Szakma-politika

Vivaldi !
 Régóta olvasom az írásaidat, próbálom megfejteni énedet. Nem tudom hova helyezzelek. Érdekes módon más témákhoz nem szólsz csak a szakmapolitikához, ott is csak a negatívumokat emlegeted, és gyalázkodsz. Azt hiszem Te egy igazi  OMME gyűlölő vagy. Ill. mindenkinek ellenlábasa aki a méhészekért tett, vagy tenni akar. Félek, hogy az élet más területein is ugyan így gondolkozol. Milyen alapon bírálsz időnként lesújtóan tevékeny embereket, tetteket? Szerintem nagyon rossz úton jársz.
Írod, hogy Te is vén vagy. Hidd el én sem vagyok már csitri, sőt lehet, hogy Nálad is vénebb vagyok.

Egy dolgot azonban jegyezz meg. Nem minden öreg, vén ember válik bölcsé, van aki elbutul.
Értsd úgy ahogy akarod, vitatkozni nem kívánok Veled semmilen témában.

Az utolsó két soroddal nagyon egyet értek. Az öregeség nem jelenti azt, hogy egyúttal bölcsebbek is leszünk. De azért kis baj van a te logikáddal is. Tegyük fel, hogy az amit te is én is írok, már mint, hogy nem vagyunk bölcsek, az igaz.
 Ebben az esetben ki árt többet a magyar méhésztársadalomnak? Én aki leírom a véleményem anélkül, hogy bárkit vagy bármit befolyásolnék, mert ugye azt azért te is tudod, hogy amit én leírok azt senki nem veszi figyelembe. Vagy az, aki úgy gondolja, hogy rá feltétlenül szükség van, de rajta kívül mindenki látja, jobb lenne, ha valahol máshol kamatoztatná már a nagy tudását, ahol legalább kárt nem csinálna.
Te is tudod, hogy van aki egyet ért velem és nincsenek kevesen. de csak azért, mert ugyan azt gondolják a dolgokról amit én, ám a rendszer úgy van felépítve, ezt is már leírtam vagy ötvenszer, hogy semmin nem lehet változtatni. Sem nekem, sem pedig senkinek.

Amúgy meg jelen vagyok máshol, ahová a kezdő méhészek is meghívtak. És most kértek fel egy cikk megírására, szakmai részről, egy újsághoz.
De ezt nem dicsekvésnek szántam.

Milyen alapon bírálsz időnként lesújtóan tevékeny embereket, tetteket?

Ül a fotelben és gátlástalankodik. Tomipapa is ezt tette. Vivaldi Nem számol azzal, hogy egyszer elszakad a húr. 

Hát, figyelj Csuja.  Én jelentéktelen vagyok. Senki. Én rám nem hallgat senki. Bármit írhatok, vagy mondhatok az falra hányt borsó. A dolgokhoz már úgy sem tudok semmit hozzá tenni, sem rontani rajta akármennyit is gátlástalankodok.
 De azt azért állítom, jobban járna a magyar méhésztársadalom, ha egy pár embertől megszabadulna valahogy. Hogy te bele tartozol e, azt döntsd el saját magad.

Amúgy meg. a tevékenység csak akkor ér valamit, ha eredménye van.  "Sokat kell jönni-menni, hogy ne kelljen dolgozni" alapon lehet pótcselekvésként úgy csinálni, mintha csinálnánk valamit.

 Aztán mégegyet. Azt hiszem ezentúl hagylak. Tőlem aztán el lehetsz.  Ha nem vetted volna észre hanyagollak egy ideje, már el se olvasom amit írsz. Csak szeretném felhívni a figyelmed, ezentúl hanyagoljuk egymást. ne kell, hogy válaszolj a beírásaimra. Nincs nekem szükségem a véleményedre.

QUQURIQ !!!

Ex elnökünk, kirohant mint Zrinyi a törökökre...
Mészáros Laci olyanokkal vagdalkozott amit évekig Ő is elkövetett!
A közgyűlési határozat nélküli milliók felvételét...
Ma meg osztotta az észt!
Mint kiderült el sem jár elnökségi ülésre, pedig ott tárgyalták az általa sérelmezett témát!
"Ha nem szolt volna, bölcs maradt volna," de nem ezt tette!

Kiskakas

Ja azt, hogy legyen-e béremelés vagy nem.

Mekkora hallgatás volt a tiszteletdíjakról. Miközben még agyonkozmetikázva is 27 mFt veszteséget csinált az OMME a múlt évben, a tisztségviselők díjazása benne van az idei költségtervben. Ennyire kellemes nekik az OMME vesztesége? Kik azok a "nekik"? Hát egyrészt a küldötteknek, másrészt a pénz felnyaló tisztségviselőknek.

Nem tudom, hogy van-e olyan dolog a világon, amit ez a társaság ne szavazna meg gondolkodás nélkül?

Akkor hogyan is kell ezt értelmezni a szakikra akik az IB-en ülnek 

A jogszabály mai napon (2017.04.11.) hatályos állapota.

2011. évi CLXXV. törvény
az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról1




38. §94 (1)95 A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
(2) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
(3) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a)96 a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

Az én olvasatomban nem csak a szakik, de egyetlen egy vezető tisztségviselő vagy EB tag sem szavazhatott volna hiszen juttatást vesznek fel ami szerepel a költségvetésben.
Hiszen a "jogügyletben" érdekeltek.

Üdv. jani bátya

Üdv.Uraim!
jani bátya!
Ne hagyd már magad megvezetni előre,ráér később is.
Szó nem esett tiszteletdíj megszavazásáról,majd biztosan lesz,de még nem volt.

izso 60!
Ha tudsz olvasni , a kölségvetés elfogadásáról írtam.
A többi szerintem evidens.

Üdv. jani bátya

Ha egy egyesületben csak az önzés uralkodik, a törvény tisztelete minimális szintre zuhan és észre se veszik ha egy-egy ember vagy emberek csoportja hihetetlen előnyökre jut a közösség többi tagjához képest. Ezek a történetek robbanáshoz vezetnek. Meg lehetne ezt állítani? Érdemes? Jobb lenne?

Az OMME-ban lassan mindenki jogászkodik, a szakmai kérdések meg mellőzve.
Baglyos méhésztárs hozzászólása is elgondolkodtató.
Nézzünk egy kicsit mit hozott össze az etikai bizottság, amit a Küldöttgyűlésen egy idős, jogvégzett küldött koncepciós eljárásnak minősített.
"-A 2016.09.01-én megtartott ülésen nyilatkoztatva lettek a hallgatóság tagjai, hogy nem készítenek az elnökség hozzájárulása nélkül hangfelvételt. Csuja László ezen ülésen jegyzeteket, feltételezhetően hangfelvételt készített,.."
Majd lejjebb:
"...hogyan kerülnek ki a nagynyilvánosság felé ilyen tényadatok."
Az akkori időpontban az OMME a közhasznú státuszra hajtott, ezért nem szerencsés az ülések nyilvánosságát korlátozni, mert ez is alap a közhasznúságunkhoz.
Ez nem valakinek a kénye-kedve, hogy mikor titkosítanak, vagy korlátoznak egy ülést.
Erről többször írtunk, és ez nem Csujáról szól!
A demokráciáról, az átláthatóságról.
Továbbra is az a javaslatom, hogy az OMME alkalmazzon egy civil szakjogászt.
Közel 14.000 méhésznek egy veszteséges Kft. mellett nem gond eltartani egy felkészült, toppon lévő jogászt.
A Tolna Megyei Méhész Egyesületben én is folyamatosan igénybe veszek egy "jogtudóst".
Sok civil szervezetnek készítette el alapszabályát, és mind bejegyezték.
Van itt pénz tisztelet díjakra, még olyanoknak is akik nem vezető tisztségviselők!
Munkaadója, Csuja László.
A küldöttek azt sem tudják, hogy mi történik, ezért forognak, hogy a súgó emberük vezényletére mikor emeljék kezüket.
Az OMME küldöttgyűlésén egyre kevesebb szó esik a méhekről, mézárról, méhlegelőről.
Nem jó ez így.
Nagyernyei Attila

Emlékezetem szerint Csuját többek között azért is zárták ki, mert fel merte vetni az összeférhetetlenségi szabályok be nem tartását. Ezt vágták a fejéhez az egyik elnökségi ülésen, amelyen még Tomipapa is ott volt.
Kik indították az eljárást Csuja László ellen?
Tóth Péter, elnökségi tag és OMME-val munkára irányuló szerződésben álló személy.
Lászlóffy Zsolt elnökségi tag, és OMME-val munkára irányuló szerződésben álló személy.
Dr. Sebők Péter elnökségi tag.
Dr. Mészáros László Elnökségi tag.
Bezzegh László elnökségi tag.

 De nézzük és értelmezzük a mi esetünkre a törvényt.

38. § (1) A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Ez azt jelenti, hogy példának okáért az adott elnökségi tag nem dönthet olyan ügyekben, amiben vagy Ő vagy közeli rokona érdekelt.

(2) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Vagyis a küldöttgyűlésen az ebéd vagy a küldöttek utazási költségtérítése, információs kiadványok stb. nem minősül jogtalan előnynek. A Magyar Méhészeti Nemzeti Programnak is vannak olyan részei, amelyek azon a jogon járnak, hogy méhész vagy és OMME tag. Így a méhanya vagy a gyógyszer-cukor stb.

(3) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

Ez elég egyértelmű. Tisztséget nem betöltő tagok azok a küldöttek, akik nem választott tisztségviselők. Tehát akármelyik küldött lehet felügyelő szerv elnöke vagy tagja, akit nem választottak be az elnökségbe vagy az Etikai Bizottságba, illetve nem áll az OMME-val egyéb munkára irányuló jogviszonyban.

(3) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

Ennek a pontnak sajnos az elnökség négy tagja véleményem szerint nem felel meg. És ezt az Ellenőrző Bizottságnak már a választások utáni első elnökségi ülésen szóvá kellett volna tennie. Valójában ez a négy ember jobban tette volna, ha el sem indul a választáson. Még most sem késő, hogy lemondjanak a tisztségükről.

Vajon kell-e új választást kiírni, ha ez a négy ember önként távozik az elnökségből? Bár, ha belegondolok, hogy az Etikai Bizottságnak nagy valószínűséggel nincs más választása, mint a lemondás, sőt az Ellenőrző Bizottságnak is le kéne mondania, amiért az összeférhetetlenségek ügyében nem tett semmilyen intézkedést.

Tehát nincs más út, mint ezekre a posztokra új választásokat kiírni, hiszen még ha az elnökség működhetne a négy ember nélkül is, de Ellenőrző Bizottság nélkül egyesület nem működhet.

Az Elnökség nem felügyelő szerv, hanem ügyvivő vagy ügyintéző szerv!
Az Ellenőrző Biztosság a felügyelő szerv!
Szerintem!

Észrevételed jogos. Tehát a négy elnökségi tag a 38. § (1) bekezdésében foglalt szabályoknak nem felel meg.

38. § (1) A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Mivel az OMME EU pénzek felhasználása ügyeiben is hoz döntést, ezért nemcsak a civil törvény, hanem a 2007. évi CLXXXI. törvény a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról hatálya alá is tartozik.

b) döntés-előkészítésben közreműködő: az a természetes személy, aki
ba) munkaviszony jellegű jogviszonyban vagy polgári jogi jogviszony alapján részt vesz a pályázati kiírás vagy a támogatási döntés előkészítésében,
bb) támogatási döntés meghozatalára irányuló eljárásban javaslattételi, véleményezési joggal rendelkezik, vagy ilyen joggal rendelkező testület tagja;

c) döntéshozó: az a természetes személy, aki
ca) feladat- és hatásköre alapján a támogatási döntés meghozatalára jogosult, vagy az erre jogosult szerv vezetője vagy testület tagja,
cb) feladat- és hatásköre alapján támogatási döntésre érdemi befolyással rendelkezik, így különösen, ha a támogatási döntéshez kapcsolódóan egyetértési, vétó-, hozzájárulási, illetve jóváhagyási joggal rendelkezik, vagy ilyen joggal rendelkező szerv vezetője vagy testület tagja;
f) közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) által meghatározott közeli hozzátartozó;
(2) E törvény pályázatokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a nem pályázati úton odaítélt támogatásokra is
(3) A nem pályázati úton odaítélt támogatásból nem részesülhet az, aki - ha a támogatási döntést pályázati eljárásban hoznák - a pályázati eljárásban nem vehetne részt pályázóként.
6. § (1) Nem indulhat pályázóként, és nem részesülhet támogatásban
a) aki a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntéshozó,
b) a kizárt közjogi tisztségviselő,
c) az a)-b) pont alá tartozó személy közeli hozzátartozója,

8. § (1) Ha a pályázó
a) a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntést hozó szervnél munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,
.....
vagy az egyesület ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja,
köteles kezdeményezni e körülménynek a honlapon történő közzétételét a pályázat benyújtásával egyidejűleg.
(2) Ha az érintettséget megalapozó körülmény a pályázat benyújtása után, de a támogatási döntés előtt következik be, a pályázó köteles 8 munkanapon belül kezdeményezni e körülménynek a honlapon történő közzétételét.
(3) Ha a pályázó a közzétételt határidőben nem kezdeményezte, támogatásban nem részesülhet.

9. § Nem vehet részt döntéshozóként vagy döntés-előkészítésben közreműködőként az, aki vagy akinek a közeli hozzátartozója a pályázóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

10. § (1) A pályázati eljárásban a döntés-előkészítő szerv vezetője köteles gondoskodni arról, hogy e törvény rendelkezései az előkészítés során érvényesüljenek. Ha az összeférhetetlenség e szerv vezetője vonatkozásában áll fenn, e feladatát a helyettese köteles ellátni.
2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt vezető azt tapasztalja, hogy a döntés-előkészítési eljárásban e törvény rendelkezéseit megsértették, köteles e körülményt a döntésre vonatkozó előterjesztés tárgyalásának megkezdése előtt a döntést hozó szervnek vagy személynek írásban jelezni.

12. § (1) Ki kell zárni azt a pályázatot, amelynek a benyújtója a pályázaton - a pályázati eljárás bármely szakaszában fennálló körülményre tekintettel - nem részesülhet támogatásban. A pályázatból való kizárást a döntést hozó szervnél vagy személynél bárki kezdeményezheti. A pályázatból való kizárás a döntés meghozataláig kezdeményezhető. A döntési eljárásban közreműködő - az érintett személy megjelölésével - haladéktalanul köteles kezdeményezni a döntést hozó szervnél vagy személynél a pályázatból való kizárást, ha annak indokairól tudomást szerzett.
(2) A kezdeményezéssel érintett személy nyilatkozatot tehet az összeférhetetlenség fennállásával kapcsolatban.
(3) A döntést hozó szerv vagy személy a kezdeményezés tárgyában soron kívül dönt. A döntéshozatalban a kezdeményezéssel érintett személy nem vehet részt. Amennyiben a döntéshozatalra testület jogosult, a kizáráshoz a testület valamennyi tagja több mint felének egyetértő szavazata szükséges.
(4) Ha a döntést hozó szerv vagy személy megállapítja, hogy a pályázatot benyújtó személy megsértette e törvény rendelkezéseit, vagy e törvényből következően a pályázaton nem részesülhet támogatásban, e döntés egyúttal a pályázó által benyújtott pályázat elutasítását is jelenti.
(5) Ha a döntést hozó szerv vagy személy döntésében a (4) bekezdésben foglaltakat nem állapítja meg, a döntéshozatali eljárást lefolytatja.

14. § A pályázó a pályázati anyaghoz csatolva írásban nyilatkozik arról, hogy nem esik a 6. §-ban foglalt korlátozás alá. A nyilatkozat csatolása nélkül a pályázat érvénytelen. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell az alábbiakat:
a) a természetes személy pályázó neve, lakcíme, születési ideje és helye,
b) a pályázó gazdasági társaság, cégneve, székhelye, cégjegyzékszáma, adószáma, képviselőjének neve,
c) a pályázó egyéb szervezet neve, székhelye, képviselőjének neve, nyilvántartásba vételi okiratának száma, a nyilvántartásba vevő szerv megnevezése,
d) az e törvény szerinti érintettség, összeférhetetlenség ténye vagy ezek hiánya,
e) az érintettség, összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények leírása,
f) nyilatkozat arról, hogy a pályázó e törvény rendelkezéseinek eleget tett érintettségével kapcsolatban, illetve összeférhetetlensége megszüntetése érdekében.

15. § (1) Ha a döntést hozó szerv vagy személy az összeférhetetlenség fennállása ellenére a pályázatot nem zárja ki és a pályázatot támogatásban részesíti, az e döntés alapján kötött szerződés semmis. A folyósított támogatást a kedvezményezett egy összegben, a folyósítás és a visszafizetés időpontja közötti időszakra eső, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamattal növelten köteles visszatéríteni.
(2) Az érvénytelenség megállapítását a döntéshozatalt követő két éven belül, írásban bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést a döntést hozó szerv vezetőjéhez vagy a döntést hozó személyhez kell benyújtani.
(3) A döntést hozó szerv vezetője vagy a döntést hozó személy a kezdeményezésről annak kézhezvételétől számított 15 napon belül határozattal dönt.
(4) A döntéshozatalt követő hat hónapon túl, illetve a pályázatban foglaltak megvalósítását követően az (1) bekezdésben foglalt jogkövetkezmény nem alkalmazható.

17. § (1) A pályázat érvénytelenségét megállapító vagy a pályázatot a kezdeményezés ellenére érvényesnek nyilvánító határozat felülvizsgálatát a határozat meghozatalától számított 30 napon belül
a) ha a határozatot közigazgatási eljárás keretében hozták, az erre irányadó törvényi rendelkezések szerint,
b)15 egyéb esetben a pályázati eljárásban igénybe vehető jogorvoslati lehetőségek kimerítését követően a határozatot hozó szerv ellen indított polgári nemperes eljárásban a határozatot hozó szerv székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól
lehet kérni.
(2) Az (1) bekezdés b) pont szerinti kérelem benyújtására az érvénytelenség megállapítását kezdeményező, az összeférhetetlenséggel érintett pályázó, valamint az jogosult, akit erre jogszabály feljogosít. A kérelemről a bíróság az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló törvény rendelkezéseit alkalmazva a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül határoz.