Szakma-politika

Idézet

Méz ára nem a ti dolgotok.

Idézet

az omme mézkereskedő és méhészek egyesülete.

Hát igen. Jogos a két pont. Ismét csak azt mondom: Bajnak, kárnak nincs gazdája.

A Magyar Kormány is támogatja az ukrán vámmentes mézkontingenst. Ez ellen az OMME nem tiltakozozott, sőt elnökségünk arról regél, hogy minyő jó méz az ukrán. Jó, de kinek és miért?

Szóval nemcsak a neonikotinoid fronton nincs érdekvédelmi munka vagyis nem a mi érdekeink vannak megvédve.

ha idézel akkor  a minimum hogy pontosan !!!!!!!!!!!

ha idézel akkor  a minimum hogy pontosan !

Ezek szerint a következtetéssel semmi problémád nincs?

Tóth Zoltán és Csuja László ugyanolyan megítélést kap az OMME választott vezetői részéről? Pedig mind a két ember sarkalatos méhészeti érdekek ügyében szólal meg és megszólalásuk nagyon pozitív irányt képvisel.

Vajon miért?
Tisztán kell látni és ki kell mondani, hogy a méhészek érdekéért és a méhészek érdeke elleni küzdelem az OMME-n belül zajlik.

Választott tisztségviselők ezekben a kérdésekben sajnos esetenként maszatolnak vagy a méhészek érdekével szembeni (lásd Tóth Péter tevékenységét) álláspontot képviselnek.

De beszéljünk most a maszatolásról.
Ez legalább olyan káros, mintha nyíltan méhészérdekkel ellentétes nyilatkozatok hangoznak el.

Mi méhészek pontosan tudjuk, hogy a mézkereskedőknek az az érdekük, hogy a gyantakezelés kimutathatatlan legyen.
Miért?
 - Mert a rossz minőségű mézek felhasználhatóvá tételéhez,
 - a növényvédőszer maradványok eltüntetéséhez,
 - a mézhamisítások pl. a rizsszirup eltüntetéséhez a legolcsóbb és leghatékonyabb eljárás. Az pedig nem zavarja a mézkereskedőket, hogy a gyantaszűrt méz már nem rendelkezik a mézre jellemző alapvető biológiai értékekkel, gyógyhatással és élvezeti értékkel.

Ezért kell Tóth Zoltán kezdeményezését lejáratni, lenullázni, sőt Őt magát ugyanúgy megbélyegezni, fekete seggűvé tenni, ahogy Csujával történt.

Tóth Zoltán és Csuja László ugyanolyan megítélést kap az OMME választott vezetői részéről? Pedig mind a két ember sarkalatos méhészeti érdekek ügyében szólal meg és megszólalásuk nagyon pozitív irányt képvisel.

Vajon miért?
Tisztán kell látni és ki kell mondani, hogy a méhészek érdekéért és a méhészek érdeke elleni küzdelem az OMME-n belül zajlik.

Választott tisztségviselők ezekben a kérdésekben sajnos esetenként maszatolnak vagy a méhészek érdekével szembeni (lásd Tóth Péter tevékenységét) álláspontot képviselnek.

De beszéljünk most a maszatolásról.
Ez legalább olyan káros, mintha nyíltan méhészérdekkel ellentétes nyilatkozatok hangoznak el.

Mi méhészek pontosan tudjuk, hogy a mézkereskedőknek az az érdekük, hogy a gyantakezelés kimutathatatlan legyen.
Miért?
 - Mert a rossz minőségű mézek felhasználhatóvá tételéhez,
 - a növényvédőszer maradványok eltüntetéséhez,
 - a mézhamisítások pl. a rizsszirup eltüntetéséhez a legolcsóbb és leghatékonyabb eljárás. Az pedig nem zavarja a mézkereskedőket, hogy a gyantaszűrt méz már nem rendelkezik a mézre jellemző alapvető biológiai értékekkel, gyógyhatással és élvezeti értékkel.

Ezért kell Tóth Zoltán kezdeményezését lejáratni, lenullázni, sőt Őt magát ugyanúgy megbélyegezni, fekete seggűvé tenni, ahogy Csujával történt.

1900-as évek elején volt az első mézhamisítási botrány. Kijött rá a törvény, és két év múlva jobb hamisítványok kerültek a piacra.

A mostani hamisítványokat is rá lehet szorítani, hogy jobbak legyenek. Cseréljék le a meleg gyantaszűrést hidegre. És akkor mi lesz? Jobb minőségű lesz a hamisítvány, és kevesebb magyar méz kell majd ahhoz, hogy ebből eladható portékát csináljanak.

A meleg gyantaszűrés kiiktatása fontos népegészségügyi érdek, de legalább ilyen fontos lenne a forgalmas utak autóforgalmának megtizedelése, stb. Szerintem az autóforgalom csökkentésével többet tennénk az egészséges életért.

Sóval minden hamisítási paradigmaváltást követően csökkent a feljavító, jó minőségű méz iránti kereslet!

Serintem nekünk csak a saját mézünk felértékelésével, gyógyhatásának bemutatásával kell foglalkozni.

Meg kell alkotni az UAF (uniq Acacia Factor) (Egyedi Akác tényező) mértékét, be kell bizonyítani, hogy a 5 freletti UAF-fel rendelkező mézek - ezek pont a magyar akácmézek - ilyen és ilyen gyógyhatással bírnak, allergiaellenesek, potenciálnövelők, mittudomén.

A piacok mozgásába a pozítív változó oldalról javasolom beavatkozni!

Magam részéről nem szeretek növényvédőszer maradékot zabálni.

Ott van a félrekenés, hogy nem a gyantaszűrés a rossz, hanem a rossz - magas hőmérsékleten végzett gyantaszűrés. Pontos fogalmazás kell, mert különben csupa mumus vesz bennünket körbe.

Én szeretem az E160c-t!. Nem vagyok E ellenes!
Az ugyanis nem más, mint a piros paprika kivonat.

Szóval az általánosítás nagyon káros. Eddig meg úgy beszéltetek, mintha maga a gyantaszűrés lenne a felelős. Én szeretem a gyantaszűrt málnaszörpöt!

Harmadik pedig az egyén szabadsága. Mindenki azt kezdeményez, amit akar. De hadd ne kényszerítsen má rá engem valaki arra, hogy csak azt az álláspontos képviselhetem, amit Ő.

Megítélésem serint a gyógyhatások kutatása, közkinccsé tétele a jó út.

Üdv.Uraim!
KörmendyRácz Uram!

Nem minden írásoddal,vagy nem minden mondatával értek egyet.
De az előző íráshoz csak gratulálni tudok,ez szép volt Uram!
Ha valaki nem érti az Ő baja,valahogy így kell látni a dolgokat.
Persze mindenféle kényszerítés nélkül.

Ott van a félrekenés, hogy nem a gyantaszűrés a rossz, hanem a rossz - magas hőmérsékleten végzett gyantaszűrés. Pontos fogalmazás kell, mert különben csupa mumus vesz bennünket körbe.

Szóval az általánosítás nagyon káros. Eddig meg úgy beszéltetek, mintha maga a gyantaszűrés lenne a felelős. Én szeretem a gyantaszűrt málnaszörpöt!

Nos! Nagyon lényeges megállapítás sorozat következik a fenti mondatból.

• A mézhamisításhoz gyantaszűrést alkalmaznak.
• A mézüzemek gyantaszűrése szinte általános.
• A gyantaszűrést sokan magas (az EU szabályokban engedélyezett 20 C fok fölött) végzik.
• A magas hőmérsékletű gyantaszűrés jelentős változást okoz a mézben.
• Ma már jobb helyeken alacsony hőfokon történik a gyantaszűrés és ez feltételezhetően nehezen kimutatható.
• Azt sugallja, hogy a gyantaszűrés a málnaszörphöz hasonlóan a méz esetében is jó és hasznos eljárás.

Csakhogy, 20-25 C fokon végzett gyantakezelésről rendelkezem fotóval. Jogos feltételezésem, hogy ezen a hőfokon végzett gyantakezelés is szemmel látható változást okoz a mézben. Márpedig az ilyen változás a méz esetében nyilvánvalóan a jellemző összetételbeli változást jelent.

És még egy következtetésem van.
Körmendi-Rácz János nagy valószínűséggel soha az életben nem látta hogyan történik a méznek a gyantakezelése. De János valakitől hallott az eljárásról olyan céllal, hogy gyengítse a gyantakezeléssel kapcsolatos érveket és próbálja a méhészek közvéleményében a gyantakezelést elfogadott eljárásként elismertetni. Vagyis másodkezű információt tálal elénk meggyőzési szándékkal.

Idézet

Ott van a félrekenés, hogy nem a gyantaszűrés a rossz, hanem a rossz - magas hőmérsékleten végzett gyantaszűrés. Pontos fogalmazás kell, mert különben csupa mumus vesz bennünket körbe.

Idézet

Szóval az általánosítás nagyon káros. Eddig meg úgy beszéltetek, mintha maga a gyantaszűrés lenne a felelős. Én szeretem a gyantaszűrt málnaszörpöt!

Nos! Nagyon lényeges megállapítás sorozat következik a fenti mondatból.

• A mézhamisításhoz gyantaszűrést alkalmaznak.
• A mézüzemek gyantaszűrése szinte általános.
• A gyantaszűrést sokan magas (az EU szabályokban engedélyezett 20 C fok fölött) végzik.
• A magas hőmérsékletű gyantaszűrés jelentős változást okoz a mézben.
• Ma már jobb helyeken alacsony hőfokon történik a gyantaszűrés és ez feltételezhetően nehezen kimutatható.
• Azt sugallja, hogy a gyantaszűrés a málnaszörphöz hasonlóan a méz esetében is jó és hasznos eljárás.

Csakhogy, 20-25 C fokon végzett gyantakezelésről rendelkezem fotóval. Jogos feltételezésem, hogy ezen a hőfokon végzett gyantakezelés is szemmel látható változást okoz a mézben. Márpedig az ilyen változás a méz esetében nyilvánvalóan a jellemző összetételbeli változást jelent.

És még egy következtetésem van.
Körmendi-Rácz János nagy valószínűséggel soha az életben nem látta hogyan történik a méznek a gyantakezelése. De János valakitől hallott az eljárásról olyan céllal, hogy gyengítse a gyantakezeléssel kapcsolatos érveket és próbálja a méhészek közvéleményében a gyantakezelést elfogadott eljárásként elismertetni. Vagyis másodkezű információt tálal elénk meggyőzési szándékkal.

Nagy valószínűséggel ugyanattól a valakitől halhatta, aki nem volt rest a Nébih munkatársainak füle hallatára az alábbi kijelentést tenni: - hát akkor mi is előhozzuk a gyantatechnológiás berendezésünket...

- hát akkor mi is előhozzuk a gyantatechnológiás berendezésünket...

Hoppá!
Nem az érdekel, hogy ki mondta, hanem az, hogy minek kapcsán mondta?

Idézet

- hát akkor mi is előhozzuk a gyantatechnológiás berendezésünket...

Hoppá!
Nem az érdekel, hogy ki mondta, hanem az, hogy minek kapcsán mondta?

Miközben pártolta a kereskedőket a nem megfelelő értékek miatt, hoppá nem is a méhészek érdekében szólt.
A kereskedők kifogásolták, hogy a hivatal hatósági vizsgálata során lejárati határidő előtt előszeretettel vesz mintákat a polcokról és sohasem tarthatók a csomagoláskor megállapított értékek. Tudja meg a Nébih, hogy azok a polcon tartás során változáson esnek át, ellenben a gyantatechnológiásokkal ilyen probléma nincs. Valami félelmetes tapasztalat sugárzott az állítások mentén.

Nem értem továbbra sem. Hiányzik valami logikai lépés.

Egy nem kereskedő/csomagoló, aki egyben (a valaki)  kipártolva a csomagolókat a hazai csomagolt mézek minőségi problémáinak tapasztalatainak bemutatása alkalmával ezt ajánlotta megoldásként.

 

Olyan régen írtunk már ebbe a rovatba, most adott a téma.
Főnix(Tomipapa) et írja:
"Szóval úgy látszik, a jó Bross elnökünk ugyan végleg leszalámizott két embert a "hatok bandájáról"..."
Valószínű a gönyüi mikulás bácsi, Csuja újdonsült barátja, nem konzultált azon elnökségi taggal, aki sokáig tagadta, hogy létezik a
6:5!
Most mégis van két tábor az OMME-n belül?
Bezzeg amikor ezt én állítottam, akkor cáfolták.
De nézzük hogyan is készült a szalámi.
Először is kellett hozzá egy Mészáros (böllér), akiből nemrég kettő is volt, de egyikük nem tudta honnan kell az áldozatot megközelíteni, így mindig próbálta hátba szúrni, azt gondolta így előbb-utóbb elvérzik, de tévedett.
Gondoljunk csak az elnökválasztáson előadott színházi jelenetére, az audit vizsgálattal kapcsolatban.
Amikor egy profi böllér ledönti a disznót, jöhet a perzselés, na nem úgy mint a Dózsa féle parasztfelkelés idején, attól már korszerűbb módszerek is vannak.
Az állatot Feketére kell megpörkölni, így lehet szépen megtisztítani a szőrtől, kosztól, esetleges a "Sebektől".
Az egyik volt elnökségi tag már nem vesz részt a rituálén, neki Hegedűs már elhúzta a nótáját.
A feldarabolás hastokon, vagy rémfán történik, esetleg Tóthágason, ekkor minden belsőséget, kivesznek szegény párából.
Van olyan állat amelyiknek szép nagy a szíve, némelyiknek hosszú a nyelve, van amelyiknek nem bírta a gyomra, de attól nagyobbra nőtt a mája, sőt epét tudna mérgében köpni, és van közöttük egy kurtafarkú.
Amikor már levágták a sonkákat, és szegény állat Csonka, jöhet az osztályozás miből lesz a szalámi.
Tehát mint látható ennek a történetnek komoly előzménye volt, de a lényeg, hogy működőképes maradt az OMME!
Nagyernyei Attila

Arisztaiosz (nálunk Főnix) egyébként Tomipapa, a gönyűi mikulás ezt írja odaát:
"Most Tóth Péterre van kiadva engedély, csak ővele meg az a baj, hogy egyrészt ért ahhoz, amit vállalt és csinál, másrészt dokumentálja a tevékenységét, harmadrészt van olyan népszerű, hogy nehéz őt olyan mondvacsinált okokkal kipiszkálni, mint ahogy az irodavezetőt sikerült. Természetesen ez a népszerűség csak addig nyújt védelmet, amíg a FF Klub egyes prominensei tele nem kürtölik a világot a hazug csúsztatásaikkal, TP-t mocskoló fröcsögéseikkel."
Azt írja, hogy Tóth Péter ért ahhoz amit csinál?
A mai napig nem fogadja el a nemzetközi mintavételi trendet!
Amit vállal csinálja és dokumentálja?
Hála az égnek, mi is ebből élünk mert szembesíteni tudjuk azzal, hogy mit mondott évtizeden keresztül, hogy vezette félre a minisztériumot a hatóságokat.(Dr.Darvas Béla szekszárdi előadását megnézve,szembesülhettek vele!)
Nagyon népszerű valóban, különösen a Facebookos csoportban, de nem idéznék onnan mert nem illő hozzánk.
Hazug csúsztatásokat írunk?
Arisztaiosz ne csináld.
Ki népszerűsítette az OMME újságban a neonikotinoidokat?
Ki állítja, hogy semmi bajt nem okoz?
Szólja krampuszaidnak küldjenek neki virgácsot.
Nagyernyei Attila

   Most Tóth Péterre van kiadva engedély, csak ővele meg az a baj, hogy egyrészt ért ahhoz, amit vállalt és csinál, másrészt dokumentálja a tevékenységét, harmadrészt van olyan népszerű, hogy nehéz őt olyan mondvacsinált okokkal kipiszkálni, mint ahogy az irodavezetőt sikerült. Természetesen ez a népszerűség csak addig nyújt védelmet, amíg a FF Klub egyes prominensei tele nem kürtölik a világot a hazug csúsztatásaikkal, TP-t mocskoló fröcsögéseikkel."
Azt írja, hogy Tóth Péter ért ahhoz amit csinál?
A mai napig nem fogadja el a nemzetközi mintavételi trendet!
Amit vállal csinálja és dokumentálja?
Hála az égnek, mi is ebből élünk mert szembesíteni tudjuk azzal, hogy mit mondott évtizeden keresztül, hogy vezette félre a minisztériumot a hatóságokat.     

Kultúrált keretek között írhatnátok részletesen is erről,most ért hozzá vagy nem, csúsztat vagy nem. Sallangmentesen egymás fricskázása nélkül.

 Gömbi a virágbogár ezt kérdezi:
"Kultúrált keretek között írhatnátok részletesen is erről,most ért hozzá vagy nem, csúsztat vagy nem. Sallangmentesen egymás fricskázása nélkül."
A kérdést két felé kell választani, de erről már rengeteget írtam.
Véleményem szerint a növényvédős szakmáját kiválóan érti, és gyakorolja.
Ebbe belekötni sem szabad, de ezzel nem merült ki a monitoring lényege.
Történelmi bűne, hogy a nemzetközi szakvéleményeket, kutatásokat, mintavételi technológiákat a mai napig nem alkalmazza, és nem ismeri el.
Megy a saját feje után, senki véleményét az égadta egy világon el nem fogadja.
Simon Gergő egyszer azt mondta, hogy növényvédősnek kiváló de a méh, és rovarbiológiához lövése sincs.
Pedig ez a lényeg.
Tehát mivel Tóth Péter növényvédős, véleményem szerint az érdekvédelemben nincs helye.
Nagyernyei Attila