetezésnél és furettózásnál(bár itt a hőfok miatt kétségesnek tartják a hatásfokát) egyenletesen eloszlatva kapja meg az egész család, még csurgatásnál szerinted?...  A másik mekkora adak kellett volna az akác utáni állapotban a termelő családjaidra, hogy vigye is az atkát? Akkora amely komoly elázást és méhelhullást okozott volna csurgatásnál biztosan. Tehát nem a tejsavval van a gond, hanem az általad használt módszerrel és nem akác után, mint már említettem késő ősszel. Ha annyira bio akartál lenni, és a permetezést írják és ajánlja a legtöbb cikk, miért nem spriccelted le egyesével a kereteket (eszméletlen meló az biztos). Így amit itt írtál sem tudom komolyan venni, az állományodat meg sajnálom.

Még egyszer leírom, vegyünk egy 4 fél nb s termelő családot akác után, ki az aki elhiszi, hogy ha azt bármilyen szerrel megcsurgatja minden egyes méh kap majd belőle és a felületén egyenletesen eloszlik, majd még az atkát is viszi, részemről ennyit a nyári csurgatásokról.

Azért akkor ha jól olvasom méhészkedtél már pár éve, hogy ne hidd el, hogy nincs atkád, ezt pont belefér a tanulásba és a szaktudásba. Kontrollllllllll az kell mindig!

Félre ne érts, nem kampányolok a tejsav mellett, csak mivel már én is használtam tudok véleményt mondani, és nagyjából látom mit hibáztál. De soha meg nem fordult a fejemben csak erre alapozni a következő szezont.

"Akik sikeresen alkalmazzák a tejsavat, azok sorozatkezelést csinálnak és párologtatják"  ez tuti ? 

"Akik sikeresen alkalmazzák a tejsavat, azok sorozatkezelést csinálnak és párologtatják"  ez tuti ? 

Igen. Nehogy azt hidd, hogy úgy, mint a hangyasavat. Gyakorlatilag szublimox készülékhez hasonlóval. Tehát bepöffentik a gőzt a kaptárba.

Még az összeomlás kapujában sem akartak hinni a szemüknek, azt hitték mérgezés történt a naprán.

Igen. Így volt.
Sok méhész akkor kezdett atkát irtani, amikor már a méhcsaládban a fehérjetartalom a kritikus szint alá csökkent. Lehet, hogy az atkát kiirtotta, de a méhcsalád már a telelő képességét elveszítette vagy tavasszal fosta össze magát. Ha meg kapott egy vírusfertőzést is szegény méhcsalád, akkor a méhek ősszel elpusztultak.

A tejsav spricceléssel nem hatékony, bepöffentéssel jól működik. De ahogy az amitráz is rövid hatástartamú, úgy a tejsav gőze is, ezért ugyanolyan sűrű ismétlés kell a hatékony kezeléshez.