Neonikotinoidok

Az ideji vetésterület kb 300000 ha lesz repcéből, de a NÉBIH közel 600000 ha-ra adott ki csávázott vetőmagra engedélyt. 

És NÉBIH is kapott 16 hektárra.

A NÉBIH nyilván a saját oldalán áll, vagy ez valami szántóföldi kísérlet a méhek érdekében?

És NÉBIH is kapott 16 hektárra.

A NÉBIH nyilván a saját oldalán áll, vagy ez valami szántóföldi kísérlet a méhek érdekében?

Na,erre aztán várhatunk.

http://24.hu/tudomany/2017/10/08/rovarirto-szerek-szennyezik-a-vilag-mezkeszletet/

nem a szakmától d(k)erül ki hogy neo szennyezzetek a mézek!!!

és az OMME vezetés még mindig várakozik - várakozik -várakozik és elhatárolódik !

Nem térek magamhoz !!!!!!!!! Minden repce újból "neos" méregkoktéllal csávázott Magyarországon !!!!!!! Csak így "tovább" hajrá Magyarország !!!!!! A MÉHEK A MÉHÉSZ ÉRDEKE  LE VAN TOJVA !!!!!!

"A MÉHEK A MÉHÉSZ ÉRDEKE  LE VAN TOJVA !!!!!!"

Én inkább így mondanám, -az emberek és a természet egészsége le van tojva.

Üdv. jani bátya

A neonikotinoidok kérdésköre egyre rázósabb.
A "szakmán" belül is vannak ellentétek.
Még mindig van egy olyan irány, aki azt állítja, hogy a végleges betiltásukkal sokkal nagyobb kárunk származna, és a növénytermelőknek is kell valamilyen hatékony szer.
Gondolom tudjátok kiről van szó.
Abban bízok, hogy sem a sajtónak, sem a NÉBIH-nek sem senkinek nem engedik nyilatkozni.
Vasárnap OV, ott különálló napirendi pontként szerepel, hogy újra engedélyezték a neonikotinoidok használatát repcére.
A gazdáknak kényelmes, mert egyszer elvetik, majd learatják, a végén pedig megszámolják az érte kapott pénzt.
Igen ám de mi lesz a méhekkel, a rovarvilággal és velünk?
November 6-án Szekszárdon megtudhatjátok.
Nagyernyei Attila

Udv,
Remelem, hogy a kuldottgyules elott kb. 1 honappal az "egyeb napirendi pontok" alatt talalhato javaslatok is szaporodi fognak! Amiket illene is megszavazni... lásd!!!!!! Neok, T.P. "helyzete", kft MEGSZÜNTETÉSE, stb.  De ahogy gondolom, ez is érdektelenségbe fog fulladni, mint ahogy eddig is. Tavasszal meg elgondolkozhatunk, hogy mi legyen az első vándorcél: repce, neos repce, galagonya, maradok a seggemen akacig es etetek? Tisztelettel: k.b

Ezt írja kerekes.batya:
"Tavasszal meg elgondolkozhatunk, hogy mi legyen az
első vándorcél: repce, neos repce, galagonya, maradok a
seggemen akacig es etetek? Tisztelettel: k.b"

Nagyon szerencsés méhész az aki eltud bújni a repce elől.
A mi méhészeti nagyságunkkal ez szinte lehetetlen.
Vadabbnál vadabb módokon megpróbáltuk már,de az egész
állományunkra nem sikerült megoldani.
Ahol a mi méheink vannak,az összes talaj típusnál,leszedik a
a kijáró népességet a repcén használt növényvédelmi nedűk.
Az a baj,hogy nem azonnal pusztulnak el,hanem jut a méregből
a kaptárba is,pusztítja és rövidíti a fiatal méhek életét.
Ki tudja mennyi ideig és mikor hat?
Összeadódhat más vegyszerek hatásával,atkaölőkkel,gömbaölőkkel,
gyomirtokkal és ki tudja még mi minden szeméttel.
Mi csak azt látjuk,hogy a méhek kínlódnak.
Évek óta ezt ugatom!
Nagy a baj!!!!!!!!!!
Fűben-fában orvosság helyett nyugodtan mondható
ma már a fűben-fában méreg.
A most publikált tudományos munka is bizonyítja mindezt,
hiszen a mézben is kimutatta a "finom nedűt".


Azok a méhészek is szerencsések akiknek a repcén
napraforgó-kukoricán nem szenvednek kárt a méheik.
Állítólag ilyen is van.
Jó lenne ha vannak tényleg ilyen szerencsés méhészek
akkor leírnák tapasztalataikat.
Jó lenne ha leírnák szerintük nekik miért nincs repcén
gondjuk.

SZÉP ÚJ VILÁG!
Előre Elvtársak a pusztítás útján.

Csányi Antal

Egyre jobban kezd számomra körvonalazódni, hogy a méhpempő a fogó!
Ha logikusan végiggondoljuk mikor is kezdődik el a tömeges mászkálás, csak számolni kell.
A repce alatt behordott fincsi virágport elfogyasztják a dajkaméhek, majd az ebből készült garatmirigy váladékkal megetetik az álcákat.
Ezek PONT akác előtt kelnek ki tömegével,(mert ez a cél)és a tájoló repüléskor lesznek repülésre képtelenek, így másznak.
Repce alatt is másznak, de ez elenyésző az akácvirágzás kezdetén tapasztaltakhoz.
Véleményem szerint azért a pempő a fogó, mert a herék is másznak!!!!!!
A napraforgón detto ugyan ez!
Az továbbra sem tűnik fel senkinek, hogy az akác és napraforgó között, különösen ha hordás is van, vagy serkentünk, a család regenerálódik.
Aztán kezdődik minden előröl.
Érdekes lesz úgy méhészkedni, hogy menekülnünk kell a virágok elől!
Ennek az agyament ámokfutásnak egy dolog tud véget vetni.
Egy tömeges, állományszintű méhpusztulás.
Addig egy kekeckedő, pánikkeltőknek gondolnak bennünket.
Majd ha több ezer méhésznél lesznek egyszerre hasonló problémák repcevirágzás alatt, és után, akkor meg jön a repülős vicc....
ezt azért nem gondoltuk volna!
2017. november 6. este 17 óra Szekszárd, prof. Dr.Darvas Bélától megtudhatják a hozzánk látogatók mi vár ránk.
Nagyernyei Attila

Szerintem próbáljuk meg érzelmektől mentesen megközelíteni a dolgot. Figyelembe kell venni széleskörű szempontokat, és megfelelő tudományos vizsgálatokkal igazolni, vagy kizárni. Ilyen dolog a mászkálás. Máskor is írtam már, hogy a mászkálás lehet annak a tünete, hogy a méh szervezetét érintő hatás előbb éri a repülőizmokat, mint a láb izmait. Ez abból ered, amiért néhány tudós azt a profán dolgot mondta, hogy a méhek nem is tudnak repülni. Ami alatt nyilván azt értette, hogy kész csoda, hogy tudnak repülni. Tehát egy ici-pici hiba és nem tud repülni. Az ici-pici hiba lehet a méreg nagyon kis mennyisége. Ebben az esetben viszont szerintem az eltévedés, ezért az eltűnés jelensége ezt megelőzi. Magyarán nekem valószínűbbnek tűnik a mászkálás jelensége nagyobb koncentrációval történő mérgeződés, tehát nem csávázószer esetén, hanem neos permetezőszeres kezelés esetén. Ennél azért sokkal fontosabb, hogy nem lenne szabad kihagyni a dologból az idült méhbénulás vírusát. Én korábban a heveny méhbénulásra szavaztam volna, de Tükörnek volt egy nagyon jó megfigyelése már sok-sok évvel ezelőtt . Vírusos betegségek esetén látható Morison rögöket talált ezen méheknél. Ezt az idült méhbénulás vírusánál is megtalálták. A betegségnek pedig létezik a mászkálós változata. https://hu.wikipedia.org/wiki/Feketek%C3%B3r

Szóval szerintem semmi mást nem kellene tenni, mint az OMME szaktanácsadóknak sok helyről begyűjteni mászkáló méheket. Amikor kellő mennyiségű lefagyasztott minta áll rendelkezésre, akkor meg kell rendelni egy vizsgálatot a Ruzsvai doktortól. Annak eredményének birtokában lehet tovább lépni.

Másik dolog a pempő. Azt látni kell, hogy a halmozódó mérgezések nem elvonatkoztathatóak  attól a méhtől, amelyik a mérgező anyagot behordja. Szerintem alapvetően több méreggel találkozik az a méh, amelyik behozza a nektárt, mint amelyik ezt fogyasztja. Hiszen a méz halmozódik a kaptárban, tehát az egy méh által behordott méreg mennyisége több, mint az egy méh által elfogyasztott méreg mennyisége. Következésképpen csak akkor tud méz felhalmozódni a kaptárban, ha az azt behordó méh nem tűnik el, vagy nem pusztul el. Persze lehetnek itt is finomságok, gondolok a nektár besűrítésére, de alapvetően a határt az mutatja, hogy van-e elvehető mennyiségű méz vagy sincs. Ha van, akkor én nem tartom valószínűnek, hogy a későbbi generációkra nézve a méz veszélyt jelent. De !!! A virágport a gyűjtő méh nem fogyasztja! Tehát itt nem igaz az összefüggés. Ezáltal a pempő tényleg mérgezőbb lehet a későbbi generációk számára, mint az azt gyűjtő méh esetében. Itt azonban létezik egy nagyfokú biotranszformáció, ami a virágpor neo koncentrációját erősen lecsökkentheti a pempőben. Mindenesetre a méhkenyér monitoring vizsgálata neokra ezért sokkal megbízhatóbb, mint a méz vizsgálata. De ehhez igenis nagyon sok vizsgálatra lenne szükség.

13 éve okoz kárt a méhészetembe a " gyilkos kór " ezért nagyon nehéz érzelmektől mentesen reagálni arra a mocsokra ,hogy minden repce újból neonikotinoiddal csávázott !!!!!!!!!!! Én láttam már ABPV-és családot az nem egyenlő a repce-akác alatt mászkáló méhekkel !!!!!!!!!

" Következésképpen csak akkor tud méz felhalmozódni a kaptárban, ha az azt behordó méh nem tűnik el, vagy nem pusztul el."

Ennek a következtetésnek teljességgel ellent mond az, hogy amikor a méhész csak csodálkozik, hogy vajon mi hordhatta tele a mézteret mikor a fészekben csak lézengenek a méhek a fiasításon a kaptár és szinte csak" bundás" méhek vannak a kaptárban.
A hordás megszüntével a méz elvétele után etetéssel regenerálódnak a családok.

Üdv. jani bátya

Nagyon sokszor elhangzik az a kijelentés, hogy ...... ahhoz képest, hogy mennyi fedett fias volt a családoknál, nem is olyan jók.
30 évvel ezelőtt, az akác előtti szaporítás a technológiánk része volt.
Folyamatosan fejtük a családokat, nehogy állomány szintű rajzás legyen.
Ma is vannak olyan helyek az országban, főként álló méhészetekre gondolok, ahol nincs mezőgazdasági terület, amely az elnéptelenedést okozza.
A tendencia a 3 évtized alatt egyértelmű, kár ezt kozmetikázni.
Régebben azt sem tudtuk, hogy mi a meszesedés, nozema, na meg az atka.
A neonikotinoidok alkalmazásával teljesen megváltozott a méhegészségügy.
Vannak akik azt vallják, a legjobb rajzásgátló.
Hát köszönjük szépen.
Az is elgondolkodtató, hogy a repcére nem vándorolunk, hanem menekülünk előle.
Micsoda világ ez?
Mi van a húsban, tejben, tojásban, étolajban és összességében az élelmiszerekben?
Az onkológusok tudják rá a választ, amikor a gyomor és vastagbélrákos betegekkel találkoznak nap mint nap.
Én a bio élelmiszerekben sem hiszek!
Az talán a Holdon még lehetne, de a Földön... abban kételkedem.
A végére hagytam azért egy jó hírt is.
Talán az akácmézünk "készül" a legtisztább környezetben, szinte sterilen.
Egy lefelé lógó, szinte steril virágból a méhek azonnal a mézgyomrukba szívják a kristálytiszta nektárt, és a hazaszállítják.
Ha a méhész nem használ kemény atkairtó szereket, a világ legtisztább mézét pergetheti.
Ezt kéne a médiákban nyomni, és a méhészeknek ezt a kincset méltó áron eladni.

Nagyernyei Attila

A holdon.....?
 Azt is meg akarták már korábban hódítani:

https://www.sonline.hu/orszag-vilag/szovjetek-atombombat-robbantottak-volna-holdon-860571/


http://index.hu/tudomany/til/2015/01/05/az_usa_atombombat_akart_dobni_a_holdra/