Már megint osztod itt (is) az észt nagy mellénnyel. Nem kell odaadni, 600-ért meg 650 ért a virágmézet, 1.300-ért pedig az akácot.
Hanem mit kell csinálni vele, nézegetni évekig?
Én akár még azt is elhiszem hogy felétek olyan k.rvajól megy ez a biznisz, mert aranyáron is megveszik a mézedet... Gyere próbáld meg nálunk eladni az akácodat 2500-ért. Kiröhögnek, nem fogsz eladni egy kilót sem.
Egyik évben panaszkodtak ismerősök a Balaton parton hogy nem tudnak 2000 alatt termelői akácmézet venni. Mondom akkor vegyetek nálam, abban az évben közel 2 hordót adtam el oda üvegben.
Nem tudom hogy hányas voltál matekból, de számoljunk egy kicsit. Segítek. Még a néhány kg 1600-ért eladott akác is több mint a 0 kg 2500-as áron. Érted vagy ragozzam még?
És nem ilyen az arány, mert 1600-ért viszik, itt-ott még 1800-ért is, de 2000-ért már az ajtót sem nyitják rád.
Már megint osztod itt (is) az észt nagy mellénnyel. Nem kell odaadni, 600-ért meg 650 ért a virágmézet, 1.300-ért pedig az akácot.
Hanem mit kell csinálni vele, nézegetni évekig?
Én akár még azt is elhiszem hogy felétek olyan k.rvajól megy ez a biznisz, mert aranyáron is megveszik a mézedet... Gyere próbáld meg nálunk eladni az akácodat 2500-ért. Kiröhögnek, nem fogsz eladni egy kilót sem.
Egyik évben panaszkodtak ismerősök a Balaton parton hogy nem tudnak 2000 alatt termelői akácmézet venni. Mondom akkor vegyetek nálam, abban az évben közel 2 hordót adtam el oda üvegben.
Nem tudom hogy hányas voltál matekból, de számoljunk egy kicsit. Segítek. Még a néhány kg 1600-ért eladott akác is több mint a 0 kg 2500-as áron. Érted vagy ragozzam még?
És nem ilyen az arány, mert 1600-ért viszik, itt-ott még 1800-ért is, de 2000-ért már az ajtót sem nyitják rád.
Először is kétféle vevő van. Az egyiket nem érdekli a minőség túlzottan, csak occsó legyen. A másikat érdekli a minőség. No ez a vevő fizet többet a mézért. De Ő nem egyszerűen mézet vesz, hanem:
- bizalmi terméket. Ezt fel kell építeni. Ahogyan kiskakas írta, ez hosszú évek. Nekem van olyan vevőm, aki Olaszországból rendel mézet. 12 EURO / kg. Ez úgy 3700 Ft. Ehhez jön a postaköltség. Miért, amikor helyben olcsóbb lenne?
Mert: itt volt a méhészetben az egész család. Megnézte hogyan dolgozom, látta az erdőt, látta a körülményeket, a fedelezést, a pergetést. Ő töltötte üvegbe. A lecsöppenő mézet a gyerkőc kapta el, és nyalta le az ujjáról. Egyszerűen felépült a bizalom. Látott mindent.
Voltak nálam távol-keletről is. Kóstoltak mézeket, sütöttünk, egész nap ráment. Egyenlőre nincs belőle üzlet, meg kell keményen dolgozni érte.
Én úgy számolom, hogy a méznek két ára van: a fele a termelés, fele az értékesítés. Azaz a fenti 3700 Ft-ból 1850 Ft maga a méz. Ebben van minden termelési költség, a vándorlás, a méhcsaládok ára, a keretek, a munkaidő, a járulékok, minden.
Ehhez jön a piacozásnál a piacozás költsége.
Az emelt minőségnél pedig annak a járulékos költségei.
Azt nem vitatom, hogy nem minden településen lehet olyan vevőt keresni, aki a minőséget is hajlandó megfizetni. Ott meg kell keresni a vevőt, ki kell nevelni. Ehhez jön az iskola.
El kell magyarázni, hogy mi a különbség a méz és a cukor között. A mézzel tehet valamit az egészségéért. Kiválthatja vele a sok vitamint, nyomelemet. Egészségnap. A sok betegség elleni harcban sok-sok előadás kell. Ha összehasonlítod a gyógyszertárba bevitt pénz mennyiséggel, kiderülhet, hogy még a 3000 Ft-os mézzel is olcsóbb az élet.
Persze marad, akit nem érdekli az egészsége, de az eleve nem vesz mézet, kell a zsé a páleszre. Ők nem célcsoport.
0.7 kg / fő / év átlag? Vicc. No ezen kell dolgozni.