Kedves Attila!
Egy időben azért írtam, illetve küldtem el a hozzászólásaimat hajnalonta, hogy legyen esélyük néhány órát fennmaradni a neten, mielőtt törölnétek őket. Ma már ezzel sem nagyon foglalkozom, elküldés előtt automatikusan archiválom az írást, s amikor a tartalma, mondanivalója után érdeklődő, jó-alvókájú személyek rákérdeznek, mi miatt "fonta be" hajnalonta, reggelente esmeg az agytekervényeit a Klubvezető vagy a Moderátor, akkor privátban elküldöm nékiek, mégse maradjanak némi szatíra híjával, ha már átaludták a szolíd humorral, csipetnyi iróniával átszőtt hozzászólásaim Klubra érkeztének óráit...
Természetesen írhatnám azt a magyarázatot is: ezekben a késő éji-kora hajnali órákban érkeznek meg azok a levelek, utasítások, instrukciók Washingtonból, Tel Avivból, Londonból, Budapestről, Verőcéről, Lajosmizséről, Salgótarjánból, Szegedről, Gyuláról és Nagyatádról, amelyeket aztán a nickem alatt továbbítok a Klub lapjaira...
Most mégis bevallom (de csak kizárólag Neked!), hogy nem úgy van, mint azt az előbb leírtam. A valóságban az emberek többsége fél a sötéttől, annak lehetőségétől, hogy ágyuk alatt ott a mumus... Persze ez az érzés nem múlik el azzal, ha lefekvés előtt bekukucskálnak az ágy alá, hiszen a mumus nem ott, hanem a képzeletükben van. Nos, ettől a mumustól csak Chuck Norris és én nem rettegünk, mi több, Chuck esetében inkább a mumus szokott az ágy alá pillantani a hajcsikázást megelőzően. S itt kell töredelmesen beismernem: néha én is félek elaludni, de én nem a mumustól, hanem kizárólag Chuk Norristól félek... Nem könnyű ezt feldolgoznom, s hiába álcázza magát újabban a mi Chuckunk szelíd és filantróp Süsünek, az ember eredendő rettegését az ismeretlen gonosztól hosszú idő múltán sem könnyű levetkőzni. Olyankor leül a klaviatúrához az öreg Mikulás, és éccakánként, hajnalonta inkább fórumozgat, mint hogy arra a fogvacogtató érzésre riadjon fel, hogy Chuck valószínűleg ott lehet az ágy alatt... Azt nem tudom még biztosan, hogy Chuck mitől forgolódik álmatlanul éjjelente, de lehet, hogy ő meg a zászló elvesztésének gondolatától, esetleg a gonosz sárkány látomásától sikoltozik rémálmaiban... Ez utóbbi lehet a valószínűsíthető verzió, bár Chuck Norris csak két dologtól szokott félni: az egyik maga Chuck Norris, a másik meg a nevetségesség mumusa. Talán ezt az emócióját igyekszik kompenzálni védő-öltözettel vagy Süsü-jelmezzel, de lehet, hogy az utóbbi félelmét rosszul ismertem fel, hiszen ha a nevetségességtől félne, nem hegesztőszemüvegben, hátat fordítva üldögélne a küldöttgyűléseken... No, mindegy, rövidesen úgyis jelmezt vált, úgy hírlik, a Búsképű Lovag bádogvértezetét ölti magára, s tervezi abban megvívni szélmalomharcait a képzeletében feltornyosuló gonosz óriásokkal, gönyűi kóbor lovagokkal... Kár, hogy gyakorta ül fordítva Rocinante hátán...
Nos, most már legalább három olyan verziót is felsoroltam, ami magyarázatot képes adni arra, mitől is lehetek álmatlan. A valóságot inkább le sem írom, oly hihetetlen... Vagy mégis leírjam...? Talán inkább nem írom le... Mostanában én is lassan kezdek úgy viselkedni, mint Te, mintha egyre bizonytalanabb lennék... Vagy mégsem...?
Szerintem a legjobb, ha még most nem írom le. Hagyjuk meg a valóságot a maga elkendőzött állapotában, ezen a Klubon annak feltárása a "Megváltás Programjához" és a programadó személyek bemutatásához hasonlóan még nem időszerű. Az antidepresszáns és vérnyomás-csökkentő gyógyid megérkeztéig jobb, ha nem terhellek vele... Akkor is csak óvatosan, nehogy elguruljanak azok a pirulák...
Azzal meg csöppet se törődj, milyen instrukciókat küldözget a harcos Geddekas, nem ez az első írásod, amely nyugodtan félreérthető, vagy még inkább olyan elszólásod, mely nagyon is jól érthető... Talán nem is Geddekasnak kell felhívnia a figyelmed, hogy elszóltad magad, kinek a zsoldjában harcoltok kezdettől fogva, hiszen az eddig sem volt titok. Inkább arra figyelj, amit én próbálok folyamatosan sugalmazni: hiteles programot adó hiteles személyekkel lehet csak esélyed, nem negatív kampánnyal és leharcolt trollokkal...