Oszkár!
Te nagyon kezdő vagy ebben a szakmában, csak azt hiszed magadról, hogy vannak ismereteid. Én leírtam. Ha nem hiszed, az a Te dolgod. A téli és a nyári napforduló között a dajkatömeg határozza meg, azt, hogy az anya mennyit petézik. Olvasd el Ludányi doktoriját, abban márciusi 600- as peteszámról ír, és májusi 1500-ról. Ez akkor van így, ha a dajkatömeget maga termelte meg. Ha adsz neki bármilyen módon plusz dajkatömeget, akkor annak arányában növeli a petézését az anya. A hőmérsékletnek annyi köze van a dologhoz, hogy 25 fokban nagyobb fészket tud felfűteni, de éjszaka hideg van. Ezért a limitáló tényező a dajkatömeg, ami a meleget, virágport biztosítja, nem a nappali külső hőmérséklet.
A nyári és a téli napforduló között pedig az anya határozza meg a peterakás ütemét, mert a dajkatömeg ilyenkor felesleget mutat. Ez az összefüggés színtiszta módon levezethető a rajzás természetrajzából, nem kell hozzá egyetem.
Ami a munkát illeti. A nagy lépméret a méhnek kedvező, a kicsi a méhésznek. Mindenki a saját ízlése szerint köt kompromisszumot a keretméret alsó és felső határa között. Én a kompromisszumot mindig a gazdaságosabb termelés alapján határozom meg. A méhészetben a gazdaságosság a méhész munkáját jelenti, nem a méhészeti eszköz beruházás. Ugyanis az eszközöket évtizedekig lehet használni, tehát egyszer kell megvenni, de a munka bére évente jelentkezik. Akkor is, ha nincs felszámolva. Ezért én a legkisebb keretméretet választottam, amelynek van egy komoly hátránya. Ez pedig az augusztusi fiasítás mennyisége. Ezt kompenzálom azzal, hogy a fiatal és öreg anyát ebben az időszakban is dolgoztatom. A munka annyi, hogy etetek. Egy hely helyett két helyen. Ez jelenti a plusz munkát. Meg aztán ősszel összerakni őket. Aki ilyenkor kiveszi a fiókokat az többet dolgozik, mert neki méhtelenítenie is kell, nekem viszont nem. Persze neki sem lenne kötelező.
Az egy vagy két anya kérdését nyitva szoktam hagyni. Nem tudom, amikor egybe engedem őket, akkor elpusztul-e az egyik vagy sem? Soha nem ellenőriztem, mert nincs értelme az ellenőrzésnek. Logikailag : elpusztul az öreg anya, ezért mondom, hogy a dajkatömeg a mérvadó egy méhészetben, nem az anyák száma. A dajkatömeg fogja adott mértékben sokszorozni magát, nem az anya. Ha ilyenkor szétosztanád a méheidet, és vásárolnál külföldről méhanyákat, akkor akácig akkor sem lenne több méhed. Mindaddig, amíg az anya napi petézési képessége nem éri el a maximumot, ez az érvényes. A kérdés az, hogy mennyi a maximum. Nos, amikor napi 3000-es peteszámok vannak, akkor vetődik fel a kérdés, hogy az vajon egy vagy két anya teljesítménye-e? Az őszi egyesítéskor elpusztult-e, vagy sem, az öreg anya? Ezt a kérdést nyitva hagyom. Amikor szétszedem a családokat akáckor és visszaadom az anyát, akkor a megtalálás után sohasem keresgetem, hogy van-e még egy anya. Én azt gondolom, hogy nincs. Ezáltal a 3000-es peteszám egy anya produktuma. Sokan megkérdőjelezik ezt a teljesítményt. Ez azonban tény. Mindenki döntse el maga, melyik tetszik jobban: egy vagy két anya teljesítménye-e. Egy félkeretet én 3600 sejttel szoktam számolni a két oldalon. 20 ilyen keret 72000. Napi 3000 munkássejt 21 nap alatt 63000.
Az atka kérdést én februárban lezártam. Az a két db atka nem fog ezres lenni. Ez az egyik legrosszabb időszak megtalálni az atkát. Feleslegesen nem dolgozom. Májusban, fiasmentes állapotban kezelés lesz.