Gondolkodtam ezen a módszeren, de egy kicsit szkeptikus vagyok. Persze jó lett volna, ha értek valamit a videóból, de németül sajnos nem tudok. Így csak arra a pár mondatra alapozhatom a véleményemet, amit itt a fórumon olvastam. Ezzel az erővel a családot szét lehet szedni két külön kaptárba, az egyikbe az anya és a nyitott fiasok, a másikba a zárt fiasok és bölcső. Az anyás családot azonnal kell füstölni, a bölcsőset meg akkor amikor kikelt a fiasítás. Ebben az esetben nem kell a csapda, és a két kaptárat is távolabb lehet vinni egymástól. Szerintem ha ilyen közel marad egymáshoz a két kis család, akkor esélyes hogy az anyátlan részből a feromon miatt sokan átmennek az anyás részbe és viszik magukkal az atkát is. Hasonlóan, mint az NB24-ben, amikor az egyik egység meganyátlanodik. Meg aztán a párzás is elég bizonytalan, ha a kijárók ilyen közel esnek egymáshoz.
Van egy másik lehetőség is, ha nem akarnak füstölni, csak csapdázni. Ebben az esetben lehet némi atkagyérítésre számítani, mert a kikelő fiasból az atkák át akarnak húzódni a nyílt fiasításba szaporodni, de csapdába esnek. A kérdés az, hogy vajon mennyi atkát lehet így fogni, vagyis hány százalékkal lehet csökkenteni az atkapopulációt családonként, kizárólag a csapdázás segítségével?
Akárhogy is, az ilyen módon szétszedett családdal már biztosan nem lehet termeltetni az adott évben. Ha a mézeltetési szezon után (napraforgó) alkalmazzák, akkor meg bizonytalan, hogy lesz-e elég idő arra, hogy a két kis családot visszaegyesítve telelőképes és következő évben termelő család fejlődik-e belőle?