Az OMME intéző bizottsága, majd elnöksége óriási hibát követett el akkor, amikor a monitoringot rábízta Tóth Péterre.
Miért?
Szorozgatva, 2017-től induló három évre 85.000 euro, ez kb. évi 10 millió Forintot, az utolsó 10 évre vetítve ez cca. 100 millió forintot költött el.
Ugye minden méhész érzi munkájának áldásos hatását? Igaza van annak, aki azt mondja, változás kell. Tóth Péter eddig folyamatosan lehetőségeket kapott. De Ő ízig-vérig vegyszerpárti. (nem árulhatja el a Kamarát. Téved Nagyernyei Attila: nem csak Veszprém megyében tisztségviselő a növényvédelmi kamarában. Az országos Kamarának négy bizottsága van, ebből az egyik tagja, azaz Országos vezetőségi tag Tóth Péter
https://magyarnovenyorvos.hu/a-kamararol/bizottsagaink)
A szemléleten változtatni kell.
Miért?
Nézzük csak a forrást a "növényorvosi Kamara" honlapján:
https://magyarnovenyorvos.hu/upload/files/monitoringvizsg.pdf A neonikotinoidokkal csávázott területek 2017–18-ban történt jelentős növekedése indokolta, hogy az érintett kultúrákban ellenőrzéseket végezzünk. Ezek közül is hangsúlyos helyen szerepelt azoknak a repceterületeknek a vizsgálata, ahol ilyen (neonikotinoidos) kezelések zajlottak. Az eredmények alapján elmondható, hogy a kezelt táblák talajának mindegyikében ki tudtuk mutatni a felhasznált hatóanyagot. Ez az állítás még abban az esetben is megállja a helyét, ha nem a repcét, hanem az előveteményként vetett zabot csávázták valamelyik neonikotinoid hatóanyaggal. Ugyanakkor az is elmondható, hogy a talajok általános szennyezettsége mellett a növények gyökérzete és a zöld növényi részek esetében a neonikotinoidok szermaradékai csak a vizsgált táblák felében voltak kimutathatók novemberben. Ugyanezeken a táblákon végzett tavaszi mintavételeink igazolták azt is, hogy a virágzó állományokban a növények csávázószer-eredetű neonikotinoid-szennyezettségét a laboratóriumban alkalmazott legérzékenyebb műszerrel sem tudjuk kimutatni. Ezek után nem meglepő, hogy a begyűjtött méz is csupán a virágzás alatt alkalmazható rovarölő hatóanyagokkal (acetamiprid, tiakloprid) volt szennyezett. Ezek mennyisége egyébként nem haladta meg a megengedett határértéket. Ugyanakkor a repcetáblák barázdáiból kinyert vízminta szintén szennyezett volt. Ez az eredmény viszont mindenképpen azt igazolja,
hogy az alkalmazott csávázási technológia környezetvédelmi kockázatot jelenthet.
Mit látunk?
a legérzékenyebb műszerrel sem tudjuk kimutatni.
Téves. A legérzékenyebb műszer a méhecske. Azt kell nézni: jé, máshogy viselkedik, nem megy haza, mászkál. Nem utólag kell keresni a molekulát. A kémiai módszer csak a nagyon triviális dolgokat mutatja, de a biológiai sokkal érzékenyebb lehet. El kell olvasni a nemzetközi szakirodalmat. A legtöbb bizonyítás biológiai alapon megy. Nehéz munka, sokkal nehezebb, mint levenni néhány mintát és beküldeni a laborba. Amit a kütyü nem mér, azt is kimutatja. Ezért is használják a méheinket bioindikátornak.
Ugyanakkor az is elmondható, hogy a talajok általános szennyezettsége mellett a növények gyökérzete és a zöld növényi részek esetében a neonikotinoidok szermaradékai csak a vizsgált táblák felében voltak kimutathatók novemberben.
Csak? Ez a növényvédős védi a szereket. Csak a táblák felében novemberben. És azt hogy magyarázom el a méheknek, hogy a táblák melyik felére ne menjenek? És októberben már csak 75 %-án volt a tábláknak?
Miért nincs előírva ezen vegyszereknél méhriasztó illatanyag bekeverése? Mint a kék tinta a kályhaolajba? (mert menne a szőkítés a méheknél is?)
Ezek után nem meglepő, hogy a begyűjtött méz is csupán a virágzás alatt alkalmazható rovarölő hatóanyagokkal (acetamiprid, tiakloprid) volt szennyezett.
CSUPÁN? A méz csupán acetamiprid, tiakloprid hatóanyagokkal volt szennyezett. Egy éves kortól gyermeknek adható? Hova hajlik a szent keze, amikor lekicsinyli: CSUPÁN. A jelzőt elhagyva nem kell minősíteni.
helyesen:
A begyűjtött méz a virágzás alatt alkalmazható rovarölő hatóanyagokkal (acetamiprid, tiakloprid) volt szennyezett.
Ezek mennyisége egyébként nem haladta meg a megengedett határértéket.
Milyen határértéket?
Ja és a határérték alatti, a méhekre gyakorolt hatást miért nem idézte be a szakirodalomból?
A mondat helyesen:
Ezek mennyisége nem haladta meg a humán fogyasztásra megállapított határértéket,
ugyanakkor a méhekre gyakorolt szubletális hatást az APIMONDIA x.y. vezette kutatócsoport megállapítása szerint az alábbiakban összegezhetjük: hazatérési zavarok, fogékonyság nozémára, gyakori anyaváltás - a sperma elhal hat hónap után a magtarisznyában, ilyesmi. Ez a mondat lett volna méhész, a leírt mondat vérbeli növényvédős volt.
Ha még távolabbi horizontú lenne az egyén, akkor a többi élőlény is izgatná, és folytatná: Ugyanezen mérgek más beporzókra gyakorolt hatása a szaklapokban az alábbiak szerint idézhető:
Arról már nem is álmodok, hogy belevegyen más hatásokat, madarakra gyakorolt hatást,...
Ugyanakkor a repcetáblák barázdáiból kinyert vízminta szintén szennyezett volt. Ez az eredmény viszont mindenképpen azt igazolja, hogy az alkalmazott csávázási technológia környezetvédelmi kockázatot jelenthet.
Kettős tagadás, nyelvtani bravúr. A kockázat valami olyasmi, ami vagy bekövetkezik, vagy nem. Na most ez az esemény jelenthet, az már dupla puhítása a dolognak: a kockázatot jelenthet.
Helyesen: Kockázatot jelent.
10 évvel ezelőtt ugyanez a füzet kategorikusan kijelentette, hogy a növényvédelemnek nincs hatása a méhekre. Amikor már betiltották, akkor megvilágosodik, cse csak egy szikrányira, hogy kockázatot jelenthet?
Miért nem olvasta el azt a jelentést, amit az EFSA írt, amely egyértelműen fogalmaz, magas szintű kockázat.
Ha olvasom a sorokat, akkor hallani vélem Tóth Péter körmondatait, csupán csak, mindössze a felében van benne egy szezon után, határérték alatti, legjobb műszerekkel sem tudták kimutatni. És kockázatot jelenthet. Soraiban nem nagyon látom a méhész érdekvédőt, de a növényvédőszerest igen.
A legnagyobb hibája, hogy a nemzetközi eredményeket agyonhallgatja, nem idézi, és csak az eredmény, amit saját maga is megmért. Ez nem csak tudománytalan, de pazarló és lassú is.
Most elnökjelöltként még a kutatás évi 50 milliójára is van hirtelen terve.
Szerintem nem szabad fokozni a Tóth Péter kezébe öszpontosuló pénzeszközöket, sőt, szerintem szemléletváltás kell.
Tóth Péternek javasolom, hogy legyen szaktanácsadó, a monitoringot vezesse más, az elnöki jelöléstől meg lépjen vissza. A kamarai kapcsolataival kezdjünk valamit, pl. érjük el, hogy a földek vegyszer szennyezettségét megmérik, és egy termelési szezont követően a szennyezettségi szintet helyre kellene állítani. Pihentetés, méregtelenítő kultúra ültetésével. Ez jó a gazdának, mert nem egyre szennyezettebb lesz a földje. És jó a méhésznek. Csak ez az egy kitöltheti a következő négy évét, nehéz feladat, csak Ö tudja megcsinálni, de csak akkor, ha mással nem terheljük.