Tóth Zoltán és Csuja László ugyanolyan megítélést kap az OMME választott vezetői részéről? Pedig mind a két ember sarkalatos méhészeti érdekek ügyében szólal meg és megszólalásuk nagyon pozitív irányt képvisel.
Vajon miért?
Tisztán kell látni és ki kell mondani, hogy a méhészek érdekéért és a méhészek érdeke elleni küzdelem az OMME-n belül zajlik.
Választott tisztségviselők ezekben a kérdésekben sajnos esetenként maszatolnak vagy a méhészek érdekével szembeni (lásd Tóth Péter tevékenységét) álláspontot képviselnek.
De beszéljünk most a maszatolásról.
Ez legalább olyan káros, mintha nyíltan méhészérdekkel ellentétes nyilatkozatok hangoznak el.
Mi méhészek pontosan tudjuk, hogy a mézkereskedőknek az az érdekük, hogy a gyantakezelés kimutathatatlan legyen.
Miért?
- Mert a rossz minőségű mézek felhasználhatóvá tételéhez,
- a növényvédőszer maradványok eltüntetéséhez,
- a mézhamisítások pl. a rizsszirup eltüntetéséhez a legolcsóbb és leghatékonyabb eljárás. Az pedig nem zavarja a mézkereskedőket, hogy a gyantaszűrt méz már nem rendelkezik a mézre jellemző alapvető biológiai értékekkel, gyógyhatással és élvezeti értékkel.
Ezért kell Tóth Zoltán kezdeményezését lejáratni, lenullázni, sőt Őt magát ugyanúgy megbélyegezni, fekete seggűvé tenni, ahogy Csujával történt.
1900-as évek elején volt az első mézhamisítási botrány. Kijött rá a törvény, és két év múlva jobb hamisítványok kerültek a piacra.
A mostani hamisítványokat is rá lehet szorítani, hogy jobbak legyenek. Cseréljék le a meleg gyantaszűrést hidegre. És akkor mi lesz? Jobb minőségű lesz a hamisítvány, és kevesebb magyar méz kell majd ahhoz, hogy ebből eladható portékát csináljanak.
A meleg gyantaszűrés kiiktatása fontos népegészségügyi érdek, de legalább ilyen fontos lenne a forgalmas utak autóforgalmának megtizedelése, stb. Szerintem az autóforgalom csökkentésével többet tennénk az egészséges életért.
Sóval minden hamisítási paradigmaváltást követően csökkent a feljavító, jó minőségű méz iránti kereslet!
Serintem nekünk csak a saját mézünk felértékelésével, gyógyhatásának bemutatásával kell foglalkozni.
Meg kell alkotni az UAF (uniq Acacia Factor) (Egyedi Akác tényező) mértékét, be kell bizonyítani, hogy a 5 freletti UAF-fel rendelkező mézek - ezek pont a magyar akácmézek - ilyen és ilyen gyógyhatással bírnak, allergiaellenesek, potenciálnövelők, mittudomén.
A piacok mozgásába a pozítív változó oldalról javasolom beavatkozni!
Magam részéről nem szeretek növényvédőszer maradékot zabálni.
Ott van a félrekenés, hogy nem a gyantaszűrés a rossz, hanem a rossz - magas hőmérsékleten végzett gyantaszűrés. Pontos fogalmazás kell, mert különben csupa mumus vesz bennünket körbe.
Én szeretem az E160c-t!. Nem vagyok E ellenes!
Az ugyanis nem más, mint a piros paprika kivonat.
Szóval az általánosítás nagyon káros. Eddig meg úgy beszéltetek, mintha maga a gyantaszűrés lenne a felelős. Én szeretem a gyantaszűrt málnaszörpöt!
Harmadik pedig az egyén szabadsága. Mindenki azt kezdeményez, amit akar. De hadd ne kényszerítsen má rá engem valaki arra, hogy csak azt az álláspontos képviselhetem, amit Ő.
Megítélésem serint a gyógyhatások kutatása, közkinccsé tétele a jó út.