Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés

A rajzási hajlam természetesen öröklődő tulajdonság, ezt nem igazán van értelme cáfolni.
Viszont a rajzás, alapvetően természetes folyamat is, legalább is az én meglátásom szerint. Szóval nem mindegy, hogy a rajzási hajlam mikor lép fel. Tehát, ha csak az anya harmadik évében történik, akkor nincs mitől tartani. Tehát ha ekkor már a szokásos feltételek mellet húzzák a bölcsőt,  akkor minden rendben van. Népes, zsúfolt, mézes, jó hordás alatt, kell ennél jobb? Egyébként én is csak szükségböl használom fel ezeket a bölcsőket, de tudatos szelektálással nem annyira kritikus a dolog.

Az álcázást szemre kiválasztott álcával végzem, igaz gyakorlom már jó ideje. De lényeg az hogy 24 órán belül kelnek általában az anyák, ezek szerint nagyot nem tévedek. De végül is abból sincs semmi gond, ha némelyi késik egy napot. Viszont sok munka spórolható így, csak benyúlok egy elöre kiválasztott jó családhoz és kiveszem a megfelelö álcás keretet.

Ez a lényeg! Nem mindegy, hogy a rajzási hajlam mikor lép fel. Van olyan család, ami 4 keretes és rajzani akar, de olyan is amelyik  erős család, tele mézzel és még mindig nem akar.

QUQURIQ !!!

"Tehát, ha csak az anya harmadik évében történik, akkor nincs mitől tartani. Tehát ha ekkor már a szokásos feltételek mellet húzzák a bölcsőt,  akkor minden rendben van."
Ez olyan mint a kutya vacsorája.
pl. legyen a második  évben olyan az időjárás, hogy a korai mogyorótól a gyümölcsig mindent kihasználnak a méhek, gyűlik a fias, a nektár és a virágpor... már akár repce elején elindulnak a családok rajozni. Csak a gyenge családok fejlődgetnek rajzás nélkül.
Persze pár családdal ebír a méhész (bölcsőzés) de már egy közepes állomány is megkeseríti az életét. Végig sem ér a soron és kezdheti elölről, szinte állományi szinten. Hová lettek a nem rajzó anyák?

Kiskaks!

QUQURIQ !!!

A kaptárak méretéről egyikőnk sem beszélt, pedig egy nagyon fontos tényező...

Kiskakas

Nem tudom milyen anyákkal dolgoztok, hogy ilyenek a tapasztalataitok? A bölcsőzés már csak tűzoltó munka, ez ellen javasoltam a jó minőségű tenyész anyák utódait.

A kaptárméretet természetesen megfelelőnek ill. elegendőnek gondoltam. Én ezek mellet a szerintem megfelelő paraméterek mellet értettem, amikor minden egyéb jól kielégítő, csak az anya teljesítménye a motiváló.

QUQURIQ !!!

Fülemüle!
Visszakérdezek, hogy Te milyen anyákkal méhészkedsz, és hány családdal, hogy nincsenek gondjaid, amikor a fél országunk méhészei fára másznak a nagyon tökös években? (vagy bölcsőket keresgélnek a tömött családokban?

Kiskakas

Tenyésztőtől vásárolt inszeminált anyák utódaival. Régebben saját  /szigorú/ válogatással és álcázással nevelt, nem rajzós családoktól. Az is működött, ha nem is ilyen jól!.

QUQURIQ !!!

Ilyen nincsen, hogy csak az anya teljesítménye a mérvadó!
Ezt csak úgy lehet lemérni, hogy egyenlő korú méhek, egyenlő súlyúak, és egyenlő korú anyákat állítunk be megfigyelés céljából, ugyanazon a méhlegelőn, ugyanolyan tájolású és méretű kaptárakban, műlépes keretekre téve, ami persze egy helyről valóak.
Itt valós eredmények lehetnek.
Kiskakas

Ezért mondtam már régebben is, hogy a tenyészanyag előállítása kutatók feladata, nem a méhészeké. Higgyük el, hogy az elkötelezettek ezt tudják és elő is állítják.

QUQURIQ !!!

Én magam is inszemináltam évekkel ezelőtt. Nem az inszeminálás a lényeg, hanem évek múlva az inszeminált utódok tesztbajnokai!
Inszeminálást is el lehet nagyon cseszni. A hereválogatás egy nagyon lényeges feladat. Mert, ha nem véded az apa családot egy speckó anyaráccsal, úgy bárhonnan érkező heréket beengednek a családok!
Arról nem is beszélek, hogy kb 15 here spermáját szoktuk leszívni, egy anya megtermékenyítéséhez. Ezt mindenütt így csinálták. Újabb kutatás szerint, egyherés inszemináűlás a mérvadó!
Mert az ugyanattól az anyától származó heretestvérek genetikai különbsége egymáshoz képest 50 000 x-es!!!
Elképesztő az a biológia!!!
Persze ezt nem egy vándor méhésznek kell kikisérletezni.
A genetika két lépés előre egy meg hátra.
pl. volt olyan inszeminálásom amikor a két szelíd család egy ingerlékeny anyát eredményezett. Megfordítottam a szülőket, és lám szelídek lettek az utódai.
Hangsúlyozom, nem egy vándorméhész feladata a hiperfokális szelektálás...
...azért csak az alapvető dolgok legyenek a szemünk előtt!
Ha minden méhész odafigyelne a saját állományán belüli szelektálásra, természetes módon, úgy gyorsan sokkal jobb eredményeket tudnánk elérni!

Kiskakas!

Az inszeminálás nem cél, hanem természetesen csak eszköz. Akkor eredményes, ha valamely kigondolt terv alapján állítjuk elő a tenyészanyagot, amit fent is tudunk tartani. A herék pont olyan fontosak, mint az anya. A tenyészértékbecslés nálunk még nem elég kiforrott a méheknél, bár teljesítmény vizsgálatokra már van példa. Jó lenne ha komolyabbra fordulna a dolog, mert az idő telik és a "szomszédok" már igencsak elénk kerültek a tenyésztés területén.

QUQURIQ !!!

A tenyésztésnek is csak akkor van értelme, ha stabilizálás után kezdődik egy újabb "program".
Az a legnagyobb baj, hogy nincsen egy saját genetikai gén bankunk....ahova vissza lehetne nyúlni.

KIskakas

De van a krajnainak egy krajnai és egy kárpáti változata, ami egyöntetűbb alap. Én inkább krajnaiban gondolkodok, nem pannonban.