QUQURIQ!!!
Iridó!
Csak egy pár adat a kaptár típusok fészek lépeinek a méreteiről.
NB 11645 sejt szám/ keret mindkét oldala
½ NB 5440 x2 =10880 (fészek két keret soros)
Hunor 8500
Dadant 10327
Ezeket a számokat szorozzuk meg 10 –zel (keretszám átlagos) így megkapjuk a kaptárban lévő összes sejtszámot.
Tehát NB 11645 x 10= 11 6450 sejt.
Tavasztól akácig, folyamatosan csökken a tartalék méz mennyisége.
Persze aki vándorol repcére annak lassabban történik mindez.
Akác előtt ez a tartalék méz a legkevesebb.
A kiterjedt nagymennyiségű fiasítás elfogyasztja még a tartalékot is. (marad azért minimális)
Atkák vonatkozásában a 116 450 sejt lehetőség lenne, de a virágpor és a tartalék méz kb 1/3 –át elfoglalja.( 3 882) A maradék 2/3 =112 568 sejt. Ebből legyen üres sejt 2568db.
Így marad 11 000 fias sejt Nyílt és fedett vegyesen, de inkább fedett.
Ennyi atka férne el ha csak 1-1 atka menne be a sejtekbe. Ugye itta lehetőség, nagyon nagy a sejtszám ebben az időben ahová az atkák betelepedhetnének.
De mondjuk meg, hogy ez csak a lehetőség az atkák számára. E
Ez így működne, ha még sokkal szaporább volna!
Nem tud élni az atka a felkínált lehetőséggel!
Érdekes. hogy a beömlő nagy mennyiségű akácméz viszont megtölti gyorsan a fészek sejteket.
Így a kikelt atkáknak nem lesz hová menniük! Ez addig tart, ameddig ki nem pergetjük a keretekből a mézet.
De!
Ekkorra már egy csomó atka elpusztult, mert megszakította a méz az élet feltételét.
Aki még bölcsős mézeltetést végez, ott teljesen megszűnik a fiasítás, minden atka kikerül a sajtbál és nincsen neki hová vissza menni, álcákat szívogatni.
Lenullázódik az atkaszám!
Ez így nagyon jó is lenne, csak, hogy a visszafertőzöttség miatt sokkal magasabb atkaszámról indulunk, mit tavasszal, aki záró kezelést is végzett!
Ez a bölcsős mézeltetés a legjobb biológiai védekezés!
Akác végétől, meg szinte megszűnik a gyors hordásos mézelés. Az atkák kényelmesen, kedvükre tudnak szaporodni napraforgó végéig!
De! Mégsem éri el soha a lehetőségének a csúcsát az atka a 10 000 db-számot.
Annak, hogy egy-egy fiasban több atka is van más okai lehetnek.
Persze pontosabban meg tudnám mondani, hogy mi az oka, ha én nem kiskakas, hanem atka lettem volna!
De lehet, hogy azokat az álcákat részesítik előnyben, amelyeket több méhkenyérrel etettek. Testükben a fehérje csemege lehet az atkának. Ezek a fehérjék szabályozhatják a Juvenil hormont.
Ha napraforgón nem vesztenénk el a kijáró méheink egy részét, és vigyáznánk, hogy a bejövő nektár ne szorítsa ki az anyát, úgy nagy bogárszámmal rendelkeznénk.
Ha sok bogárral, söpört saját anyás rajokat csinálnánk, így megszabadulnánk a sejtekben lévő atkáktól, a méheken lévők meg mind úgy járnának, mint akác után a bölcsős mézeltetéssel.
Ez a második biológiai védekezés!
Ilyenkor már mindenki a saját telephelyén van és nekiláttak a méhészek az atka irtásnak.
Első kezeléssel a kijáró méheken lévő atkákat pusztítják el, amitől a vissza fertőződés eredhet.
Csak a hanyag méhésztől lehet elkapni az atkákat!
Ezért a méhegészségügyi hálózatba kellene az OMME –nek nagy , nagyon nagy pénzt nyomni!
Eü. felelősök kiszűrnél a hanyag méhészeket, és hatóságilag megsemmisítenék a fertőző állományokat.
Így lehetne vegyszermentes méhészkedést folytatni, csak egy téli záró kezeléssel ami oxálsav is lehetne.
Bocsi, hogy túl bű lére eresztettem!
A Kiskakas!