Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.

  • 495 válasz
  • 267922 megtekintés
Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #90 Dátum: 2015. Január 30. 09:43 »
Nagyon köszönöm, ata67! Már nagyon régóta kerestem. Megvan a hétvégi program. :-)

és a letöltés sikerült?

Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #91 Dátum: 2015. Január 30. 09:59 »
Igen, nem volt probléma a letöltéssel.

Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #92 Dátum: 2015. Január 30. 12:35 »
A lényegen túl vagyok, nem kellett hozzá a hétvége. Félóra is elég volt, sajnos. A könyvben csak utalások és szemelvények vannak az 1994-95-ös Méhészújságokban megjelent cikkeivel kapcsolatban, illetve ezek kiegészítései. A könyv az újságcikkek nélkül nem teljes. Lehet következtetéseket levonni, ad némi támpontot a kaptár kezeléséhez, de sem egybefüggő technológiai leírás, sem termelési eredmények nem szerepelnek a könyvben. Azért még olvasgatom.

*

ata67

  • *****
  • 525
Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #93 Dátum: 2015. Január 30. 14:42 »
A könyvben csak utalások és szemelvények vannak az 1994-95-ös Méhészújságokban megjelent cikkeivel kapcsolatban, illetve ezek kiegészítései. A könyv az újságcikkek nélkül nem teljes.

Minden köszönet "laza" méhésztársat illet, ő töltötte föl a könyvet, később láttam, hogy ezen a fórumon is tag.
Van, akinek évtizedekre megvan a méhészújság gyűjteménye, talán tud valaki segíteni az említett cikkek beszkennelésében.

Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #94 Dátum: 2015. Január 30. 15:48 »
Ez a Méhészújság nem összekeverendő a Méhészet c. lappal. Szerintem ennek az újságnak az előfordulási esélye sokkal kisebb, mint a Méhészetnek. Azért ha valakinek megvannak az említett Péntek Lajos cikkek a 94-95-ös Méhészújságokból, előre is megköszönném, ha fel tudná tölteni.

Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #95 Dátum: 2015. Január 30. 18:56 »
Közben rájöttem, hogy az 1994-95-ös Méhészújságban megjelent cikksorozat benne van a könyvben, csak éppen nem a kaptárról, hanem a szerző kálváriájáról szól, amit az előző rendszerben méhészeti feltalálóként elszenvedett, csak azért mert pap volt. Az 1968-69-es Méhészetben megjelent cikkeket sikerült már korábban beszereznem, de összességében, a könyvvel együtt is elég csekély, ami a kaptárral és annak kezelésével kapcsolatban le van írva. Két dolog van, amire leginkább választ kerestem, de nem találtam.

1. Az MHVK kaptárban 90 fokkal elforgatott NB méretű keretek vannak. A szerző szerint ez a keret elrendezés képes úgy helyhez kötni a fészket, hogy az anya nem megy hátra petézni a méztéri keretekre. A szerző szerint hagyományos meleg építményű NB fekvőben ez nem teljesül, csak az ő elforgatott keretekkel felszerelt kaptárjában.  Vajon az, hogy az NB keretek 90 fokkal el vannak forgatva tényleg akkora szerepet játszhat a fészek helyez kötésében?

2. Az MHVK kaptárban van egy választó deszka. Hordás idején ez a kaptár végében foglal helyet. Pörgetés előtt a választót berakja a fészek és a méztér közé. A fészket úgy takarja, hogy onnan a méhek ne juthassanak át a méztérbe. Ezzel egy időben rést nyit a mézkamrán. Állítása szerint a mézteret az idős méhek másnapra elhagyják, így pergetéskor alig vannak méhek a méztéri kereteken. Ez nagyon jól hangzik, csak azt nem tudom elképzelni, hogy a plusz 8 keretnyi gyűjtőméh hogy fér be a 7 keretes fészekbe? Elég irreálisnak tűnik.

*

ata67

  • *****
  • 525
Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #96 Dátum: 2015. Január 30. 20:35 »
Nekem úgy tűnik, hogy a Péntek féle kaptár hasonló, mint a Cicatricis Géza kaptára. A "Méheszkedés gyakorlata" című könyvében részletesen bemutatja a kaptárat, és a technológiát is.

Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #97 Dátum: 2015. Január 30. 21:57 »
Teljesen más a kettő. A Péntek Lajos féle kaptár meleg építményű, az NB keretek 90 fokban el vannak forgatva, a fészek mindig elől van a kijárónál, a mézkamra a kaptár hátsó részében, és nincs anyarács. A Cicatricis féle kaptár két részre van osztva, az első 12 keretes rész hideg építményű, a hátsó rész 7 keretes, merőlegesen állnak a lépek és a két szakasz között fixen beépített anyarács van. A család a 12-es részben telel és fejlődik tavasszal. Akác előtt az anyát hátrateszik a hátsó részbe, elől marad a fészek nagy része. Akácon az anya új fészket alakít ki a hátsó részben, elől kikelnek a méhek, a helyükre gyűlik a nektár. Akác után visszarakják az anyát előre. Ez a fészekmézkamrás mézeltetés. A Péntek féle módszer inkább a kétfiókos hunorhoz hasonlít, csak itt hátul van a méztér, elől a fészek, a hunorban meg alul van a fészek és felül a méztér. Ezt most nagyon lesarkítottam, de a lényegi különbségek jól látszanak.

*

ata67

  • *****
  • 525
Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #98 Dátum: 2015. Január 30. 22:53 »
Köszönöm Adamez!
Bocs, felületes voltam. A Cicatricis könyvet elolvastam, és nagyon tetszett, a Péntekre Lajos könyvére még nem jutott időm, de át fogom tanulmányozni. A Cicatricis kaptár nekem olyannak tűnik, mint az akácon egy fiókos fészkű fél NB rakodó, csak a fészekmézkamrás fekvő vízszintesen helyezkedik el.
Fél NB-vel dolgozom, nem akarok váltani, csak érdekel a többi technológia is.
Üdv: Ata
« Utoljára szerkesztve: 2015. Január 30. 22:58 írta ata67 »

*

atya

  • *****
  • 1043
Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #99 Dátum: 2015. Január 31. 08:58 »
A Cicatricis könyvet, meglehet Szekszárdon, 2015.02.07-én a Tavaszvárón vásárolni, ha valakit érdekel.
« Utoljára szerkesztve: 2015. Január 31. 09:08 írta atya »
A sikerhez csak annyi kell, hogy képes legyél az életed a magad módján élni.

Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #100 Dátum: 2015. Január 31. 13:30 »
A Cicatricis kaptár nekem olyannak tűnik, mint az akácon egy fiókos fészkű fél NB rakodó, csak a fészekmézkamrás fekvő vízszintesen helyezkedik el.
Üdv: Ata

Valóban olyan, feltéve hogy a kijáró nem az anyás részen van, hanem a fészekmézkamrán.

Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #101 Dátum: 2015. Február 01. 17:52 »
Igazából, hogy hideg vagy meleg építményes a kaptár csak árnyalatnyit számít, a többi egyéb paraméter sokkal többet vet a latba. Ilyen a szellőzés, kezelés könnyűsége, milyen gyorsan hozható költözésképes állapotba, gyors etetés stb.  Összességében az egészet érdemes vizsgálni és nem kiragadva egy-egy kialakítását.

Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #102 Dátum: 2015. Február 03. 12:20 »
A meleg vagy hideg építmény, inkább a méhek szemszögéből mutat kissebb nagyobb eltérést. A meleg építményű kereteiben szimetrikus a fiasítás, virágpor, mézkoszorú elhelyezés. Tehát a jobb oldal tükörképe a bal. Ellenben a hideg építményűben a lépek kijáró felőli oldalán nincs mézkoszorú. A méhek biztonságosabb helyen, hátrébb távolabb szeretik lehetőleg tárolni a kincsüket. Ezt lehet kihasználni a meleg építményű hátsó mézkamrás kaptárakban. Egyébként ez a kétféle fekvő kaptár, külsőleg szinte egyforma, emberi méhész szemszögből, nincs nagy különbség mondhatni lényegtelen. Lényegében a kijáró elhelyezkedése, és a tető nyillásának az iránya más. De minden egyébb mérete kialakítása azonos lehet a hideg építményűvel. Ezért, még a teherautó platóján, vándorláskor sem okoz gondot a kétféle rendszer.
Ámbár ez az állítás, a Péntek-féle MHVK esetén már nem  állja meg a helyét. Ezért is nem fordítottam el a kereteket 90-fokkal.
A szöktetés az MHVK esetén, eredeti formában, nem csak azért kétes hogy hová férne a nép. Mivel csak egy kivett léc helyén, szöktető nélkül repülhetnek le a méhek, semmi nem akadályozhatja meg az ellen irányú berepülést, akár rablást. Felmerült bennem, hogy az anyarács kihagyása nem-e aránytalan többlet munkát igényel. Az MHVK-val termelő méhészek tudnának erről érdemben, véleményt nyilvánítani.

Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #103 Dátum: 2015. Február 03. 12:44 »
Fülemüle, teljesen egyetértek veled abban, hogy az egész képet kell vizsgálni, nem csak egy-egy részletet. Részemről az MHVK kaptár nagyon szimpatikus úgy ahogy van. Pusztán azért ragadtam ki az elforgatott kereteket és a szöktetést, mert ezekben vagyok bizonytalan. A kaptár kialakításának többi része a leírás alapján egyértelműnek tűnik. Tavaly még vívódtam, a fészekmézkamrás és a meleg építményű kaptár között. A tavalyi idény után rendeltem 20 db meleg építményű, 18 NB keretes fekvő kaptárt, mert ezzel szeretnék a jövőben dolgozni. A Péntek Lajos féle kezelési módszert szeretném alkalmazni, ezért vadászok minél több írására ezzel kapcsolatban. Sajnos még sok minden nem tiszta. Az én kaptáraim normál NB keretesek. Péntek Lajos többször is hangsúlyozza az írásaiban, hogy a módszere nem működik jól, csak az elforgatott NB kereten. Leginkább ezzel kapcsolatban szeretnék visszaigazolást kapni, hogy ez valóban így van-e? Nagyon szívesen venném, ha megosztanád ez irányú tapasztalataidat.

Robotur, szerintem a szöktetésnek ezt a módját csak masszív hordásban szabad alkalmazni, akkor nem kell tartani rablástól.

Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #104 Dátum: 2015. Február 03. 12:47 »
Ezek mind valóban helytállóak, amiket írtál, még kiegészíteném azzal, hogy hideg építménynél oldalra csak egy határig hord mézet a méh hiába lenne még hely távolabb is, viszont meleg építményesnél gond nélkül hátramegy még a 19. keretre is. Ez nagy előny.
A szöktetést általában hordáskor alkalmazzuk / nem a legvégén/  ezért ekkor általában nincs rablás vagy kutatás. De ez a szöktetős  dolog nekem csak a rakodóknál működik,  a fekvőknél nem.