Rossz helyen van ez a téma, de ha már itt indult, akkor nem célszerű elszakítani a mondanivalót a kiindulási alaptól.
Azt gondolom, hogy a méhcsalád atkatűrő kapacitását a méhállomány vírusterhelése határozza meg, nem a napraforgó és a kukorica. A vírusterhelés pedig sok év alatt alakul ki. Tehát nem mindegy, hogy valakinél az elmúlt öt-tíz év átlagában mennyi atka és Nosema spóra termelődött, amelyek a vírusok szaporodásához nélkülözhetetlenek. Nálam idén pl. sok az atka, de szárnyatlan herét még eddig sosem láttam a méhészetemben. Ez az állapot viszont már nem fog sokáig tartani.
Próbálgattam különféle hatóanyagokat, és eléggé elkeserítő a helyzet. Kéthetes folyamatos fluvanilát után betett CHM (kumafosz tartós hordozó) nagyon sok atkát lehozott. Azonban a kísérletileg beadott 2. sorozat CHM lapok ugyanannyi atkát lehoznak, mint az első sorozat (naponta 50 felett). Azt nem tudom eldönteni, hogy miről lehet szó: 1: a szomszédos méhészetek folyamatosan fertőznek (ezt nagyon nehezen tudnám elképzelni, annak ellenére, hogy augusztusban nagyon sok atkaraj érkezett, most azonban ez megszűnt) 2. a két lap hatóanyag nem fejti a hatását azokban a léputcákban, ahol nincs lap. Ennek ellentmond az, hogy a fluvanilátos kezelés fiókok közötti papírlapos megoldás volt, amelyet szépen fokozatosan 15-20 nap alatt rágtak szét, tehát naponta a 15 mg hatóanyag minden léputcába eljutott . 3. fiasításos időben nincs olyan hatóanyag, amely képes lenne csökkenteni az atkaszámot, csak szinten tartásra képes. Eddig azt gondoltam, hogy a CHM még alkalmas erre.
Éppen a fentiek miatt azt tartom helyes megoldásnak, ha akác alatt beiktatok egy fiasmentes állapotot, és ekkor kezelek oxálsavval. Igen ám, de ez úgy lenne célszerű, ha a rajzásgátlással és a szaporítással kötném egybe. Azonban nálam idén ebben az évben, amikor ezt kellett volna tennem, egyszerűen még kikelt here sem volt. Más években nem volt gond, hogy az atkairtást csak szeptemberben kezdjem el, de mióta egy kétszáz és egy ötszáz családos szomszédságom lett (előbbi erősen leredukálódott két éve) azóta ezt a technológiát nem tudom tartani, pedig sokszor még januárban is atkát irtok. Ha csak egy-két potyogás van csak, akkor is inkább kezelek, ha nincs még fias. Tavaly decemberben egy próbakezeléskor 5 atka hullott, de azért nem kezeltem, mert a napforduló előtt beindultak az anyák, így lekéstem.
A kukorica pollen szerepét el tudom képzelni a fiasításra gyakorolt negatív hatással, de igazából nem tudom eldönteni, hogy a családok leromlásában mennyi szerepe van az atkának, és mennyi az NNI-nek. Egy biztos, a méheknek egészen biztosan nem válik hasznára, ha egyféle kórság helyett kettő tizedeli őket. Azonban én úgy gondolom, hogy a két tényező külön-külön érvényesül. Tehát azt nem várhatjuk, hogy az atkahelyzet javulni fog az NNI-k végleges elhagyását követően. Lesz az atkával bajunk egyre több. Az NNI-k abban jelentenek ebben "segítséget", hogy kevesebb családdal kell bajlódni.