Attila, te egy jóravaló embernek tűnsz!
Nem akarlak én meggyőzni semmiről, csak a magánvéleményemet mondtam el, mert mint mondtam abban a félresikerült bemutatkozásomban, felkeltette az érdeklődésemet a történeted az első aláírt üveggel. Ekkor éreztem azt először, hogy neked kár itt az erődet fecsérelni, sokkal értelmesebb dolgokba kellene fektetni a képességeidet! Addig csak azt gondoltam rólad a fórumos megnyilvánulásaid alapján, hogy rosszindulatú vagy és keresed hol lehet kavarni. De csak azért, mert a fórumos szereped, amit rád testáltak, nekem ezt engedte láttatni. Meg azt, hogy még ezen a fórumon is szinte egyedül te vagy a kirakatba állítva céltáblaként. Mindenki tőled várja, hogy kérdezz rá dolgokra, emeld fel a hangod, tartsd oda az arcodat, stb. Azt viszont nem érzem, hogy mekkora a tényleges támogatottság, aki melléd is áll, amikor kell! Szóval ahogy te most kívülálló szemével látszol, úgy én nem szeretnék látszani! Nem egyszerű szerep ez, főleg olyannak, mint te, akiben azért megvan az értelmes oldal is! Hát én csak ezért mondtam neked, hogy a helyedben elgondolkodnék a jövőbeni szerepemet illetően, és hagynám mögöttem ezt a mocsarat, mielőtt elnyel, és abszolút vesztesként jönnék ki mindenből! Manapság már semmire sincs garancia! Arra sem hogy nyersz, arra sem hogy vesztesz, és arra sem, hogy a család is kitart veled (bár az ő hozzáálásukat nem ismerhetem).