Ezek a jóslatok soha nem szoktak beválni, mármint hogy a negyede, fele, kétharmada elpusztul az ország méhállományának. Tény hogy kedvezett az időjárás idén az atkának, nyilván lesz veszteség ez is nyilvánvaló. Az országos helyzetről ezek a megnyilvánulások többnyire csak jóslatok. Miért? Mert senki nem rendelkezik naprakész adatokkal, országosan a méh állományok atkafertőzöttségéről. Ezek a következtetések csak kisebb térségek, még reprezentatívnak sem nevezhető adat foszlányaiból kreálódnak.
Tegnap szép idő volt, lehetett furettózni talán idén utoljára, a méhek nem hogy csak fellezultak, de intenzív repülést hordást is produkáltak.
Ha igaz lenne hogy az amitráz nem alkalmazható már a telelő méhek esetében, szerintem már nem beszélnénk méhlegelők túlzsúfoltságáról. megint egy részigazság, lett kiemelve.
Igen agyonlehet csapni a méheket, de a történet már a nyáron kezdődik, hogy ne Jézustól indaljak ki, legyen a napraforgó kiindulási pont. Szóval a lepergetése után, illene irtani az atkát, a fészket berendezni, hogy optimális legyen a viseltes családok felhozására, a valóságban mi is történik? A méhész nem, vagy elégtelen atkairtást végez, mert tovább vándorol a következő napraforgóra, ott megint csak degradálódik az állomány, így érkezik el időben akár augusztus közepéig is, ( sőt még szeptember végi napraforgó pergetéssel is dicsekedett egy illető).Tehát ott vagyunk augusztus közepén, végefelé egy viseltes állománnyal, ekkor kezdődik az atkairtás, a fészek optimalizálása. Már ha történik ilyen, és még nem késő. A vírusok, és a nosema ceranae, is a felszínre törhet már ilyenkor, a mászkálás, feltűnő. A néptelenedés már kevésbé szembeötlő, ekkor van az, amikor a fiasítás aránytalanul több, a néphez képest. Innen kétesélyes a kimenetel, függ a még meglévő népesség mennyiségétől és a hátralévő időben mennyi fasítást tudnak felnevelni, illetve milyen gyors ütemben pusztulnak el az öreg elhasznált, atkaszívott, fertőzött méhek. Nem mellékesek a körülmények sem, a hordástalanság nem segít, ekkor serkentésre van szükség, nem brutál és nagy adagú, nagysűrűségű beetetésre, részint mert nem kiszorítani akarjuk a fiasítást, és nem pusztítani a sűrű sziruppal a már eleve viseltes méheinket, vagy akár a már jelenlévő telelő méheket. A helyzetet tovább ronhatja a meleg szeptember miatt későn felrakott szűkítők, a teljes nyitott nagy kijárók, csábítók a darazsaknak, a kutató méheknek. És igen az így szépen "előkezelt" családokat kinyírhatjuk a kései hidegben végrahajtott füstöléssel, a hosszantartó bezárással. Nyilván a ceranae fertőzésnek is ott kell lenni, mert nem a semmiből emelkedik fosásig a spóraszám, a füstöléstől, vagy bármilyen más stressztől.
Lassan következik az az időszak, amikor kezdenek az ilyen családok elhallgatni, és ekkor mondja azt a kétségbesett méhész, hiszen mindent úgy csináltam mint máskor. Az lehet csak éppen most, kedvezőtlen volt a dolgok együttállása, Sok kicsi baj, sokra megy.