Neonikotinoidok

" Következésképpen csak akkor tud méz felhalmozódni a kaptárban, ha az azt behordó méh nem tűnik el, vagy nem pusztul el."

Ennek a következtetésnek teljességgel ellent mond az, hogy amikor a méhész csak csodálkozik, hogy vajon mi hordhatta tele a mézteret mikor a fészekben csak lézengenek a méhek a fiasításon a kaptár és szinte csak" bundás" méhek vannak a kaptárban.

Arra kell elsősorban gondolni, hogy amikor a méz felhalmozódik a kaptárban, akkor még nem volt méreghatás. Csak gyűlt a méreg. Tehát ez az összegyűlt méz éppúgy nem tudja károsítani a későbbi nemzedéket, ahogyan az azt begyűjtőt sem károsította. Ezután lépte át a küszöböt a méreghatás, tehát a későbbi nemzedékre káros mennyiségű méz behozatala azért nem lehetséges, mert nincs ami behozza.

"Csak gyűlt a méreg. Tehát ez az összegyűlt méz éppúgy nem tudja károsítani a későbbi nemzedéket, ahogyan az azt begyűjtőt sem károsította."

Egy kicsit belekeveredtél szerintem. A kártétel éppen az, hogy tömegesen eltűntek a nektárt behordó méhek. A családok csak pörgetés és utána etetés esetén regenerálódnak optimálisan, egyébként vontatott a fejlődés vagyis a népesség megújulása.

Üdv. jani bátya

Én ezt nem vitatom, hanem másról beszélek.
Megpróbálok érthetőbben fogalmazni. Tegyük fel, hogy egy kutatóintézet úgy dönt, hogy a neok kumulatív hatását vizsgálja. Ennek érdekében kísérleti méhekkel etet neos méhlegelőn gyűjtött mézet. Én azt állítom, hogy ennek eredménye nagy valószínűséggel mindig az lesz, hogy a neo nem okoz kumulatív károsodást a méheken. Ugyanis, amikor a méh behozza az utolsó csepp mérgezett nektárt, ami saját maga elpusztításához kell, akkor minden addig behordott méz még nem váltotta ki  a mérgezést. Tekintettel arra, hogy a mézhólyagban  többszörös mennyiségű nektár, ezáltal pedig méreg van, mint amennyi a táplálkozással kerül a méh szervezetébe, ezért a gyűjtő méh mindig nagyobb mennyiségű méreggel találkozik, mint az a méh (vagy lárva), amelyik ebből táplálkozik. Ez nyilvánvalóan akkor igaz csak, ha a mézhólyagból is ugyanolyan jól felszívódik a méreg, mint a bélből.( Ez azért csak feltételezés részemről.) Ha neos méhkenyér etetésével zajlik a kísérlet, akkor az képes kimutatni a kumulatív mérgező hatást. Azért, mert a virágporból a gyűjtő méhbe nem szívódik fel neo, ezáltal a kísérleti méhek esetében a méhkenyérrel felvett neo biztosan több annál,mint ami a gyűjtő méhbe felszívódott. Tehát a mézes etetés könnyen fals negatív eredményt adhat. A méhkenyeres etetésnél ez nem valószínű. Alapvetően a helyzet fordított a gyűjtő és a későbbi nemzedék között. A gyűjtő nem tudja bevinni a halálos dózist a kaptárba, mert éppen akkor pusztul el, mielőtt az utolsó csepp mérget bevinné. Virágpor esetén viszont be tud hozni annál sokkal többet, mint ami saját magát elpusztítaná, hiszen ő abból nem táplálkozik .

A családok csak pörgetés és utána etetés esetén regenerálódnak optimálisan, egyébként vontatott a fejlődés vagyis a népesség megújulása.

Emögött  az is lehet, hogy a méhkenyeret kitakarították a méhek azután, hogy a tetejéről a konzerválószerként működő mézet lepergettük. Tehát a problémát nem a mérgezett méz, hanem a mérgezett méhkenyér eltávolítása oldotta meg. Ha nem takarítják ki, akkor valószínűleg az a helyzet, hogy a mézhólyagból lényegesen elmarad a felszívódás a bélhez képest,tehát a feltételezésem nem állja meg a helyét.

Addig nem akartam egy sort sem írni, amíg nincs a kezemben írott bizonyíték arról, hogy van-e neonikotinoid a mézünkben. Most már itt van a kezemben. Nem akarom feltenni, mert az illető emberek nevét nem akarom szerepeltetni.

Szóval, megalapozatlanul zártatok ki innen. Sajnos van neonikotinoid a magyar mézben is. Ez bizony felelős a méhcsaládok gyengeségébe, téli pusztulásában. Atka elleni ellenálló képesség legyengülésében.

Bross is meghurcolta a nevem emiatt. Lejáratott és olyan vádakkal illetett ami teljesen megalapozatlan.

Brossnak be kellene látnia, hogy nem csak ő egyedül rendelkezik a méhészetbe fontos lényeges információkkal. Azt is be kellene látnia, hogy más is képes stratégiai gondolkodásra. Azt is, hogy a kisebb szervezetek mozgékonabbak, gyorsabban, hatékonyabban reagálnak a változásokra.És féltékenységből fakadó sértegetésekkel nem tesz jót senkinek. Ezek ott és akkor jó poénok, de hatásuk a közösségre romboló. Nem kéne követni Cserényi módszereit, mert lássuk be azok se szültek jót.

Azt esetleg megtudhatjuk, hogy milyen neonikotinoidról van szó, és mekkora mennyiségben?

Ez ügyben messzemenően körültekintő kívánok lenni az üggyel kapcsolatosan megnyilvánult sajátos magatartás miatt. Tudod, a méhészeknek olyan barátai vannak, hogy ellenségre már nincs is szükségük. Nem tudom, hogy te mi vagy, de én méhész vagyok. Kérlek indokold meg, hogy mit miért kérdezel.

Geddekas!
Valamit tisztázzunk, mert úgy érzem rám is céloztál.
Azért lettél 3 hét kényszerpihenőre ítélve, mert azt állítottad, hogy neonokotinoidot találtak a magyar mézekben ezért kamionokat fordítottak vissza.
Ezt egyik kereskedő sem erősítette meg, sőt cáfolta.
Az összes többi amit most kavarsz, a te dolgod.
Elmondta Bross az OV-n, hallhattad, hogy minden élelmiszerben azt találnak amit keresnek.
Ma már a laboratóriumok olyan mérési határértékkel rendelkeznek, ami 10 éve még csak fogalom volt.
Tehát azt fognak találni a húsban, tejben tojásban, mézben amit keresnek.
Tehát ha valaki ezekből elfogyaszt több száz mázsát, lehet megbetegszik.
Véleményem szerint nem lehet az cél, hogy mindenáron bebizonyítsuk, hogy olyan dolgok vannak a mézben amik nem oda valók.
Természetesen tűzzel-vassal küzdenünk kell azért, hogy minél tisztább, természetes élelmiszert tegyünk a fogyasztók asztalára!
Ebben mindenkivel partner vagyok, akár utcára is megyek a cél érdekében, de a józan ész, a politikus gondolkodás előrébb viszi a közös ügyünket.
A fogyasztók a médián keresztül nagyon érzékenyek, ez a mi felelősségünk is.
Amit itt írogatunk sokan olvassák.
Nagyernyei Attila

Geddekas!

Légy üdvözölve. Írnál pár sort a Kossuth téri demonstrációról. Lassan egy hónapja volt, a letiltásod miatt sajna információk nélkül maradtunk. Köszönettel.

Üdv. jani bátya

Mind a két állításom igaz. Megtörtént olyan is, hogy át kellett minősíteni mézet, sőt olyan is, hogy vissza kellett volna fordítani. A nagykereskedői mézvizsgálat legtöbb esetben nem terjed ki neonikotinoid maradványokra. Viszont amikor kiterjed, akkor nem nehéz megtalálni.

A svájci kutatók előtt már 2013-ban hasoló eredményeket mértek tudományos kutatók. Az kisgyerek aki beszart, általában csendben ül a kakiban. De a hallgatás nem megoldás. Le kell vetkőztetni, ki kell takarítani, le kell mosni, tiszta pelenkát kell rá adni.

A hallgatás esetünkben cinkosság. Ne legyünk felelőtlenek! Ne legyünk a méreggyártók cinkosai!

Nemcsak az emberekre, hanem a méhekre is veszélyesek ezek a mérgek. De most került mezembe egy cikk, ami az elbutulásos betegségek és a neonikotinoidok haszálata közötti összefüggéseket vizsgálna. Vajon mennyi van ezekből a mérgekből az élelmiszereinkben?

Kérlek indokold meg, hogy mit miért kérdezel.

Tudni szeretném, hogy permetezőszerről vagy csávázószerről van-e szó ? Tudni szeretném, hogy a szint miként viszonyul a többször megemelt MRL értékekhez. Objektív szakmai okai vannak annak, hogy érdeklődöm. Azt gondolom, hogy a méz neonikotinoid tartalma annak a bizonyítéka, hogy kumulálódó méreghatás alakulhat ki, hiszen a stabilitásának a bizonyítéka. A magam részéről Attilával történt dolgaitokba semmilyen formában nem kívánok állást foglalni. Engem a tények érdekelnének.
Azon is érdemes lenne elgondolkodni, hogy vajon a méz szennyezettsége nem arra hívja fel-e a figyelmet, hogy az étolajjal vajon mennyi neot veszünk fel. Annak neo tartalma sem maradhat el lényegesen a mézétől, és lehet, hogy egy ember abból többet fogyaszt el, mint mézből.
Ettől függetlenül természetesen igaza van Attilának, hogy  nem túl szerencsés dolog ezt a témát felszínen tartani. Én azt gondolom, hogy talán egy ilyen szakmai fórum nem azonos például azzal, ha az m1-en beszélne erről a Bross Péter. Már ami a negatív "reklámértéket" illeti.

Neo!

Miközben én nyitott könyv vagyok előtted, rólad semmit se tudok. Miért osszak meg bármit is veled? Ez itt egy szűk szakmai fórum. Ahogy mondod, tényleg nem valószínű, hogy a sajtó innen gyűjtene információt, viszont a szakmán belül komoly jelentősége van annak, ami itt történik. Ezért is érdemes elgondolkodni azon, amit itt leírunk. Innen sokfelé ágazhatnak a gondolatok és a tettek.

Írod, hogy a tények érdekelnek téged. A tények nagyon fontosak, de ami még fontosabb, az abból fakadó cselekedetek. Ez terjedhet a korrupciótól a semmitevésen keresztül az aktív cselekvésig. Te hova pakolod az OMME tevékenységét ezen a három osztatú skálán?

Minek tekinthető, ha meghatározó személyiségek és testületek tudatosan titkolják a tényeket a méhészek közvéleménye előtt? Ha pedig a tények kiderülnek akkor félrevezetik a méhészeket? Például azzal, hogy ez csekély mértékű. Vagy azzal, hogy az emberre nem veszélyes a mérték. Vagy annak ürügyével titkolják, hogy veszélyezteti a fogyasztást, az exportot.

Vagy minek minősíted a következő esetet: Azt hirdeti méhészek nyilvánossága előtt egy felelős vezető méhész személyiség, hogy az itt megjelent információk miatt egyik nagykereskedőt a vásárlója külön neonikotinoid vizsgálatra kötelezte. Ami önmagában marhaság, hiszen legalább 2013-as szakirodalmi publikációk óta tudják a legnagyobb mézforgalmazók a nemzetközi szakirodalomból, hogy mi van a mézben. De sokkal valószínűbb, hogy ennél jóval korábban is tudták csak éppen azért nem foglalkoztak vele, mert még nem volt az EU közvéleménye előtt eléggé ismert. Következésképpen a vizsgálatot nem az itt megjelent információ alapján rendelte meg a magyar mézek neonikotinoid vizsgálatát.

Neonikotinoid ügyben a labor kimutatás tényei evidenciák. Ezt fogalmazta meg Nagyernyei Attila is azzal a mondatával, hogy ha valamit keresünk a mézben, azt mai módszerek mellett meg is fogjuk találni. Szóval szerintem a tények ismeretében a tényekből fakadó cselekvéseknek van igazán jelentősége.

Ezeket a leírt dolgokat én tiszteletben tartom. Pusztán abban látom a problémát, hogy ebben a formában az a következtetés is levonható, hogy Geddekas csak a levegőbe beszél, mert amikor annyit kérünk tőle, hogy név nélkül közöljön néhány eredményt, akkor az valamiért nem születik meg. Azt is elfogadom, ha Attila azt mondja, hogy itt ilyent nem engedélyez. Mindkét esetre viszont érvényes, hogy akkor  a neonikotinoid témáról ne is essék szó, ne is legyen ilyen topic. Azt ugyanis látni kell, hogy sajnos csak akkor nincs szermaradék a mézben, ha a mérgezés annyira gyors, hogy a méheknek nincsen idejük bevinni a kaptárba, vagy ott gyorsan lebomlik. Ha ez így lenne, akkor az annyira látványos lenne, hogy óriási felháborodást okozna a méhészek körében. Ha nincs tömeges felháborodás, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy mérgezés sincs, hanem azt, hogy a méhész nem látja. Ha ilyen esetben a mézből kimutatható egy potenciális rovarölőszer, akkor erősen valószínűsíthető a látens mérgezés (méhek eltűnése). Ha ilyen adat nem mutatható ki, akkor az azt feltételezi, hogy nincs mérgeződés. Pusztán csak az a kérdés, hogy azért nincs adat, mert nem nézték, vagy azért, mert nézték, csak senki nem meri közölni, félvén a negatív reklámtól. Ebben az esetben viszont el kell dönteni, hogy mi  a fontosabb: a mérgező hatás bizonyítása vagy a piacvédelem.

Sziasztok!

Napok óta foglalkoztat egy kérdés!
Annak idején amikor elkezdték ezt a neo-s növényvédelmet, arról volt szó, hogy rosszul vételeznek mintákat a mérgezéses eseteknél. Nem hajnalban, hanem nappal, amikorra a méreg már nem kimutatható a méh hullákból. Azt nem értem, hogy akkor a mézből miképp tudják akár hónapok után is kimutatni? A másik oldalról pedig azt nem értem, hogy akkor a hullákból miért nem tudják kimutatni hosszabb idő elteltével?

Nb18

Én azt gondolom, hogy a hajnali mintavétel nem a méhhullákra vonatkozott, hanem a növényekre. Ott is a guttációs cseppek miatt. Ugyanis a növények éjszaka guttálnak, és a neo ezekben a cseppekben mutatható ki nagyobb mennyiségben, amit a méhek szívesen fogyasztanak.

Pusztán abban látom a problémát, hogy ebben a formában az a következtetés is levonható, hogy Geddekas csak a levegőbe beszél, mert amikor annyit kérünk tőle, hogy név nélkül közöljön néhány eredményt, akkor az valamiért nem születik meg.

Neo!

Továbbra se tudunk rólad semmit. Azt se tudjuk, hogy méhész vagy-e? Annyi érezhető, hogy van tájékozottságod ebben a kérdésben.

Látom Neo, hogy a történet részedről is teljesen egyoldalú megítélés alá esik. Erről beszélek. Nem a tények fontosak, hanem az abból fakadó cselekedetek. Te most cselekedtél. Nagyernyei Attila se mutatott be bizonyítékokat, és akire hivatkozott Attila, Bross Péter se, de te az Ő álláspontjukat bizonyítékok nélkül csont nélkül elfogadtad. 

Egyetlen szóval nem rovod meg Nagyernyei Attilát, amiért bizonyítékok nélkül egyetértően idézi Bross Péter szavait. Aki azt mondta ez ügyben, hogy ha keressük a neonikotinoidokat a mézben, akkor meg is lehet találni. Van erről papírja Bross Péternek? Ha igen, adja elő. Mondanád, ha nem lennél elfogult.

Azon se vagy felháborodva, hogy felelős vezető magyar méhész azt állítja bizonyítékok nélkül, hogy az itt elhangzott kijelentések miatt kéri egy nagy nemzetközi kereskedő (aki ráadásul nem is európai mézkereskedő) a magyar exportméz neonikotinoid vizsgálatát. Van erről papír? Ha igen adja elő. Mondanád, ha nem lennél elfogult.

Ugyanez a felelős vezető magyar méhész állította más időpontban bizonyítékok nélkül, hogy a magyar exportban nem találtak neonikotinoid maradványokat. Ja kérem! Ha nem keresik, mert a vevő nem kéri, mert a vevőt nem érdekli, vagy mert gyantakezeléssel úgyis kiszedi, akkor nem is találják meg. Kérhetnéd, hogy mutassanak be bizonyítékot, hogy látni lehessen milyen vizsgálatok történnek. Nem kéred.

Viszont nekem vannak bizonyítékaim arra a kérdéskörre, amit te vitatsz. És nemcsak nekem. Ott a nemzetközi nyilvános szakirodalom. Még azokban a dokumentációkban is szerepel, amit a gyártó nyújt be az engedélyező hatóságnak. Mit gondolsz miért volt a Cruiser-nek 2001-ben méhekre veszélyes jelölése?

Te viszont a minimális nyitottságot se mutatod ez ügyben. Miért nyissak pontosan én? Ki a kiszolgáltatottabb és sérülékenyebb ez ügyben? Nyilván az, akinek van bizonyíték a kezében. Nagyernyei Attila bebizonyította, hogy jobban kell vigyáznom rá.

A méhésznek nincs szüksége ellenségre, mert ott a barátja. Vagyis a valódi ellensége a méhésznek a saját rövidlátása, tudatlansága, stratégiai gondolkodásának a hiánya. És a te jóindulatúnak tűnő elemzésed se lép ki ebből a körből.

A Cruiser 2001-ben lett engedélyezve először Magyarországon, mint méhekre veszélyes csávázószer. Azóta eltelt 16 év és a méhészek még mindíg azt kérdezik egymástól, hogy veszélyes-e a méhekre ez a méreg? És te Neo, aki rendelkezel egyfajta szakértelemmel, miért nem nézed meg a nemzetközi szakirodalmat? ott az általad hiányolt tények alapján írt cikkek vannak. Miért gondolod, hogy Magyarország kivétel, ha 198 országban az eredmények hasonlóak? Mire alapozod feltételezésedet? Arra, hogy azt szeretnéd, hogy Magyarország legyen a kivétel? Hidd el én is ezt szeretném. De ez csak akkor fog bekövetkezni, ha tökösen kiállunk egységesen az egész méhésztársadalom a neonikotinoidok ellen.

A magyar méhészek mára odáig süllyedtek, hogy annak a méhésznek a tökét szorongatják, aki ki mer állni a neonikotinoidok ellen. A Bayernek és a Syngentának egy lépést se kell tennie, mert a magyar gazdáktól  dől a pénz így is a kasszájukba. Sokat segítenek a méhészek maguk a Bayernek és a Syngentának a saját rövidlátásukkal, tudatlanságukkal. Még hálapénzt se kell fizetni senkinek érte. Bár arról se vagyok meggyőződve, hogy nincsenek kettős ügynökük a magyar méhésztársadalom vezéralakjai között.

A pénzügyi tények makacs dolgok. A Cruiserrel csávázott vetőmag átlagban 25 000 Ft/zsák drágább, mint a többi (jut ebből bőven korrupcióra is), de a gazda megtakarít kb 50-70 000 Ft költséget és munkát ezekkel a vetőmagokkal, tehát miért ne vetné, akár titokban is. És őt semmi más nem érdekli. Nem lenne nagy durranás ezeknek a tényeknek utána nézni, de az OMME még ezt se teszi meg.