Aludtam egyet "méhecske" méhésztárs bejegyzésére:
http://morzsafarm.hu/kincset-er-a-szimat-egy-kutya-menti-meg-a-hazimeheket/Gondolom sokan emlékeznek rá, hogy 7 évvel ezelőtt jártam az országot, előadtam OV-n, OMME Küldöttgyűlésen írtam róla a MÉHÉSZT-ben, hogy a méhegészségügyi reform egyik eleme lehetne a "Kutyadoki".
Az akkori vezetés élén Dr.Cserényi Péterrel szinte lehülyézett.
Hogy is nézett volna ki, hogy az üveg megalkotása, a méhegészségügyi felelősök országos képzésének Nemzeti Programból való finanszírozásának kitalálása után, Bross emberének megint van egy ötlete.
Inkább szégyenpadra ültettek, nem kaptam szót és kuss nekem.
Hát ilyen a magyar valóság!
Ami Ausztráliában és Amerikában működik, azt nálunk üldözik!
7 év telt el, pedig volt már kutyánk is!!!!!!
Az utolsó szaktanácsadói értekezleten szerettem volna bemutatni, de azt sem engedték meg, hogy 10 évi szaktanácsadói munkám után elköszönhessek a kollégáktól.
Az egyik nagy pofa annyit mondott....na gyere be, mert addig be sem engedtek!!!!!!!!!!!!!
Ezek után semmihez semmi kedvem nem volt, egyre koncentráltam, hogy amennyire lehet ezt a bűnös szemléletet űzzük távol az OMME-ból.
A kishitűség, a bosszúvágytól fűtött, érzelmi alapon működtetett szervezet, a két tábor masszív ellenállása még ma is tart.
Senki nem azzal törődik, hogy mi az ötlet, előre viszi e közös dolgunkat.
Kinek az embere?
És ezért nem lesz béke!
A kutyadoki ezen gondolkodás mintapéldája.
Pedig mennyien jelentkeztek, hogy segítenek.
A BRFK nyomozóitól(drog kereső kutya) a horvát méhészeken keresztül, a szagazonosító laboránson keresztül..és még sorolhatnám.
A Magyar Méhészeti Nemzeti Programból finanszírozható lett volna, csak mivel én nyomtam a témát meg kellett akadályozni.
Kivel csesztek ki?
Veletek.
Nagyernyei Attila