ATKAIRTÁS, de ésszerűen

Feltételezések vannak, de pontosan nem tudjuk, hogy a rezisztenciagének domináns vagy recesszív öröklésmenetűek. Azt viszont tudjuk, hogy a rezisztenciagének ahogy jönnek, úgy mennek is, vagyis amilyen gyorsan kialakul az alacsony dózisok alkalmazása miatt a rezisztencia pl a flumetrinre, ugyanolyan gyorsan néhány év alatt ki is kopnak a méhállományból.

Tehát teljesen felesleges végletes következtetéseket levonni pl. a flumetrin alkalmatlanságáról. Most alkalmatlannak tűnik, de néhány év után újra alkalmazható lesz, mert a rezisztencia nem olyan mint a járvány.

Hoppá!Hoppá! Elsődleges feladatod ezek szerint nem az atkairtó szerekre kialakuló rezisztencia és az ivaros (szerinted ivartalan) szaporodás kapcsolatának bemutatása?

Az ivartalan szaporítás a méheknél nem létezik Iridó, de te azt állítod, hogy létezik, és ez az állításod szerinted abszolút nem probléma.

Bocsánat!
Utánanéztem.
Rendkívül ritka az állatvilágban, de a méhek heréje valóban haploid génállománnyal rendelkezik.

Vajon az atkára is igaz ez? Erre még nem kerestem rá, de az a gyanúm, hogy nem.
Tehát azok a genetikai törvényszerűségek, amik igazak a méhekre, nagy valószínűséggel nem igazak az atkákra, még a rezisztencia vonatkozásában sem.

Egy viszont 100 % biztos, ivartalanul egyik faj sem szaporodik, sőt nem is tudnak ivartalanul szaporodni.

Megfogadtam, hogy nem írok többet. Hülye vagyok, hogy megteszem. Te vagy az az ember, aki váltig az atka ivartalan szaporodásáról beszél. Soha egyetlen egyszer ilyent én nem írtam le. Ezt egyedül te tetted!!! Tegyél meg egy szívességet! Ha nem tudod azt megmutatni , hogy én hol írtam le  azt, hogy az atka ivartalanul szaporodik, akkor soha többé nem írsz erre a fórumra. Lehet ellenőrizni, hogy nem töröltem és szerkesztettem a hozzászólásaimat, veled ellentétben, akinek 180 fokos fordulatot kellett vennie. Javaslom egy kurzus felvételét  atka élettanból is, mert olyan hiányosak az ismereteid, hogy ordít (haploid hím). Ja és az olvasókönyv. A probléma a szövegértéseddel van. 70-es IQ felett már meg lehet érteni azt, ha az ember százszor leírja, hogy mi a probléma valódi oka. Neked ezerszer is le lehetne írni, akkor sem értenéd meg. Van az a színvonal, ami alatt nem vagyok hajlandó visszamenni az óvodába.

Iridó!

Én nem állítottam a szellemi képességeidről semmit. Nem mondtam, hogy a te IQ-d 70-es.
Légy szíves a személyeskedés helyett írd le, ahogy én is tettem, hogy bocsánat, tévedés volt, se az atka, se a méh nem tud ivartalanul szaporodni.
Ha erre nem vagy képes, akkor se az a megoldás, hogy a másikat pocskondiázd.

Közérthető példát írok az alábbiakban az ivartalan szaporítás veszélyének bemutatására. Ebből megértitek, hogy mi az előnye az ivaros szaporodásnak.
Ivartalan szaporítást dísznövények esetében nagyon gyakran alkalmaznak, hogy egységes arculatú parkokat tudjanak fenntartani, de sok esetben egyszerűen csak azért, mert így a legegyszerűbb az adott növényt szaporítani.
DE
Az így előállított növények sokkal érzékenyebbek egy új károsítóra. Tujafák esetében fordult elő, hogy az egyik klón, ami legelterjedtebb volt, szinte országszerte kipusztult, mert egy új károsító ellen 100 %-osan védtelenek voltak.

A szűznemzés miben tér el az ivartalan szaporítástól?

Az ivarsejt képződés esetén, tehát amikor a méh vagy atka nősténye szűz petét rak, akkor csak az összes DNS-nek csak az 50%-át teheti a petébe. Ráadásul a több tízezer génpárból teljesen véletlenszerű, hogy melyik kerül át a petébe. Vagyis a szűznemzéssel született utódok egyáltalán nem olyanok, mint az egypetéjű ikrek, hanem csak annyira hasonlítanak egymásra és az anyjukra, mint a rendes testvérek.

Ivartalan szaporodás esetén az utódok gyakorlatilag egypetéjű ikertestvérei a szülőnek.
Miért?
Mert ivartalan szaporodáskor a génállomány 100 %-ban átkerül az utódba!

Iridó!
Kérted, hogy idézzem azt amit az ivartlan szaporodásról írtál:

az atka szaporodása az eredményében azonos egy ivartalan szaporodással, mert anya -fia-nővér párosodás van. Ő azonban tényleg azt hitte, hogy arról beszélek, hogy az atka ivartalan módon szaporodik, pedig minden alkalommal külön leírtam, hogy miről van szó.

Teljesen mindegy, hogy német a cikk vagy nem német, tévedés az ivartalan szaporodáshoz hasonlítani az atka szaporodását, hiszen az nőstény atka utódainak DNS készlete csak annyira hasonlít a szülőre vagy szülőkre, ahogy a gyerek is hasonlít a szüleire. Tehát a tulajdonságokat meghatározó gének véletlenszerű kombinálódnak az utódban. Ráadásul a szűznemzés esetén a véletlen kombinációkon túl még az is szerepet játszik az eltérések kialakításában, hogy az utódba a szülői génállománynak csak az 50 %-a kerül át.
Az ivartalan szaporodás esetén csak a mutáció lehet véletlen esemény (ami nagyon csekély mértékű), de maga az utód létrehozása a génállomány 100 %-os átadásával jár.

Éppen ezért egyedülálló az élővilágban az atka, mert ugyan nem ivartalanul szaporodik, de eredményében homogén génállományú populáció jön létre, tehát ugyanaz, mintha ivartalanul szaporodna.

Ivaros szaporodás esetén nem tud olyan ikertestvérség szintű homogén génállomány kialakulni, mint az ivartalan szaporodás esetén. Vagyis az ivarosan szaporodó fajok esetében soha nem homogén a génállomány.

111

Iridó! Semmi szükség nincs rá hogy kivonulj innen. Építő tagja vagy a közösségnek.

Ez a baj Geddekas!
Arra kértelek, hogy azt idézd be, amikor azt írtam, hogy az atka ivartalanul szaporodik. Az egész a Te elmédben született, ezt sehol nem írtam. Csak kavarsz össze-vissza. Amit itt összehablatyoltál az pedig annak a bizonyítéka, hogy fogalmad sincs miről van szó. A nőstény atkából származik az utód egyik és másik fele is. Az első ciklusban kettéosztódik a nőstény diploid génkészlete, ebből lesz a hím atka. A hím ugyanezzel a génkészlettel termékenyíti meg a nővérét. A nővér diploid készlete egyrészről az anya vagy ugyanazon haploid génállománya, mint a bátyja, vagy a másik fele annak. Másrészről szintén az anyának a haploid génkészletű fiának a másolata, ami az előző ciklusban született. Az utódok ugyanúgy az anyától származnak, nincs valódi apjuk. Tekintettel arra, hogy nagyon ritkán kerül be két atka egy sejtbe, ezért az anya egyik és másik fele gyakorlatilag azonos, nincs minek mivel kombinálódnia. A crossing over során ugyanazok a génszakaszok cserélődnek, ezáltal a diploid kromoszóma mindkét fele azonos. Leírtam azt az esetet, amikor bekerül egy mutáns gén, a rezisztencia génje. Rövid időn belül mindkét kromoszómán az lesz, nem lesz különbség a kettő között, nincs minek kombinálódnia. Ha olyan valódi ivaros szaporodás van(tehát amikor nem testvérpárosodás van), amikor nincs mutáns gén egyik kromoszómán sem, akkor is arról van szó, hogy ugyanaz kombinálódik, mert végső soron az összes atka egymástól csak az elmúlt néhány évtized mutációjában különbözik egymástól. Nagy földrajzi távolságok esetén lehetne nagyobb változékonyságot kimutatni. Ilyen a japán biotípus. Európában csak a koreai biotípus van, és néhány mutációt hordozó genom. Jóformán egy földrész teljes atkaállománya egy klónnak tekinthető. Legalábbis évekkel ezelőtt ezt olvastam. Arról nem tehetek, hogy képtelen vagy megérteni azt, hogy atka esetében nem létezik a változékonyság, pont a testvérpárosodás miatt, ahol a hímnek nincs apja.

Iridó!

Hiába hivatkozol a német cikkre, ha az a cikk hibás alapokon áll.

Az ivartalan szaporodás olyan ikertestvéreket teremt, ahol még arról se beszélhetünk, hogy szülő és utód, hiszen a legelső példánynak 100 %-os másolata az összes belőle származó "utód". Ez esetben valóban 100 % homogén populáció jön létre, mert minden egyed 100 %-ban azonos génkészlettel rendelkezik. Itt nem tud az "utódban" egyetlen gén vagy génkombináció megsokszorozódni vagy eltűnni. Minden példány 100 %-ban egyforma mindaddig, amíg a természetes mutációs sebesség lassan meg nem változtat egy egy példányt. De ez a változási képesség az ivaros szaporodásnál is létezik. 

Ivaros szaporodás esetén, akár van szűznemzés akár nincs, akármilyen mértékű is a beltenyésztés, képtelenség az ivartalan szaporításhoz hasonló homogenitást megvalósítani.

Az ivarsejt képződése során a testi sejtekben levő sok-sokezer gén véletlenszerűen feleződik, a párzás során pedig véletlenszerűen egyesülnek. Ilyen helyzetben akár el is veszhetnek gének és génkombinációk, de akár fel is erősödhetnek. Vagyis az ivartalan szaporodásra jellemző homogenitásnak az elméleti és a gyakorlati lehetősége is hiányzik.

Te állatorvos vagy? Ha valóban állatorvos vagy, akkor az általam leírt különbséget pontosan tudnod kellene és nem kéne hamis állításhoz ragaszkodnod.

Bár te folyamatosan fikázod a szellemi képességeimet, de én egyelőre még nem vagyok hajlandó a te szellemi képességeidet minősíteni.

Nézzük a rezisztencia esetén feltehető kérdéseket:
1. Hány génszakaszból áll a rezisztencia képessége?
        Erre elméletileg számos válasz lehetséges.
2. Hány génből áll a rezisztencia képessége?
        Erre is számos válasz születhet. Az a legkevésbé valószínű, hogy elég egyetlen gén a rezisztencia képességéhez.
3. Recesszív vagy domináns génekből áll a rezisztencia képessége?
        Legvalószínűbb, hogy recesszív, de ellenkezője se kizárt.
4. Lehet, hogy van recesszív és domináns génjei is a rezisztencia képességnek?
        Sok lehetőség van.
5. Hány kromoszómán helyezkednek el a rezisztencia képességért felelős gének?
        Ha több gén felel a rezisztenciáért, akkor nagyon valószínű, hogy több kromoszómán helyezkednek el.

És ezek csak a legegyszerűbb kérdések.
Már ebből is látható, hogy a félig szűznemzéses és erős beltenyésztés mellett se tud az ivartalan szaporodáshoz hasonló homogén génállomány kialakulni.

Geddekas!
Te a tegnapi napon még azt sem tudtad, hogy  a méhek esetén a hím haploid testi sejtekkel rendelkezik!!!  A mai nap  reggelén fogalmad sem volt arról, hogy az atka hím testi sejtjei haploidok.  Ezzel szemben fellengzős levezetéseket tartottál.  Olyan egyenleteket akartál megoldani, ahol összetévesztetted  a szorzás jelét az osztással. Utólagosan a hülyeségeidet ki kellett törölnöd. Nekem ne gyere itt az áltudományos magyarázkodásoddal! Leírtam hogy az ivartalan szaporodáshoz való gyakorlatilag azonosnak tekinthető eredmény miért veszélyes a számunkra. Mert ilyen kórokozó tudomásom szerint nem létezik még egy az élővilágban.  Pontosan leírtam, hogy ennek az egésznek a szerhasználati mód miatt van óriási jelentősége, amiről eddig a világon senki még csak említést sem tesz. Beláthatatlanok az atka öröklésmenete és a rezisztenciáért felelős gén(ek) megjelenése miatti következmények. Nekem Te ne tarts szentmisét 3 db eltérő lokuszon található mutáció miatt, ha a legalapvetőbb dolgokat sem ismered a témában. Napokon keresztül félrebeszélsz, mint egy lázas beteg, és akkor azt hiszed, hogy a hozzászólásaid kitörlésével rendben van ? A fél ország rajtad röhög. Jobban tennéd, ha soha többé meg sem szólalnál, és eszedbe sem jutna szakmai tisztséget vállalni a méhészet területén. Hiszen te írtad, hogy  mekkora felelősség a hamis tanok terjesztése. Szállj már magadba! Befejeztem !

És a méhek rezisztensek az amitrázra?

Iridó!

Leírtam hogy az ivartalan szaporodáshoz való gyakorlatilag azonosnak tekinthető eredmény miért veszélyes a számunkra.

Sajnos ebben már csak azért sincs igazad, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy amilyen gyorsan kialakul a rezisztencia, olyan gyorsan el is múlik. Ivartalan szaporodás esetén a rezisztencia nem tud gyorsan sem kialakulni, sem elmúlni.

A rovarirtószerek elleni rezisztencia nem ritka a rovaroknál, sőt az atkánál már ki is mutatták. Ha annyira veszélyes mértékű lenne, mint ahogy ijesztgeted a méhészeket, akkor már nem lennének Európában méhek, hiszen idestova 35 éve használunk különböző vegyszereket ellenük.

Mert ilyen kórokozó tudomásom szerint nem létezik még egy az élővilágban.

Mert kevés parazita élőlényt ismersz.

Józan gondolkodás helyett továbbra is csak pocskondiázással foglalkozol. Folytatod, folytatod és folytatod, mert nem ismered be, hogy tévedtél, hibáztál. Bocsánatot se tudsz kérni, ha hibázol. Így viszont ki se tudod javítani a saját hibádat.