Rövid beszámoló.
az INRA kutatói intézetben, Avigon-ban, a legutóbb (09/29-10/5/14) megtartott « EU. Swarmonitor konszorcium » nak nevezett, tudományos-vállalkozói tanácskozásról.
Jelen volt a « kozorcium » minden tagja, míg magam, mint meghívott vendég, csak az összefoglaló zárógyűlés estélyén. Természetesen, némi nyilvánosságra hozható értesülésekhez jutottam. Vajon, érdektelenek lennének azok a magyar méhészek részére ? Nem lehet tudni ! A rajzás előjelzési kutatási eredmények, és annak gyakorlati alkalmazásának feltételei, a megvalósítás lehetősége volt a napirenden. Egyben, beszámoló a kutatások előrehaladottságáról, egyrészt, másrészt ajánlatok tanulmányozása a használatra alkalmas eszközök, műszerek, előállítására.
Talán érdemes újra jelezni, hogy a « konzorcium » vezetésének felelősségét, Dr. Bencsik Martin, a Nottingham-i Műszaki Egyetem, fizika – matematika tanárára bízta az EU pályázati bizottsága. A csapat tagjai között az angol, a német, a belga professzionális méhészek elnökei, egy angol (Arnia) és egy német (Kapaz) mérleg és műszergyártó, valamint, Yves le Conte, a francia, INRA kutatóintézet vezetője, és Dr. Szombathy Csaba magyar kommunikációs kutató, szerepelnek .
A közelmúltban, először (2009) a Montpellier-i Apimondián, Bencsik Márton nyilvános előadást tartott a kongresszus tudományos műsora alkalmával. Már akkor sikerült rezgésmérés segítségével, napokkal előre kimutatni a rajzás bekövetkezését. A Nottinghami Műszaki Egyetem jóvoltából, a felfedezés odáig emelkedett, hogy maga az EU kínált a téma kibontakoztatásához nemzetközi pályázat finanszírozási lehetőséget. A pályázat, teljes egészében nyitott volt. Az EU államok, szakmai érdekeltjei így a magyarok is, természetesen pályázhattak. Magam, külön is megküldtem a pályázati felhívást úgy az OMME -nek mint a VM- nek, ha jól emlékszem még a NAK -nak is. Mindhiába, se Nottingham- ban se Lyon -ban senki ténylegesen nem hatott vissza. Az ajánlat tehát teljesen érdektelennek bizonyult a magyar szakkörökben. Míg végülis a Méhészet szaklap egyik apróhirdetésében bukkantam Dr. Szombathy Csaba “információ-kommunikáció” szakember mail címére akinek ugyancsak megküldtem a pályázatot és aki, meglepetésemre, elvállalta részvételét.
Időközben az EU-s pályázat segítségével, a kifejlesztő kísérleti próbák teljes mértékben igazolták a kirajzás tökéletes kimutatását 10 nappal annak bekövetkezése előtt. Mi több a kirajzási veszélyét ma már, akár sokkal előbbre, több kevesebb biztonsággal, ugyancsak jelezni lehet. A “labda” ma már a műszergyártók pályáján gurul. Kérdések az asztalon, ki fog, mit, gyártani, forgalomba hozni ? Hogyan megosztani milyen részarányos megoldással, ki milyen mértékben jogos a találmány kihasználásában ? Így az persze mint az angol, a német, a belga professzionális méhészek esetében is. Valójában a szóban forgó EU-os pályázat célja nem is annyira a kutatás elősegítése, hanem újabb rezgésmérő műszerek, gyártásának, forgalmazásának mielőbbi kezdeményezése, a vállalkozások beindítása.
Részemről, 2009- óta, a
www.europaimehesz.atw.hu honlapon számos helyen és alkalommal írások jelentek meg a rajzáselőjelzés rezgésméréssel téma körül. Már akkor úgy véltem, hogy ebben az esetben valódi méhészérdekekkel állunk szemben. Minden gyakorló méhész érdeke a kirajzást valamilyen módon uralni. Senki méhész nem szeretne megszokott rajokról hallani, rajokat elveszíteni. Úgy látszik nem így Magyarországon?
Érdekes módon, a magyar nyelven írt, szétküldött írásaimra, felvetéseimre ez idáig semmi tényleges visszahatást nem tapasztaltam ezen a téren. Milyen következtetéseket lehetne ilyen helyzetből levonni ? Mintha csak a magyar méhészek részére a téma teljesen érdektelen lenne, az idő óta is. Lehet e jelenséget úgy venni, mintha Ők, jobb szeretnének a kiszállt rajokat esetenként elveszíteni, azok után szaladgálni, majd azok betelepítésével bajlódni, fáradozni, mint rajzáselőjelzéssel törődni ? Jó, jó, el kell ismerni : Így is lehet méhészkedni. Nagyapáink is így jártak el ! Nem sajnálták a fáradságot. Ezt nem lehet nekik fölróni, nem volt választásuk. No lám, a sok, sok, unokáik is így ? Ugyanakkor, és elvégre is ma se kötelező az idő, a munka, a fáradság megtakarítására törekedni !
Na meg aztán egy rajzáselőjelző készülék ráadásul pénzbe is fog kerülni. No lám, azt már érdemes lesz megtakarítani. Márpedig ha így, akkor semmi értelme ilyen készülék használatának ajánlatára visszahatni. Nem de így igaz ? Azok a bolond németek , angolok, franciák, belgák . . . akik érdekeltek, a rajzáselőjelzésben, vessenek magukra a balgaságaik folytán! No lám, lehet az ilyen állásfoglalásból ésszerű következtetésekre is jutni? Egyben bizonyság lenne arra, hogy mennyire balgaság a gyakran emlegetett “IRET” eljárás (Igazságos, Részarányos, Ésszerű, Törtető) ? Rajzáselőjelzés rezgésméréssel? kit érdekel az ? Talán majd akkor amikor már a németek a franciák . . . gyártják a műszereket, amikor annak alkalmazása divatba jön világszerte, és nem utolsó sorban akkor amikor majd kapnak magyar méhészek az ilyen műszerek megvásárlására EU támogatást? Ugyebár nem de okos, és érdekszerű azt kivárni? Nahát akkor, várakozzunk ! Az nem kerül pénzbe, de kár hogy ahhoz nem lehet EU támogatást kérni.
joseph.bencsik@free.fr 2014 október. 14.