Magyar Élelmiszer Nap Brüsszelben
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2015. június 9-10-én Magyar Élelmiszer Napot rendezett a brüsszeli Magyar Nagykövetségen.
Az üzleti fórummal egybekötött vásár célja az volt, hogy a belga élelmiszer-importőrök, disztribútorok megismerkedjenek a magyar élelmiszeripari termékekkel és a potenciális exportőrökkel, a magyar cégek pedig a potenciális vásárlókkal való kapcsolatfelvétel mellett tájékoztatást kaphassanak a belga felvevőpiacról.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és Magyarország Brüsszeli Nagykövetsége közösen teremtette meg a találkozó lehetőségét többek között a második legnagyobb piaci részesedéssel bíró belga Delhaize csoporttal és további belga és luxemburgi élelmiszeripari disztribútorokkal.
Éder Tamás, a Kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöke nyitóbeszédében kiemelte, hogy a Magyar Élelmiszer Nap kiváló lehetőség arra, hogy a Kamara tagjai számára kevésbé ismert piacon is bemutathassák termékeiket, és megvizsgálhassák, hogy mennyire nyitott a belga kiskereskedelem a magyar termékekre.
Darabos Tamás, a Kamara mb. főigazgatója elmondta, ez az első olyan alkalom, amikor a NAK ebben a formában tud a tagjainak lehetőséget biztosítani a külpiacok felmérésére, így a Kamara szervezésében a mostani eseményt sikeres üzletkötések esetén több hasonló rendezvény is követheti majd a magyar termékek ismertségének növelése érdekében.
Nagy Zoltán, Magyarország brüsszeli nagykövete szerint a magyar élelmiszeripari termékek kiválók, de eddig sajnálatos módon alig jelentek meg a belga élelmiszerláncok polcain; a rendezvény ezen a helyzeten próbál változtatni. A nagykövet véleménye szerint a Magyar Élelmiszer Napon bemutatkozó cégek esélyesek a belga piacon való sikerre, hiszen bár nagy a verseny, a magas minőségű termékek itt is érvényesülni tudnak.
A Magyar Élelmiszer Napon nagy érdeklődés mellett több mint 50 magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari cég mutatkozott be termékeivel, melyek közül 35 cég személyesen is képviseltette magát. A belga partnerek rendkívül nyitottnak mutatkoztak a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kínálata iránt, különös tekintettel a zöldség-gyümölcsre, a speciális húsipari termékekre (vadhús, libamáj), pálinkára, borokra, mézre, valamint a Hungarikumokra. A tapasztalatok szerint a brüsszeli képviselők, termékmenedzserek elsősorban olyan termékeket keresnek, amelyek az átlag belga emberek ízvilágában ismertek vagy adaptálhatók, és illeszkednek a mindennapi étkezési szokásaikhoz.
A belga élelmiszer-kiskereskedelem piacának egyik legjelentősebb szereplőjének számító Delhaize-csoport egyik beszerzésért felelős alelnöke a rendezvényen elárulta, hogy cégpolitikájuk alapvetően az, hogy belga termékek legyenek a boltok polcain, ezért külföldről elsősorban olyan termékeknek van esélyük bekerülni a boltjaik kínálataiba, amelyek itt nem léteznek, jobb minőséget kínálnak vagy olcsóbbak.
Elmondta azt is, hogy a minőség meghatározásánál négy szempontot tartanak szem előtt, egyrészt az élelmiszerbiztonságot, amelyet elengedhetetlennek nevezett, másrészt az ízt, azt, hogy mennyire egészséges egy termék, és mennyire fenntartható módon állítják elő. Kitért arra is, hogy az első vásárlást meghatározhatja a marketing, hogy a fogyasztók mit látnak vagy hallanak előzetesen egy termékről, de az, hogy újra megveszik-e, az íz dönti el. Említést tett arról is, hogy Belgiumban például sok szalámi fogy, így a magyar szalámira lehet kereslet az országban.