Neonikotinoidok

  A jogszabályok különösebb ismerete nélkül írom le a véleményemet

    Az egyesület  alulról építkező szervezet .A tagokat érintő kérdések, vélemények, hogy jutnak el a vezetőséghez? A vezetőség milyen felelősséggel tartozik a tagság irányába? A küldöttek a KGY -en most is úgy szavaz  ahogy a kedve tartja, senki nem kéri számon tőle, h kire mire hogyan szavazott. Már el van választva a tagság . Sok méhész érdektelen az egyesületi élet részvételében mert azt látja, h mindenki fúj a másik méhészre, és parttalan vitatkozások amelyekből Ő nem kér. Támogatást megkapja, különösebben felelősséget nem vállal , kit érdekel, h a többiek miről vitatkoznak. Az ilyen hozzáállás tovább görgeti a megoldatlan problémákat,így nem lesz soha egyetértés, és  ezt nagyon könnyen lehet még tovább rombolni akinek ez az érdeke, ezt kívánja. Sajnos van egy pár terület az ágazatban ahol nem kívánatosak vagyunk/pl:neok, erdészet, belterület méh tartás/. Milyen érdek képviselet lesz az egyszerű méhészek támasza? Ez nem egy kecsegtető jövő kép.

   Albert

Emberek mi van itt?
Itatóvizet helyezzek ki?
Halottnak csókot?

Kedves Csányi Úr!

Tudom, hogy ez nem tetűirtás, de ha már legalább a szakmámba vág...

A vetőmagelőállítás céljából vetett káposztarepce őszi repce, vetése optimális időben szeptember közepéig meg kell történjék.

A használat indoka: a keresztesvirágúak levélbolhái és a repcedarázs álhernyói ellen nagyon nehéz védekezni, viszont a földi védelem híján vagy hibájából a területeket a kártevők teljesen letarolhatják. A levélbolhák és repcedarázs a csíranövényt már szikleveles állapotban is agresszívan támadják, ellenük 1-2 napos permetezési fordulókkal is sikertelen lehet a védekezés pl. földi permetezésre nem megfelelő időjárási körülmények esetén.

A neonikotinoid hatóanyagú csávázószer a csíranövényben a xylemben szállítódik, s a káposztafélék esetében is közismert a guttáció jelensége. Az éjszaka zárt sztómák miatt a csíranövény és a fiatal növények az erős gyökérnyomás következtében guttációval kénytelenek megszabadulni a felesleges víztől. Ezen vízben a fiatal növények esetében a csávázószer hatóanyaga is biztosan megjelenik. Ha a méhállomány vízhez jutása nem megoldott, mindenképpen számítani kell a guttációs cseppekből történő vízgyűjtésre.

Az itatóvíz kihelyezésére történő felhívás tehát indokolt lehet, így az itatást az elvetetlen repce-területek közelében található méhesek esetében szerencsére még idejében meg lehet kezdeni, kivédendő, hogy a méhek egy aszályos periódus esetén rátájoljanak a repcetáblán található guttációs folyadékra.

Szerencsére a repce korai fejlődésének idejében a fiasítás kiterjedése már erősen csökkenhet, de sok anya nagyon sokáig fenntarthatja a fiasítást, ezért szükséges, hogy a méhesben megoldott legyen a vízellátás.

Nem repcével összefüggő, de egy ismert hazai tanulmány a kukorica guttációjáról és a thiacloprid hatóanyag mozgásáról:
http://www.ecotox.hu/ecotox2/download/konf/motkonf2015.pdf

Már egyébként is akartam írni ide, pár napja kaptam a hírt:

https://www.euractiv.com/section/agriculture-food/news/france-delays-ban-on-neonicotinoids-until-2018/

(A cikk nem csávázószerekről, hanem növényvédőszerekről szól.)

Ha problémát jelentene a cikk áttanulmányozása, szívesen készítek egy rövid kivonatot. Sajnos, úgy látszik, Franciaországban sem könnyű átverekedni a végleges tiltását a neonikotinoid hatóanyag-tartalmú rovarölő szereknek, több, mint két év alatt annyit sikerült elérniük a tiltást szorgalmazóknak, hogy végre kimondták: tiltás 2018. szeptemberétől, de 2020-ig még kétéves türelmi időszakot engedélyeztek. Addig pedig kormányváltás is lesz, s nem biztos, hogy a következő kormány nem változtat ezen a szabályozáson.

Ott is a politika a meghatározó.

a keresztesvirágúak levélbolhái és a repcedarázs álhernyói ellen nagyon nehéz védekezni

Ja. Neonikotinoidok előtt nem is volt repcetermesztés. Dehogynem. Sőt a neonikotinoidok után is lesz repcetermesztés!

Az éjszaka zárt sztómák miatt a csíranövény és a fiatal növények az erős gyökérnyomás következtében guttációval kénytelenek megszabadulni a felesleges víztől. Ezen vízben a fiatal növények esetében a csávázószer hatóanyaga is biztosan megjelenik.

A méhek elsődleges vízforrása maga a növénytakaró. Ha ez elégtelen, akkor választja a méh a pocsolyákat és ha ez se elégséges, akkor a méhész által kitett itatót.
Miért ez a sorrend?
A növény guttációs cseppje sok olyan anyagot tartalmaz, ami kedves a méh számára.

Szerencsére a repce korai fejlődésének idejében a fiasítás kiterjedése már erősen csökkenhet, de sok anya nagyon sokáig fenntarthatja a fiasítást, ezért szükséges, hogy a méhesben megoldott legyen a vízellátás.

Téves érvelés. Víz mindig kell a méhcsaládnak és mindig a növénytakaró az elsődleges vízforrás. Vagyis őszi káposztarepce föld mellett ősszel ne tartson senki méheket, de sajnos tavasszal se jobb a helyzet, akkor is mérlegelni kekk, hogy mennyire fontos az akácméztermés.

Idézet

a keresztesvirágúak levélbolhái és a repcedarázs álhernyói ellen nagyon nehéz védekezni

Ja. Neonikotinoidok előtt nem is volt repcetermesztés. Dehogynem. Sőt a neonikotinoidok után is lesz repcetermesztés!

Nem repcetermesztésről vetyengtünk momentán, hanem bázisvetőmag-előállításról. Csányi úr levele is arról szólt. Ne beszéljen tehát repcetermesztésről, ha vetőmag-előállításról szól a történet.

Egyébként természetesen a neonikotinoidok előtt is volt őszi káposztarepce-termesztés, az utóbbi évszázad adatai a KSH adatai szerint:

Őszi káposztarepce vetésterülete
Év   VETÉSTERÜLET (ha)   TERÜLETI ARÁNY (%)   TERMÉSÁTLAG (t/ha)
1921-30   12750                      0,23                   0,81
1931-40    9827                      0,18                  0,84
1951-60    2798                           0,05                    0,83
1961-70   10060                           0,19                    1,25
1971-80   49000                           1,00                    1,43
1981-90   53400                           1,15                    1,74

Nos, ez az utóbbi évtizedekben némileg változott:

https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_omn007b.html

Az utóbbi teljes két év:

https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/vet/vet1505.pdf

Ráadásul nem csak a vetésterület nőtt meg az utóbbi évtizedben, de a technológia is átalakult az utóbbi években. Olvasson bele egy kicsit az imidazolinon toleráns repcék gyomirtási technológiájáról szóló értekezésbe, hogy lássa, honnan hová halad a világ és milyen az a munka, amit kutatásnak neveznek...

http://doktori.nyme.hu/497/1/Adamszki_Tamas_disszertaci%C3%B3.pdf

Abban viszont egyetértünk, hogy nem kellenek a neonikotinoidok, s nem kell növényvédelem sem. Sokkal jobb lehetne mindezek nélkül az élet. Tegnap akartam adni Önnek egy kis érett marhatrágyát, hogy magvas gondolatait legyen mibe vetnie. Visszautasította, mondván, hogy nem kertészkedik. Önnél még a búza is kétsoros, meg négysoros. Fogalma sincs a mezőgazdaságról, olyasmit támad, amiről fogalma sincs. Nem azt mondta senki, hogy jó a mezőgazdaságban a kemizálás, elképzelhetetlen a termelés gépesítés, monokultúrák és növényvédelem nélkül. Csak azt mondaná már meg valaki, milyen alternatívát tud kínálni. Ha valamit ki akarok dobni, tudnom kellene, mi lesz helyette.

Különben én is azt mondom, hogy természetesen neonikotinoidok nélkül is lesz repcetermesztés, sőt, magyar növényvédelem nélkül is lesz, csak nem mindegy, hogy hol. Rövidesen akár Ukrajnába is áttevődhet a termesztés jelentős része. Az eddigi magyar parasztok meg családostól elmennek méhésznek. Hál' Istennek, nálunk neonikotinoid akkor már nem lesz, a méhe meg dolgozik, csak mángorolni kell...

Meg vetőmagtermesztés sem. Lesz itt méhész annyi, mint Vácott rabszar...

Ja, meg méhlegelő sem igen lesz az 1,1-1,2 millió családunkhoz...Amely szám a sok újméhész révén akkorra bátran kijelenthető, hogy 2 millió fölött lesz.

Lám, neonikotinoidok nélkül is milyen pozitív fejlődést mutatott a hazai méhészeti ágazat az elmúlt néhány évben...

Aki meg azt mondja, hogy neonikotinoidok nélkül okvetlenül elkövetkezik a méhész-kánaán, az vagy nem tudja, miről beszél, vagy szándékosan hazudik.

Amit meg legutóbb írt, az is jellemző: mi a rossebnek a repcetermesztés, a méhésznek több kárt okoz a repce, mint hasznot. Igaza van. Csak nem ismer semmilyen más szempontot, ráadásul azt gondolja magáról, hogy méhész. Kérdezze meg Bükköt, mit gondol ő erről...

Abban viszont egyetértünk, hogy nem kellenek a neonikotinoidok, s nem kell növényvédelem sem.

Nem tudom, hogy Tomipapa mit ért növényvédelmen, de én soha nem állítottam azt, hogy nem kell növényvédelem. A faj vagy fajcsoportspecifikus növényvédőszerek alkalmazása igazán előretörhetne már. Az is növényvédelem, ha nem vegyszeres módon védem meg a növényeket a kórokozóktól és kártevőktől. Vagy pl nem termesztem az adott növényt olyan ökológiai körülmények között, ahol az önvédelmi képességét nem tudja kibontakoztatni.

Szóval a növényvédelemnek nemcsak az óriási környezeti károkat okozó módjai léteznek. Tehát sajnos nem tudok egyetérteni Tomipapával, hogy növényvédelem nélkül kellene a szántóföldeken a méhlegelő növényeket termeszteni.

Az őszi káposztarepce vetésterülete növekedésének elsődleges oka a világpiac magas növényolaj igénye és a hektáronkénti magas olajhozamra való nemesítés sikere. Nyilván a repcevetőmag termesztési igény is a repceolaj mint főtermék piaci igényének megfelelően nő. Ebből a piaci sikerből a magyar vetőmagtermesztők sem akarnak kimaradni. Semmi probléma ezzel, de a méhészeti ágazatra is figyelemmel kellene lenniük a repcevetőmag termesztőknek.

Fogalma sincs a mezőgazdaságról, olyasmit támad, amiről fogalma sincs.

Ha már sérteget, akkor megérdemli a következő választ. Önnek Tomipapa nem látom, hogy lenne fogalma a méhészetről olyan szinten, hogy érdemes lenne figyelembe venni a növényvédelem ügyében tett állításait.

Lesz itt méhész annyi, mint Vácott rabszar...

Ezt tegnap tanulta dr. Mészáros Lászlótól, miközben az OMME székházban hármasban megbeszélték együttműködésüket?

Aki meg azt mondja, hogy neonikotinoidok nélkül okvetlenül elkövetkezik a méhész-kánaán, az vagy nem tudja, miről beszél, vagy szándékosan hazudik.

Nem tudok róla, hogy épeszű méhész állított volna ilyet. De Tomipapa mondhat ilyet, hiszen lévén kertész, ezért méhészeti vesztesége ebből a kijelentéséből nem származik.

Kiváncsi vagyok, hogy minden jegyző hasonló elővigyázatossággal figyelmezteti a méhészeket neonikotinoidok használatáról?

Ez is tartozéka az ügynek.

És ez is.

Meghalt a király - éljen a király
Vagyis itt az új méhekre veszélyes méreg, ami követi a neonikotinoidokat. Folytatódik a küzdelem. Ezt a szulfamid mérget amerikai cég hozta forgalomba és most engedélyezték az EU-ban is.

The Neonicotinoid View -The Impact of Sulfoxaflor

https://www.youtube.com/watch?v=2HYJHxxkLoU

Hihetetlen hír az OMME honlapján!
Na nézzük:
" Környezetterhelési monitoring vizsgálat 2015-2016"
Hurrrrááá!
10-12 év után ezt is megértük!
"A neonikotinoidokat érintő vizsgálataink eredményei között ki kell emelni, hogy a szermaradékoknak a napraforgó és kukorica generatív részeibe való bejutása az idei csapadékos esztendőben többször volt mérhető, mint a szárazabb évjáratokban, ugyanezt figyelhettük meg 2013-ban is. Az adatok között meg kell említeni, hogy 6 db kukorica pollenmintából egyben ki tudtuk mutatni a csávázó szerként kijuttatott klotianidint. Ez a mérési eredmény szakmatörténeti jelentőséggel bír."
Tehát Tóth Péter és csapata eljutott odáig amit legalább 10 éve már egész Európában tudnak!
Ez valóban szakmatörténeti jelentőséggel bír!
Amikor folyamatosan azt állítottam (még szaktanácsadóként), hogy csávázó szer bejuthat a pollenbe, és a nektárba, mert a külföldi szakirodalmak már akkor erről zengtek, egyenesen bolondnak meg mit tudom én minek neveztek.
Nem tudom meddig kell nézegetnünk ezeket az újkori sarlatánokat?
Dr.Fendrik Péter kollégám segített felkészülnöm, hogy a profiknál elő tudjam adni gyakorlati megfigyeléseimet.
Addig azt sem tudtam mi a guttációs csepp, és hasonlók.
Semmi közöm nincs és nem is volt a növényvédelemhez, emiatt ami csak a kezembe juthatott a "néma gyilkosról" elolvastam, és azt tapasztaltam, hogy a jelenséggel többször is találkoztam a magyar méhészetekben.
(Eltájolás, mászkálás!)
A nevezett úriember mindig az atkát tette fő bűnösnek!
Ez az igazi szakmatörténet, amikor a fagyi visszanyal, és azzal kell szembesülnie, hogy 10 évig pont az ellenkezőjét állította.
Már rég le kellett volna mondania, én szívesen segítenék neki ezzel az írásommal.
Nagyernyei Attila

A méreggyártő cég pontosan tudta ezt már a legelső engedély kibocsátásakor is. Sőt a hatóságok is tudták, hiszen szerepel a törzskönyvi dokumentációban. Csak éppen  kockázatelemző "szakemberek" azt mondták, hogy ez a méhekre veszélyes szintet nem éri el.

Tóth Péter még most is ezt mondja és ezért kérte az elnökséget, hogy adjon az OMME egy enyhe támogatást a vetőmagtermesztők számára oly módon, hogy tudomásul veszi az ilyen irányú méreghasználatot.

Tehát nehogy azt higgyétek, hogy az OMME monitoring bizottságának az álláspontja egy jottányit is változott volna.