Ma volt a Méhlegelő Munkacsoport ülése. Ezt is Bross Péter vezette. A stílus azonos volt a tegnapival. Baráti hangnem, mindenki annyiszor kapott szót, ahányszor kért. Volt vita is, halkabb és hangosabb, de elviselhető. Szerintem a méhlegelők problémaköréből semmi lényegest nem hagytunk ki.
Az akác méhlegelőnk bőséges, de mégis jelentős probléma van vele. Részben a divatos legelők miatt. Másrészt azért, mert az első akácból ugyan bőségesen van, de a második és harmadik akácosok területe stagnál, sőt csökken a természetvédelmi korlátozások miatt.
A hársterületek növelésére nem voltak igazán átütő javaslatok. A méhektől való félelem miatt egyes településekről ki akarják irtani.
A zöldítési programról bőségesen beszélgettünk. A méhlegelő növények terjedését szolgálná, ha azok nagyobb állami támogatást kapnának.
Méhbarát település programot kellene elindítani. Ezeken a településeken a méhlegelő növényeket ültetnék fasorokba, parkokba, kertekbe.
Művelésből kivett területekre szabályozásban, támogatási rendszereben kellene előírni a fásítást, bokrosítást vagy egynyári növények vetését lehetőleg méhlegelő növényekkel.
Megegyeztünk abban, hogy a császárfák terjedését semmilyen formájában ne támogassuk.
Nagy vita alakult ki az on-line méhlegelő térkép kialakítása és a méhlegelő szabályozása körül. Nagyon nagy az ellentét a nagy állományos állandóan vándorló méhészek és a ritkán vándorló és az állóméhészek között.
De ebben a vitában látok nagyon erős nemzedéki ellentétet is. Főleg a fiatalok támogatják az on-line méhlegelő térkép kialakítását. Szerintem akárhogyan is tiltakoznak a nagy vándorméhészek, ez az on-line méhlegelő térkép és a rá épülő méhlegelő szabályozás hamarosan ki fog alakulni. Ezt az élet, a magyar méhállomány további növekedése ki fogja kényszeríteni. Akárhogy is tiltakozik, de az idő már nem Cserényi doktornak dolgozik.