Azt hittem, Nagyernyei és Bross kibírják az újévig, s az ünnepek békéjét nem zavarják meg hagymázos vergődésükkel.
Tévedtem, rosszul hittem!
Nincs kedvem jelzős szerkezetekkel, barokkos körmondatokkal cáfolni, mert ez a mérhetetlen butaság és rosszindulat, amit Nagyernyei prudukál, nem igényel cizellált választ. Sajnos a böszmeségre nem tudok böszmeséggel reagálni, de talán a mocsok helyett az észérvek is megteszik.
Ahhoz sincs kedvem, hogy Geddekas soronként idézős "kiskatekizmusát" másoljam, mert az ugyan szemléletes, meg nehéz elfelejteni valami fontosat, de nekem nem tetszik, nem használom, meghagyom neki.
Nem lenne baj, ha végre valaki vázolná, mi is a gyökere ennek az egész dedónak. Ha kell, kimondom: a gyökere az, hogy Bross érzi, közeleg az óra, amikor az egyesületi tagság nemes egyszerűséggel "szétrúgja a szentséges valagát" -ahogy azt a jó Jogerős Geddekas oly képszerűen, szemléletesen megfogalmazta.
Telik lefelé az a paradigmaváltós türelmi idő, s Lygo hozzászólásából is látható, hogy nyílik a népek szeme, egyre világosabban kirajzolódik, hogy Bross többedjére magára hagyta a méhészeket, becsapva, átverve az egész ágazatot, ismételten csak a saját pecsenyéjét sütögette.
Nem érdemes tovább ragozni, ki kell végre egyenesen mondani, hogy a tagság csalódott, s mivel Bross addig járta a kállai-kettőst, míg az országban potenciálisan a repceterület nagyobbik része csávázott repcével le(hete)tt elvetve, a dolgot visszacsinálni sem lehet, 2018 tavaszán légkalapáccsal sem lehet majd a méhészek seggébe egy zabszemet beverni. Nincsenek illúzióim, s vagyok annyira vén realista is, hogy ne képzeljem azt, ha Bross visított volna, mintha nyúznák, egy négyzetméterrel is kevesebb csávázott mag lenne földben. Nem valószínű, hogy a minisztériumot, a hatóságot különösebben meghatotta volna, hogy Bross nyüszít. A méhészek viszont látták volna, hogy legalább megpróbálta. Most viszont azt látja, hogy az az elnök, aki 2012-ben szervilis módon, széles nyelvcsapásokkal igyekezett kiszolgálni a döntéshozókat és a hatóságokat, ismét "benyalt", s cserbenhagyva az egyesületi tagságot, megint a pozícióféltés motiválta sunnyogást választotta. Most meg látva, hogy a tagság ezt világosan látja, megpróbál azon ember mocskolásával hárítani, aki már a tél végén, februárban jelezte, hogy a hatóságok ismételten és óriási területeken engedélyezni készülnek a csávázószereket. Le nem tudja tagadni, s a fullajtárjával azt igyekszik a fejekbe verni, hogy nem pozícióféltésből sunyított, hanem az egyesületi presztízst igyekezett megóvni...
Bross már 2012-ben is képes volt a tőle megszokott módon blöffölni, csak nehogy valakinek eszébe jusson seggbe rúgni. Errefelé célzatosan irányított az "amnézia", inkább ismételten idézem a jegyzőkönyvet, s mivel tudom, hogy Bross akár a csillagokat is képes lehazudni az égről, idézem az aláírt jelenléti ívet is:
https://drive.google.com/file/d/0B3ANieo00QZFT01oZ2Y4Nk52YmZHR3V4aTlwUlN3cFlGZXNR/view?usp=sharinghttps://drive.google.com/file/d/0B3ANieo00QZFMlE5NmlYblhEY25NWVpmQldubXlZMVZHMGRR/view?usp=sharingMivel valamilyen oknál fogva itt és az elnök holdudvarában senki nem akarja azt, hogy a tagság ismerje azt a februári levelet, amit Bross elsumákolt, most beidézem, ne legyen senkinek kétsége a tartalmát illetően. Szerintem már éppen ideje, február óta senkinek se kedve, se mersze nem volt nyilvánosságra hozni... Még a jó Geddekas se tette közzé, pedig tudja, hogy az Egyesület közérdekű státusza miatt a dokumentum is nyilvános, közreadásáról a közhasznú státusz felett őrködő elnökség határozatban rendelkezett, mely határozatot a jó Bross elnök úr következetesen elszabotálta. Fontolóra kell venni az etikai vizsgálat kezdeményezését, bár arra kifejezetten az Elnökség és az EB elnöke lenne hivatott. Talán inspirálni lehetne őket?
https://docs.google.com/document/d/1w65J2Hx31CruUEaMSQ1K9z7YqFsVxLBM9SzpftZJWPc/editOly sok hazugság hangzott itt el arról, hogy Tóth Péter miért írta meg e levelet, hogy kénytelen leszek az elektronikus levelet is idézni, melyben Tóth Péter ismerteti az elnökség illetékes tagjaival azt a háttérbeszélgetést, ahol az információt kapta a szükséghelyzeti engedélyek kiadásának szándékáról:
Ez az az e-mail, melynek melléklete volt a Miniszternek szóló levél, mely első körben az alelnököknek és Bross Péternek ment. Másolatban Horváth Gábor is megkapta.
"Kedves Kollégák!
Már volt arra néhány alkalom, hogy egy növényvédelmi rendezvény szünetében folytatott beszélgetés alkalmával tettem szert egy-két számunkra fontos információra (pl. három éve így tudtuk meg, hogy a hatóság egy tetraciklin tartalmú permetszert akar engedélyezni az alma tűzelhalás betegsége ellen), Cserényi Doktor úrral léptünk is azonnal, és a már utolsó stádiumban lévő engedély kiadását akadályoztuk meg ezzel.
Az MTA folyosóján hasonló beszélgetésben vettem részt és tudtam meg valamit. Nevezetesen arról van szó, hogy a kormányzat a neonikotinoidokat érintő szigorítások fellazításán dolgozik. Ez pedig nincsen összhangban a korábban a Budaörsi úton folytatott megbeszélésünkkel kapcsolatosan elhangzottakkal. Nevezetesen azzal, hogy a neonikotinoid korlátozások felpuhításához ne adjon lehetőséget a hatóság… Attól tartok ezt a kérésünket nem igazán veszik figyelembe, vagyis a mi bevonásunk nélkül folytatnak tárgyalásokat, illetve már az is lehet, hogy meg is egyeztek valamiben.
Ennek a dolognak az ismeretében javaslom a mellékelt levéltervezetet véglegesíteni és sürgősen továbbítani a Miniszternek és természetesen Jordánéknak is.
Üdvözlettel:tp"
Ez a levél az előbb idézett miniszternek címzett levél-tervezettel együtt ért a címzettekhez. Ítélje meg mindenki maga, kit terhel bűnös mulasztás...
Nos, talán látható, milyen "gonoszan fondorlatos módon titkolta" az információt az a Tóth Péter, aki elnökségi tagként -a szolgálati utat betartva- az információt rögvest megosztotta az illetékesekkel, akik elnököstől, alelnököstől szépen magasról szartak az egészre, s jól megfontolt érdekből egészen addig hallgattak, "megfeledkeztek" róla, amíg az információ el nem jutott az elnökség azon tagjaihoz, akik elől az információ birtokosai -nézetem szerint gerinctelen módon- elzárták, eltitkolták az információt. Majd a tagság megítéli miképp, de még fontosabb, hogy mi okból történhetett ez.
Mivel semmi nem történt, az e-mail és a miniszternek címzett levél ismételten "postára került", de most már a teljes elnökségnek is elküldve (mindez még szintén márciusban).
"Kedves Vezető Társaim!
Ahogyan az alábbi e-mailben és a mellékelt levélben olvashatjátok már egy hete jeleztem az Elnöknek és az Elnökhelyetteseknek, hogy a megtudtam valamit arról, hogy az FM hozzájárulását kívánja adni a neonikotinoidokkal történő csávázással kapcsolatos felhasználási szigorítások fellazításával kapcsolatosan. A hírek valóságtartalmának ellenőrzését követően írtam meg a Miniszternek szóló levéltervezetet, egyben jeleztem a problémát „felfelé”.
Válaszként Bross Péter közölte velem, hogy a NÉBIH illetékes igazgatójától már tud a problémáról. Erre válaszként javasoltam, hogy a beterjesztett levél tervezetet az új információk beépítésével aktualizálják és feltétlenül továbbítsák. Sajnos információim szerint ez nem történt meg… Ettől függetlenül fontosnak érzem, hogy tudjatok a helyzetről.
Számomra az a nagyon furcsa, hogy tavaly az első lépcsős fellazítás idején mindenki (Greenpeace, Fekete fórum) izgatta a méhészeket ezzel a problémával, ugyanakkor idén, mikor a tavalyinak 3-4-szeresére kívánják növelni a kezelt terület nagyságát, akkor nem reklamálunk senkinél…
Szerintem Elnökségin erről feltétlenül beszélnünk kell. Úgy gondolom, hogy az érvényes megszorítások mellett ki kell állni (még akkor is, ha ez a permetezések és a piretroid mérgezések számának emelkedésével jár), elvégre egy EU Bizottsági döntésről van szó, amit hosszú távon viszont el kell fogadni minden tagállamnak.
Még egy adalék. Számomra az a furcsa még, hogy a Fekete fórum tesz néhány utalást a levél létezéséről…
Üdvözlettel:
tp"
Tehát a figyelemfelhívó e-mailt és a levelet most már az egész elnökség megkapta, majd ezt követően az EB elnökéhez -aki éppen Tóth Péter MTA-konferencián való részvételének jogosságát vizsgálta, de ez már egy másik szál, egyszer majd ezt is kibonthatjuk- is eljutott áprilisban (pontosan 04.03. a küldés ideje) (Kedves Péter).
"Kedves Péter!
Mellékelek egy e-mailt, ami közvetve ugyan, de azt bizonyítja, hogy volt méhészeti hozadéka az MTA részvételemnek… Érdemes a kísérő e-mailt is elolvasni hozzá (ugyanis 3 éve is volt hozadéka a dolognak (ld. tetraciklin tartalmú növszer engedély kiadásának megakadályozása). Ezt a lehetőséget az OMME vezetése elpuskázta akkor, amikor az én levelemet, vagy annak egy változatát nem küldte azonnal-sőt azóta sem-tovább.)
Üdv:tp"
Nos, lassan eljutunk akkor oda, hogy a teljes elnökség és az EB is tudott a dologról. Természetesen a vezető szaktanácsadó és a hivatalvezető is ismerte az anyagot. A kronológiai sorrendben a márciusi OV következett.
Márciusban az OV-n tehát szóba került a "lenyelt" levél Bross és Tóth Péter között. A kérdésre, hogy miért nem ment el a levél, vagy egy átköltése, Bross felháborodva azt válaszolta, hogy csak nem képzeli Tóth Péter, hogy ha egy szaktanácsadó mond, vagy ír valamit, akkor ő majd szalad a miniszterhez?
Ezt követően ezzel a levéllel kapcsolatban még az áprilisi Elnökségin született egy döntés, hogy el kell küldeni az említett dokumentumot. A tények ismeretében kijelenthető, hogy ez Bross kifejezett szándékából azóta sem történt meg.
Sorrendben a továbbiak: az FM utasította a NÉBIH-et arra nézve, hogy ki kell adni a repce vetésterületének kétszeresére a szükséghelyzeti engedélyeket. Eközben Tóth Péter beszerezte az adatokat arra nézve, hogy 2018-ban várhatóan mekkora lesz a kukorica és napraforgó esetében a szükséghelyzeti engedélyek által lefedett terület. Ennek az információnak a birtokában ismételten szétküldte Tóth Péter a már idézett, februári, azóta Bross által sikerrel jegelt levelet és az elnökségin papír alapon is bemutatta az elnökségi tagoknak azt. Magyarán kiosztotta, de elkövette azt a hibát, hogy Csujának nem adott vagy küldött egy példányt. Az elnökség több tagja fura módon úgy reagált, mint aki most látja először ezt az írást... Ezt követően ismételten született egy olyan döntés, hogy készüljön egy új levél, amelyben további szakmai hivatkozásokkal egészítse ki a már leírtakat Tóth Péter a neo csávázószerekkel kapcsolatosan. Ezt követően Bross Péter bekérte a Monitoring Csapat által eddig kimutatott vizsgálati eredményeket, amiről készült is egy összefoglaló anyag, melyet most idézek.
Tehát, az alábbi levél ment el az Elnöknek 2017.09.27-én de. 10.03 perckor adalékként a miniszternek szóló -immár harmadik verziójú levélhez, mely elkészítésével és elküldésével elnökségi határozat bízta meg Bross elnök urat, s mely verziók közül egyetlen egy sem készült el és egy sem került a miniszter elé :
"Kedves Péter!
Mellékelem a kért neo vizsgálati eredményeket:
1.
http://www.omme.hu/?p=393 2007-ben az első mintavételi körutunk alkalmával a neonikotinoid gyanúba keveredett parcellákról gyűjtött minták egyike sem volt pozitív erre a szercsoportra. A begyűjtött minták közül csupán egy mutatott komoly klórpirifosz szennyeződést. 2007 nyarán, mint tudjuk azaszály és az atkajárvány is komoly gondokat okozott.
2.
http://www.omme.hu/?cat=22: 2008. nyári vizsgálatok: 1 db Tolna és 1 db Zala megyei kukorica címer mintában volt 4 ppb klotianidin (Tolna), 11 ppb tiametoxam (Zala). a baj csak az volt, hogy a labor a címer testeket vizsgálta és fogalmunk sincsen a virágpor valódi szennyezettségéről. A Zala megyei mintaterület ezért volt érdekes, mert már hat éve monokultúrában vetették oda a kukoricát, és ebből ötször csávázták a vetőmagot Gaucho-val. Erre a területre később még fogok hivatkozni, mert mintáztuk még. Egyik területen sem tudunk abban az évben méhcsalád összeomlásról. A tolnaiak is csupán legyengültek, de ennek magyarázatául a méhekben talált egyéb rovarölő szer maradékok szolgáltak. Egyébként ebben az évben elvégzett kémiai elemzéseink száma meghaladja a hatvanat, abból van ennyi pozitív minta…
3.
http://ommeweb.dyndns.org/wordpress/wp-content/uploads/2014/10/monitoring-2009-2010.pdf: a kiadvány 25-26. oldalán foglalkozunk a témával, minek megfelelően megállapítjuk, hogy neo szermaradványt napraforgóban nem tudtunk találni, az OMME és az MgSzH szakemberei által mintázott 12 neo-val kezelt kukorica minta közül csak kettőben volt neo szermaradék. Itt is a kukorica címerében. Nincs információnk arról, hogy szennyeződött-e a virágpor. Egy biztos a környező méhészetek virágpor és méz mintái mentesek voltak és a méhek sem mutatták a CCD-jeleit. Egy másik írásomban (
http://www.omme.hu/?p=395) kitérek arra, hogy ebben a vizsgálati etapban 57+27=84 alkalommal kerestük ezeket a hatóanyagokat és az előbb említett minták voltak csak pozitívak.
4.
http://ommeweb.dyndns.org/wordpress/wp-content/uploads/2014/10/Monitoring_2011.pdf Ennek a kiadványnak a 26-29. oldala foglalkozik a kérdéskörrel. Folytattuk a NÉBIH-hel célirányos mintavételeket 10 napraforgó, 10 kukorica lett mintázva, ebből a 20 növényből 3 db címer lett pozitív (7-6-6 ppb) sajnos mire ez az eredmény kiderült már nem volt mód a polleneket külön vizsgálni. A korábban említett monokultúrás zalai mintaterületen a 30 cm-es kukoricában a levelekben még jelen volt a hatóanyag, de később már nem volt mérhető. Volt két méhészet is, ahol a családokon belül kétszer a lépekben, egyszer pedig a virágporban mutattunk ki imidaklopridot. A virágport fajilag is elemeztettük, nem volt benne semmi szántóföldi kultúrnövény pollenje csak szelídgesztenye. Erről a növényről meg tudni kell, hogy lehet permetezni Kohinoor nevű készítménnyel, aminek hatóanyaga szintén imidakloprid. A sors fintora, hogy az a két méhészet, amiben ilyen szennyezést mutattunk ki egészen szépen kitelelt… Egyébként ebben az évben vettünk mintát a zalai monokultúrás kukoricának a pollenjéből is, az negatív volt.
Enyingen találtunk egy 300 ha-os napraforgó táblát, ami imidaklopriddal volt csávázva. A virágzás előtt és alatt is szedtünk belőle mintát. amelyek minden esetben negatívak voltak, ugyanez vonatkozik a környező méhészetekből gyűjtött mintákra is. Ebben az esztendőben a kiadványban írtak szerint egyébként több, mint negyvenszer vizsgáltunk rá a szercsoportra…
5.
http://ommeweb.dyndns.org/wordpress/wp-content/uploads/2014/10/monitoring_2012. pdf Kiadványban a 30-34. oldal foglalkozik a témával. Visszatértünk az előbb említett 300 ha-os Gaucho táblára vándorló méhek kitelelésének vizsgálatára (a méhészek nem jeleztek problémát). Ekkor foglalkoztunk, az Eforia nevű permetszer lebomlás dinamikájával. Ez utóbbi esetben kiderül, hogy a szerrel megfelelő időben megpermetezett növényekben a szermaradékok a virágzásra elbomlanak. Az Eforiás táblák közelében telephelyező méhészetek termékei sem mutattak szermaradékot és a méhek is megfelelően viselkedtek, szermaradék szintén nem volt bennük. Hivatkozunk itt és a későbbiekben arra is, hogy amennyiben a gazda megkésik a repcében az Eforia alkalmazásával akkor ebből azért lehet lehet komoly probléma.
6.
http://ommeweb.dyndns.org/wordpress/wp-content/uploads/2014/10/monitoring.pdf Ebben a kiadványban a 32-36 oldalakon visszatekintünk az elmúlt évek vizsgálataira, majd szó esik az egyházaskozári esetről, ahol a panaszos méhészet körül található napraforgó táblák közül kettőnek a csillagbimbós virágzatában kimutatható a tiametoxam (4ppb) a virágzást megelőző időszakban, ugyanakkor a levelek három esetben is tartalmazzák a hatóanyagot (4-15ppb) ugyanekkor. Az eset értelmezését erősen befolyásolja, hogy a méhcsaládokban viszont egy addigra már a forgalomból kivont hatóanyagot, a bifentrint találtuk. Ennek eredete viszont a méhészet szomszédságában található borsó táblára vezethető vissza, persze a permetezési naplóban ennek nyoma nincsen.
Ugyanebben az évben viszont egy neoval kezelt repcetáblában található vizes folt vízmintájában és a visszamaradt iszapban volt mérhető mennyiségben tiametoxam (0,084mikrogramm/l). A táblában található szárbaindulás elején álló növények zöld részét, a gyökeret és a gyökérzetről lemosott talaj vonatkozásában negatív eredményre jutottunk. Ebből is látszik, hogy a vegyületek mozgása a növényekben évjáratonként eltérő. Ennek következtében csapadékos időben a napraforgó mutatja a szermaradékokat, a repcénél viszont éppen azt láttuk, hogy mintha kimosódott volna a növényből a szennyeződés és megjelenik a táblák pocsolyáiban és annak iszapjában.
7.
http://www.omme.hu/wp-content/uploads/2014/12/Monitoring-2014-ez-megy-nyomd%C3%A1ba.pdf Ebben a kiadványban a 46-49. oldalakon foglalkozunk a neonikotinoid témával. Elsőként itt áttekintettük a korábbi vizsgálataink eredményeit, valamint kiegészítettük az egyházaskozári esetet néhány vizsgálattal, amelyből egyébként kiderült, hogy a méhészet termékei nem voltak szennyezettek neonikotinoidokkal, ugyanakkor a műlépében klórfenvinfosz, lindán és DDT is volt, persze ezek a hatóanyagok a különböző évjáratokból származó műlépekben oszlottak meg... Az is igaz viszont, hogy a legyengült családokba ezeket a műlépeket nem biztos, hogy behelyezték, mert nem volt esélye az építésnek, de ha mégis, akkor nem zárható ki az sem, hogy ezzel és nemcsak a bifentrinnel is sikerült a családok fejlődését megtörni.
Ugyanebben az évben visszatértünk azokban a repcetáblákban az árvakeléseknek és talajnak vizsgálatához, ahol előző évben a vetett repcét, talajt, és a belvizes pocsolyákat vizét és iszapját vizsgáltuk. Ezzel párhuzamosan a vetett repcéket is megmintáztuk, mert ezeket még neo-s csávázással kezelve tudták 2013. őszén elvetni. Az eredmények érdekesek voltak: az árvakelés nem tartalmazott neonikotinoidokat. A vetett repce növény szintén nem tartalmazott neonikotinoidot, csak azokat a gomba és rovarölőket, amivel éppen lepermetezték. Más volt a helyzet a táblákon összegyűlt pocsolyák vizével, mert ezek a pocsolyák háromból két esetben szintén tartalmazták a csávázásra használt tiametoxamot. ugyanez mondható el a vetett repcének a talajáról is, ahol egy esetben szintén találtunk a tiametoxamot. Megjegyzem, hogy az előző évben betakarított táblának csak a szegélyében lévő pocsolya volt pozitív a tábla belsejéből vett vízminta itt negatív volt. Az értékek:34-55ppb.
8.
http://www.omme.hu/wp-content/uploads/2016/12/Monitoring-2016-003.pdf A 2016-ban megjelent tanulmány 52-60. oldala foglalkozik a témával. Az első esetben egy 58 ha-os napraforgót vizsgáltunk több ismétlésben. Kiderült, hogy a növények zöldbimbós állapotban tartalmazzák a csávázásra használt tiametoxamot és imidakloridot is, aminek eredetére később nem derült fény, de ellenőriztük a vetőmagot, és a tábla agronómiai előéletét is, itt nem voltak nyomai a felhasználásnak. A tábla talaját három különböző mélységben mintázva sem derült fény imidakloprid szennyezésre. Viszont igen érdekes, hogy a két hatóanyag növényekben való mozgását is volt alkalmunk vizsgálni ugyanis a virágzás alatt gyűjtött mintákban (mésodik mintavétel) már csak az imidakloprid volt kimutatható (bár már alig érzékelhető mennyiségben). Fontos megemlíteni, hogy a minták előkészítésénél új módszert alkalmaztunk, ami azt jelenti, hogy a virágzatokat három felé szétdaraboltuk. Külön vizsgáltuk a csöves virágokat, a bélszövetet és a virágzat zöld bőrszövetét. Sehol nem olvastam a szakirodalomban, hogy ezt hasonlóan végezték volna.
A növényben tehát a tiametoxam csak zöldbimbós állapotban volt észlelhető az imidakloprid pedig kicsivel később, a virágzás elején is. Érdekes, hogy a területre kihelyezett méhészet termékei és a kaptárak előtt található hullák nem tartalmazták ezt a hatóanyagot, viszont a nappal használatos rovar és gombaölőket igen… A kezelt és kezeletlen területre kihelyezett családok áttelelési eredményében nem volt különbség, bár a decemberi terület bejárás alkalmával kibontott családok közül a kezelt területen elhelyezettek voltak erősebb állapotban (ennek oka természetesen az is lehet, hogy az anyákat nem egyforma mértékben szorították ki a méhek a két vizsgálati helyszínen).
Ugyanekkor a kezelt kukoricákat is vizsgáltuk. Itt egyértelműen kiderült, hogy a csávázásra használt klotianidin a címer alatti legfelső levelekben minden esetben kimutatható, a címertesteknek viszont már csak a felében látható, a begyűjtött hat db virágpor mintából pedig mindössze egyszer mérhető. Természetesen ez az érték a gyakorisága ellenére fontos adat, viszont továbbra is igazolja azt, hogy a virágporban és a generatív részekben történő előfordulás évjáratonként eltérő…
Összesítve az előbb leírtakat az alábbiak mondhatók el:
· A mi vizsgálataink nagyon gyakran mutatták ki azt, hogy a neonikotinoidos területen komoly méh elhullásokat sokszor éppen a permetezések okozzák. Ne feledjük, hogy a kukoricabogár megjelenésével gyakran alkalmaznak rovarölőket a mezőgazdászok a kukorica címerhányásának elején, ami egybeesik a napraforgó virágzásával is.
· Az adatok értelmezését sok esetben az nehezítette, hogy a kaptárba bejutott szennyezett virágpor vajon a csávázó szernek, vagy éppen a permetező szereknek volt-e köszönhető, elvégre, amikor ezeket a szermaradékokat mértük, még lehetséges volt a növényeknek a virágzás előtt történő permetezése neo szerekkel.
· 2013 és 2016 években, a napraforgó esetében ki lehetett mutatni a virágzás esetén a generatív szervekbe történő feljutását a szernek, de a begyűjtött méz ettől mentes volt. Ugyanakkor az is igaz, hogy 2011-ben a kezelt területen sehol nem mértünk szennyeződést, pedig alaposan, több ismétlésben végeztük el a mintázást. azt mindenképpen meg kell jegyezni, hogy 2013 és 2016 sokkal csapadékosabb volt, mint 2011.
· 2016 volt az az esztendő, mikor egyértelműen igazolni tudtuk a virágpor szennyeződését kukoricában, ugyanezt repce-napraforgó esetében nem sikerült bizonyítani.
· Véleményem szerint igen komoly eredménynek számít az is, hogy 2016-ban a napraforgó esetében ismeretlen eredetű imidaklopridot mutattunk ki a növényekből. Ez az eredmény teljesen összevág a nyár folyamán publikált három országot átfogó nemzetközi kísérlet eredményeivel. Ott is hasonlót tapasztaltak, mint mi.
Legvégül: én a készülő levélben csak a 2013-16 eredményeket említeném, különösen hangsúlyosan az ismeretlen eredetű imidakloprid felbukkanását a napraforgóban. A korábbi vizsgálatok közül lehet foglalkozni a kukoricában mért eredményekkel (itt be lehet venni a 2010-11-ben az MGSZH munkatársai által vett minták adatait amikor 10 címermintából 2 db volt pozitív+ az a Zala megyei, ami abban az időszakban monokultúrás termesztésként szerepelt. A korrektség viszont azt kívánja, hogy elmondjuk azt is, hogy a monokultúrás zalai kukorica virágpor vizsgálata 2011-ben teljesen negatív eredményt adott annak ellenére, hogy a tábla már a hetedik éve kapott Gaucho-val kezelt magokat…)
Üdvözlettel:tp"
Nos mára ennyi. Nem tudom, hajlandók-e az olvasók elolvasni ezeket az anyagokat, melyek egyértelműen bizonyítják:
--Bross Péter nem mond igazat.
--Nagyernyei Attila sem mond igazat
--Bross Péter nem volt hajlandó elküldeni, illetve elkészíteni a levelet, mely a szükséghelyzeti engedélyek tömeges kiadása ellen emel szót
--Bross nem volt hajlandó azt az érdekképviseleti munkát elvégezni, amit akkor is kötelessége lett volna tárgyalásra vinni, ha személyesen nem ért egyet azzal, hogy van értelme és jelentősége a szükséghelyzeti engedélyek elleni tiltakozásnak. Bross egy tagja az elnökségnek, s ha az elnökség határoz egy lépésről, akkor Bross -ellenvéleményének lehetséges kinyilvánítása mellett- el kell végezze a munkát, s ha neki nem fűlik hozzá a foga, megbízhatja azokat a szakembereket az OMME elnökségében, szaktanácsadói hálózatában, akiket máskor szakmai feladatok elvégzésével meg szokott bízni, s ha a munka elkészült, azt a határozatot hozó Elnökség elé kell vigye. Ha még mindig nem ért egyet az elnökségi határozattal és a szakmai levéllel, akkor -ellenvéleményének ismételt kinyilvánítása mellett- név szerinti szavazást kérhet az ügyben. Egyet nem tehet: nem szabotálhatja el a feladatot. Tudom, sok mindent megtehet, egy ilyen formátumú elnök abba sem szokott belebukni, ha egy hivatalos dokumentumra aláírás gyanánt három keresztet rajzol. Ráadásul okirathamisítást is elkövet, amikor doktorként aposztrofálja önmagát (gondolom a harmadik kereszt a dr-i cím jelzése lehet)...
--Mivel Bross Péter érzékelte, hogy magatartása felháborodást vált ki a méhészek közösségében, gyerekes - mint Lászlóffy egykor éleslátóan megfogalmazta, óvodás- mentalitással, módszerekkel megpróbálja magáról úgy elterelni a figyelmet, hogy közben a szakmai háttérmunkát végző elnökségi vezető-társát, munkatársát igyekszik bemocskolni, a hátán próbál kimászni a szarból, amit saját maga rottyantott maga alá/fölé.
--Bross nemtelen eszközökkel igyekezett ellehetetleníteni a méhészek tiltakozni kívánó kezdeményezését is, a neki parírozni hajlandó Nagyernyeivel még Csuját is kitiltatta a Klubról, hogy a szervező munkát ellehetetlenítse, megnehezítse.
--Bross a szervilitás élő szobrával, Nagyernyeivel igyekszik ismét elvégeztetni a piszkos munkát, s kimászni abból a szarból, ami immáron elborította. Nem fogjuk ebben támogatni, minden lehetséges fórumon tudtára fogjuk adni az egyesületi tagságnak, hogy a Kerál meztelen. Tudom, hogy nehéz a Kontroll Brigád élete, most, hogy elnöküket kellene védelmezniük, különösen annak fényében, hogy egyre többen kapják fel a fejüket az egykori támogatók közül is: Bross minden szóvirág ellenére nem paradigmát váltott, csupán visszahazudta magát az elnöki székbe, ahol szép, kerekded javadalmazás fejében próbál trónolni és uralkodni. Nem fog menni hosszú távon, a prímás és a banda egy része nem úgy, nem abból a kottából muzsikál, ahogy rendelte az őket megválasztó tagság, mikor a prímás vonójába belehúzta azt az évi 7,2 milliót (ami mára már 8,4 millió szeretne lenni). Tudom, hogy az elnökségi tag javadalmazása ennyire nem combos, de mivel ezt a javadalmazást -az elnökéét, az elnökségi tagokéét, EB elnökéét is-, TISZTELETDÍJNAK nevezik, a nevéből adódóan tiszteletre méltó és tiszteletdíjra méltó munka ellentételezésére szolgálna.
Az elnök, az elnökhelyettesek és több elnökségi tag fent alaposan körülírt "munkája" az én normáim alapján csöppet sem tiszteletre méltó, következésképp -véleményem szerint- tiszteletdíjra sem érdemes. Azon igyekszem, hogy -miután választott tisztségek betöltéséről van szó, s e választott tisztségekre mi jelöltük és mi választottuk azokat, kik most érdekképviseleti munkájukat tekintve megmérettek és könnyűnek találtattak- minél szélesebb körben megismerhesse a tagság, milyen munkát végeznek az "érdekképviselőik", s a félretájékoztatás, mocskolódás helyett korrekt tájékoztatást kaphassanak, mely tájékoztatás alapján jól dönthetnek, amikor ismét megméretik magukat e "képviselőik"...
Ha meg sürgősebb, meg is lehet kérni az érintetteket: kívül tágasabb, ott kell felmarkolni a zsetont, ahol azért munkát végeznek. Momentán egy érdekképviseleti szervezetben talán érdekképviseleti munkát kellene felmutatni. Legalább az elnöknek, ha már a jelmondta az: "Az OMME én vagyok...!"