ATKAIRTÁS, de ésszerűen

Az én véleményem meg az, hogy ilyenkor a csurgatás semmit sem ér. BVHC nél hány milit is ajánlanak? 20ml nél biztos, hogy nem többet, mi az ilyenkor, ekkora népesség mellett, nem, hogy egyenletesen elkenjék magukon..., ősszel természetesen már más a helyzet. Ilyenkor csak a méhész nyugtatja magát, mert egy kettő ha potyog, de nem annyi van hidd el. Ekkora tömegű nép mellett füstölés, szublimálás, tejsavval végigpermetezni a kereteket(nagyon munkás), max, ha már mindenképp kellene valami.

Max egy próbafüstölés, vagy egyéb módon történő atka ellenőrzés után ha indokolt akkor füstölnék amitrázzal ilyenkor. De a kérdés nem ez volt. A papírcsíkra 3 csepp antivar, vagy 5 csepp taktik, gyújtás ráad, lehullott atka ellenőriz.

Lehet, hogy nem volt egyerelmu a kerdes mindenkinek, mert nem most szeretnek fustolni es ugy gondolom, hogy nincs is meg atkam, csak szeretnem tudni mi kell hozza, es hogyan kell csinalni. Sehol nem talaltam pontos leirast csak szoszedeteket es altalanos infokat. De sajna kezdo vagyok es ez igy nem tul sokat mond. Nincs semmilyen gepem es valoszinu iden nem is lesz, vagyis anelkul szeretnem megoldani.
Szoval van papircsikom, vedszek taktikot vagy mast. Hogyan folytassam? Mi kell meg hozza?

"Nincs is még atkám"  megnyugtatlak mindíg van és lesz is atkád, a kérdés csak az hogy mennyi ... Kérdésedből ítélve ezek vett családok, csak bízz abban, hogy akitől vetted, kaptad tavaly alapos volt, mert ha nem akkor érhetnek meglepetések és még a napra végét sem kell megvárnod! Ajánlom figyelmedbe monitoring vizsgálatok, letölthető. Abban kompletten megtalálsz szinte mindent, bár azóta van egy kis elmozdulás de amihez nem kell eszköz azt is megtalálod benne.

http://www.omme.hu/?cat=22

Keresd a 2009-2010 eset. Abban pontos választ találsz a kérdéseidre.

Üdv!

Kedves Gombi a viragbogar!

Elolvastam a tanulmanyt, de felvetett par kerdest.

"Amitraz, papircsikra felitatva" Ezt neztem ki, ehez nem kell fustoles se gep se maszk, ha jol ertem.
Ha jol emlekszek ilyesmi volt nemreg a mehesz ujsagban.

A kerdes az, hogy a tanulmanyban rakodora alkalmazza, nekem meg fekvom van . ott a ket fiok koze teszi nekem akkor a keretek tetejere kell? Es csak ezt hasznalta 6 alkalommal hetente cserelte. Nem kell mas kezeles, pl oxalsav csurgatas?
A masik a recept 100 csikra kell (ismerem a mertekegyseg atvaltast), de enekem csak 2 kaptaram van akkor oda hetente mondjuk 6 kell, az azert eleg kis mennyiseg. Vagy a bekevert folyadek sokaig elall? Vagy a beaztato lap sokaig eltarthato?
Bocsanat ha butasagot kerdeztem.

Jól érted! Csak egy gumikesztyű az kelleni fog. Arra nem emlékszem hogy volt e, de a legutóbbi ommes újságban van egy több oldalas cikk az oxálsav glicerin tartós hordozón való alkalmazásáról. Tavaly került fel ez a téma de csak ősszel, szerintem idén lesz több hazai tapasztalat is.

Lógasd be a keretek közé, én fogpiszkálora szúrtam, csak ha a tetejénél elrágják leesik és a kaptár alján nem sokat ér. Rakodóban sem tartom célszerűnek a fiókok közé tenni egy emelgetni kell , kettő a kereteket összeépítik és a beleragad, nincs annak ott keresnivalója hosszútávon.

De bizony kelleni fog más, ezt jól látod.

Saját tapasztalat, napra után kettőt kapnak a családok még van tömeg nem árt , majd egyet. Vissza kell osztanod mennyit vesz fel pár papírcsik, csak az arány legyen jó. Olvastam amúgy már sokkal több hatóanyaggal is keverve, de maradj ennél viszi ez is. Hogy meddig jó nem tudom, sosem kísérleteztem vele mindíg frisset készítettem.

Még annyit manapság az atka elleni védekezés a méhészetek alapja (kis tulzással),  tanulmányozd alaposan a témát. Mint írtad nem lesz idén géped, de arra vigyázz olcsóbb egy gépet összerakni házilag, tele van az internet velük, mint sikertelen védekezés esetén jövőre családokat vásárolni és bosszankodni. De gép nélkül is megoldható természetesen.

Én idáig papír csíkot használtam. 24ml tactic 75ml olaj=100-db.Nálam is volt, hogy leesett a fenékre. Lámba bél(kanóc) gondolom tartósabb. Viszont az adagokat növelni kell. Mennyivel? Tapasztalat? Valaki alkalmazza?

Ez az oxálsavas tartós hordozó jó lesz. Majdnem teljesen biztos vagyok benne hogy az atkának, meg a gyártó forgalmazó láncnak főleg. Amikor szublimálok sorozatban és tartós hordozó a kaptár minden eleme 3 naponta frissített hatóanyagszinttel+ a méhek és az atkák is kapnak, akkor sem hoz le mindent.  Majd erről is jönnek a leírások hogy na ez mindent visz.
Azért ha valaki kipróbálja írja már le a tapasztalatait.

Átolvastam az egész topikot, nagyon hasznosnak találtam, de még így is maradt bennem pár kérdés. Egyelőre csak két kérdést tennék fel az oxálsavról, és mielőtt bárki félreértené, nem szeretnék az oxálsavról se pro se kontra véleményt sugallni (nincs is alapom rá).

1. Sokan írják, hogy az oxálsav "x" napig tart csorgatva és "y" napig szublimálva. Viszont számomra továbbra sem világos, hogy ebben az "x" "y" napban az oxálsav a fedett fiasból kikelő atkára is hatással lenne, vagy csak egyszerűen annak a következményét látjuk, hogy az oxálsav nem egy taglózó szer, és elnyújtottan fejti ki a hatását. Tudtok bármilyen tanulmányról, ami kétséget kizáróan választ adna erre a kérdésre?
Kamikaze már feszegette ezt a kérdést:

Szerintem összemossák az atka haldoklásának hosszát azzal hogy sokáig hatásos, mivel csak azt látja hogy 12 nap után is potyog.

Abszolútt laikusként nekem az alábbiak a kételyeim:
- Az első napokban nem igazán szoktak beszámolni tömeges atkahullásokról, ezért szerintem az nem annyira kérdés, hogy a szer lassan fejti ki a hatását. Ebből viszont akár az is következhet, hogy a 9. napon lehulló atkák akár több nappal azelőtt találkozhattak a szerrel.
-Szerintem az sem kérdés, hogy a katárban lévő hatóanyag mennyiség a bejuttatás napjától folyamatosan csökken. Vajon ha az atka már egy csökkent hatanyag mennyiséggel találkozik akkor az elpusztuláshoz még több idő kell-e, mint azon atkák esetén, akik az első napokban találkoztak a szerrel?

2. Az oxálsav csorgatással kapcsolatban talán Geddekas-nak van a legnagyobb tapasztalata, ezért tőle kérdeznék az alábbi hozzászólásához kapcsolódóan:

Persze atka vitt el néhány családot, amíg nem voltam elég bátor az oxálsavas csurgatással. Éveken keresztül nem mertem egy hónapon belül többször csurgatni. Addig nem is okozott ez problémát, amíg egy-egy törzscsaládomtól évente 2-4 szaporulat családot adogattam el, de az elmúlt három évben ezt nem tehettem meg és ezért veszélyes mértékben fel tudott szaporodni a békén hagyott méhcsaládokban az atka.

A gyakoribb oxálsavas csorgatás megoldotta azt a problémát, hogy oxálsav csorgatás mellett felszaporodik az atka azoknál a törzscsaládoknál, akikről nem készül szaporulat? Gyakoribb csorgatásnál sem tapasztaltál méhelhullást, anyavesztést? Kizárólag oxálsav csorgatással védekezel a mai napig, vagy szoktál valamilyen szerrel kontrollt csinálni?

Jó reggelt.
Ilyen tanulmánnyal nem találkoztam amit keresel, pedig engem is érdekelne. Én a hullás alakulásából, meg a zárókezelés eredményeiből "táplálkozva" gondolom hogy csak lassan öl. Nem mondom hogy nem tartom elképzelhetetlennek hogy a fiasból előbújó atka nem találkozhat valamely méh szőrzetén oxálsavcsomóval, de ez szerintem néhány százaléknyi atkánál nem több.
Egyébként szerintem nem véletlen az sem hogy a szublimálást nagyon sokan sorozatban alkalmazzák és a gyakoriság is 3-5 nap közé csúszott vissza. Eleinte lehetett olvasni-hallani olyanokat hogy 10-12-15 naponta, vagy zárónak egyszer. Szerintem a tapasztalatok gyarapodása hozza hogy a méhészek gyakrabban ismétlik a kezeléseket.
Egyébként én is ismerek olyan méhészetet amiben oxálsavas sorozatkezelés volt az atka elleni harc fő anyaga, amitrázzal bebiztosítva. Szépen telelt minimális veszteséggel.

A gyakoribb oxálsavas csorgatás megoldotta azt a problémát, hogy oxálsav csorgatás mellett felszaporodik az atka azoknál a törzscsaládoknál, akikről nem készül szaporulat? Gyakoribb csorgatásnál sem tapasztaltál méhelhullást, anyavesztést? Kizárólag oxálsav csorgatással védekezel a mai napig, vagy szoktál valamilyen szerrel kontrollt csinálni?

A könnyebb kérdésekkel kezdem. Nagyon csekély méhelhullást tapasztaltam mindig, de tényleg csak nagyon csekélyt. Anyavesztést soha nem tapasztaltam. Ez a konkurens szerek kedvelőinek rémmeséje. 2010 óta csak oxálsavval védekezek az atka ellen. Ha anyavesztést okozna az oxálsav, akkor zárókezelésnek végképp alkalmatlan lenne, hiszen ősszel, télen az elveszett anya szinte pótolhatatlan.

A csurgatás után az én méréseim szerint még a 14. napon is több atka hullott, mint a kontroll családoknál (15 méhcsalád volt a kontroll, ami a kísérlet alatt nem kapott semmilyen kezelést). Én ebből azt gondoltam sokáig és nemcsak én, hanem sokan az országban, sőt külföldön is, hogy az oxálsavas csurgatás olyan jó módszer, amit nem kell sorozatkezelésben alkalmazni. Nem tudtuk, hogy a sérült, életképtelenné váló atkák még néhány napig a méheken maradnak, ezért tapasztaltunk még a 14. napon is több lehullott atkát a kezelt családoknál, mint a kezeletlen kontrollnál. Az oxálsavas csurgatás hatásvesztése a szakirodalomban közölt pontosabb mérések szerint 8-9 nap. Ezért javasolnak ma már 7 naponkénti ismétlést. Így a csurgatások hatása átfedi egymást.

Azért nem érzékeltem, hogy az egyszeri kezelés hatékony volta nem megalapozott, mert akkoriban minden évben rengeteg szaporulatot csináltam és a csurgatásos kezelés mellett a méhállományomban soha nem érte el az atkák szaporodása a veszélyes szintet.

Mikor derült ki számomra, hogy oxálsavas csurgatás esetén is sorozatkezelésre van szükség?

Négy évvel ezelőtt méhészeti szezon végén augusztus végén elestem és eltört a bal combcsontom. Nagyon nehezen gyógyult és következő évben tavaszon a másik oldalon a túlterheléstől a csípőm kezdett el rettenetesen fájni. Ezzel méhészkedtem két évet. Nem mertem a szaporulatokkal bajlódni, de az állományt fenntartottam. És ekkor láttam meg, hogy az átlagos méhészetek kis szaporítási rátája mellett sorozatkezelés nélkül nem elég hatékony az oxálsavas csurgatás. Következett a csípőprotézis beültetés éve. Ekkor tavasszal eladtam a méhállomány 80 %-át. A maradék már kevés lett volna kísérletek végzésére, ezért nem volt más választásom, kísérlet nélkül belevágtam az oxálsavas csurgatásos sorozatkezelésbe. Bejött.

Ahogy a szakirodalom is írja tényleg lehet az oxálsavat szublimálás és csurgatás esetén is sorozatkezelésben alkalmazni. Szublimálás esetén gyorsabban csökken az oxálsav hatása, ezért 3 naponkénti ismétlést javasolnak 6 alkalommal, csurgatás esetén 7 naponkénti ismétlést 3 alkalommal.

Miért kell az oxálsavval is sorozatkezelést csinálni?
1.
Ahogy a többi atkairtó szer sem, úgy az oxálsav sem hat a fedett fiasban levő atkára.
2.
A csurgatásos eljárás esetén sem ér el minden kikelt atkát az oxálsav, ezért az atkák egy része érintetlenül továbbél és szaporodik. Az oxálsavas szublimálás ugyan elér minden kikelt atkát, viszont olyan hamar veszíti hatékonyságát, hogy 3 napoként ismételni kell, ahogy az amitrázos füstölés esetén is tesszük.

Köszönöm Nektek a válaszokat.

Az oxálsavas csurgatás hatásvesztése a szakirodalomban közölt pontosabb mérések szerint 8-9 nap. Ezért javasolnak ma már 7 naponkénti ismétlést. Így a csurgatások hatása átfedi egymást.

Ha van véletlen kéznél összegyűjtött szakirodalmad ezzel kapcsolatban szívesen elolvasnám, kíváncsi lennék, hogy a 8-9 napos hatást mire alapozzák. Konkrétan arra lennék kíváncsi, hogy tabaszi/nyári időszakban egy frissen képzett családnál, ahol a régi anyától már nincs fedett fias, az új anyától pedig még nincs fedett fias vajon hány napig hullana az atka. Vagy egy anyátlan család is érdekes lehet, akinek már nincs fiasa.
Ha itt is sok napos a hullás, abból én azt gyanítanám, hogy a csorgatásnál sok napra van szükség ahhoz, hogy a szer egyenletesen szétterjedjen. A szer lassú hatása tudja magyarázni azt, hogy a kezelés után pár napra kezd el hullani az első atka, de hogy ezek után "x" napig hullik, azt már a szer lassú szétterjedésében látnám. Ha ez így van, akkor azt is könnyen el tudnám képzelni, hogy a csorgatás és szublimálás között látott különbség csak a szer szétterjedésének gyorsasága miatt van, nem pedig azért mert a csorgatás tartósabban hatna. És innentől kezdve arról sem lehetne meggyőzni, hogy a 7 nap alatt kikelt atkák nagy része nem tud sértetlenül visszabújni a következő csorgatásig, valamint, hogy a csorgatás 7 naponta ugyanolyan hatásos lehet, mint a szublimálás 3 naponta. De az is lehet, hogy valami logikai bukfenc van abban amit írok.
Nem kötekedésnek szánom, főleg nem úgy, hogy nulla tapasztalatom van a szer használatában, egyszerűen csak sok a megválaszolatlan kérdés a fejemben.

Tehát a hatás kiváltódására és a hatás időtartamára kérdezel rá.

A szublimálásnál és a füstölésnél azonnali, viszont rövid a hatástartam. A csurgatásnál kicsit lassúbb, de így is eljut minden méhecskéhez, sőt a lárvához is, viszont a hatás tartósabb.

Van a szerves savak hatásáról egy előadási prezentáció, amit az alábbi linken elérsz.

https://prezi.com/9sn5-fjanpv_/szerves-savak-elettani-hatasa-a-varroa-destructorra-es-az-apis-melliferara/

Csurgatásnál az egymással való érintkezéssel, továbbá trophollaxissal vagyis egymás etetésével terjed a hatóanyag a méhcsaládon belül.

A méhek trophollaxisára van egy nagyon régi kísérlet (tán még a 60-as évekből), hogy izotóppal jelölt cukorszirupot adtak a méheknek. Utána óránként vettek ki mintát a méhcsaládból. 24 óra múlva a kivett minta minden méhecskéjében volt izotóp.

Az oxálsav is bekerül a méh emésztőrendszerébe, és boncolásos vizsgálat szerint (szerepel dia erről az előadásomban) 6-8. napon már kevés oxálsav van a bélrendszerben, de csak a 12 nap után tűnik el.