Gőzölgő

Jenő!

Mondtam én olyat, hogy nem védekezett a mi Geddekas barátunk amitrázzal?

Ellenkezőleg! Én ezt írtam:

"Szakmai dologról folyt a beszélgetés, Ön állított valamit, ráadásul az emlékeire hagyatkozva. Kijelentette, hogy amitrázzal nem elegendő 3 napos ciklusokban védekezni, s kifejezetten a kétnapos ködölés, füstölés mellett tört lándzsát. Önön röhögött minden szakmabéli, aki már kipróbálta a kétnapos ciklust, s a második-harmadik alkalommal kiköltöztek a méhek a környező fákra...Alig várják, hogy valaki kipróbálja az Ön "módszerét", s utána a nyakára hajtogassa az elegáns görbe botját... Ha erre meg azt mondja, hogy ezt "akárkitől" hallotta, de nem tartotta szükségesnek utánanézni, akkor a szakmabéliek tovább röhögnek... Akkor is, ha azt találja mondani, hogy Ön soha nem is védekezett amitrázzal."

Eszerint éppen arra szerettem volna felhívni a figyelmét a főkutatónak, hogy ne tegyen ilyen kijelentést, mert már így is rajta röhög a szakma azon "tarsolytulajdonos" része, amely gondosan elmentette a geddekasi klasszikus kijelentéseket egy majdani "Csuja László Geddekas összes művei" c. díszkiadás számára, melyet a hálától párás szemű méhész-közösségek haszonnal forgathatnak, a kevésbé hálás rétegek pedig a röhögéstől könnybelábadt szemmel vehetnek a kezükbe. A munka szerkesztését szívesen vállalom, esetleg az idézett dokumentumok összekötő szövegének megírásába is beszállhatok, mert a cél egy igazán hasznos, kritikai összkiadás megjelentetése.

Az igazi az volna, ha ez még Csuja életében megjelenhetne, de teljes értéket egy poszthumusz kiadott, a kutató teljes életművét felvonultató kötet nyújthatna. Az önéletrajzi részt akár Geddekas is megírhatná, számítok a te segítségedre és Vivaldi hozzájárulására is. Legalább mi, a barátai fogjunk össze, hogy ne vesszen a feledés homályába az a fényes és nagyívű méhészeti életmű, melyet egykor a hálás utókor bizonyára a mostani Haszonállat-génmegőrzési Központ (HÁgK) átkeresztelésével is el fog ismerni. Szerintem a legjobb új név a "Csuja László Geddekas Méhészeti Intézet" lenne, erre nézve természetesen várok még további javaslatokat.

A méhészeti gyűjteményben kaphatna helyet egy aranyozott "geddekas", a Mester mángorlója, zongorahúrja és a kasok kezelése során forgatott lovagrendi pallosa, a méhminta-vevő automata, az elegáns görbe bot, az óriáslép, s talán még az a kukta is oda kerülhetne, melyben egykor oxálsavat szublimálgatott. Reményeim szerint az a mézminta is szerepelhetne a gyűjteményben, melyet a Mester a ponchos napraforgóról mángorolt egykor, s azok a készpénzfizetési nyugtatömbök is, melyeket a berlini piacon adott a Mester a tőle vásárló hálás németeknek. 

A gödöllői arborétumban vagy a Méhészeti Intézet parkjában mindenképpen kellene egy nagyszabású emlékmű is, gondoltam, hogy pályázatot kellene kiírni az elkészítésére. Talán egy bronz Bramac-lécekből összeállított hexagon fejezné ki a legjobban a mi barátunk alkotásának, életművének lényegét. Gondolom, akkor már az egész világon elterjedt "geddekas" szoborba öntése méltó tisztelgés lenne a mi Barátunk életműve előtt. Ha Ti tudtok még okos ötleteket, ne rejtsétek véka alá, több szem többet lát, több láb kevésbé botlik...

Ja de Csuja legalább méhész, Tomi papának esetleg egy kertitörpe formátumú, ganajos taligát toló szobor járna. Ő is írhatna könyvet, hogyan cseszegettem kibécként a méhészeket éveken keresztül. 

111

Most nem értek egyet veled kivancsi 111-egy, ne gondolj már annyira hülyének, hogy egyből ugrok és kétnaponta fogok furettózni mert Csuja azt írta. Egyébként sem új már ez a téma a fórumon. Ha lehetséges ÉN mindíg több forrásból tájékozódom, mielőtt necces dolgokat alkalmaznék a méheimnél.

De ha annyira jól informált vagy, akkor te biztos tudod hogy miért életcélja egy nem méhésznek, a méhészek közötti kavarás. Hogyan lesz VIP személy, egy nem méhészből az OMME házatájékán? Ha meg mégis méhész volna, miért kell azt titkolnia?
Tomi papa, már a zöldön is a fekáliát kavarta, most az utóbbi időkben is olyan adatokkal dobálózott amihez hozzá sem férhetne külsősként. Sem az OMME adatbázisából, sem a Zöld fórum volt tagjainak az adataihoz. Az utóbbi személyes tapasztalatom.

Tisztelt Fekete-Fehér Méhészklub olvasók!
Ismét hozzá kell szólnom, de nem szakmai szempont szerint.
A gőzölgőben elvileg kicsit szabadabban fogalmazhattok, de most ismét személyeskedés, konkrétan Csuja László lejáratása, és kigúnyolása zajlik!
Ezt írja Lousicide:
"A méhészeti gyűjteményben kaphatna helyet egy aranyozott "geddekas", a Mester mángorlója, zongorahúrja és a kasok kezelése során forgatott lovagrendi pallosa, a méhminta-vevő automata, az elegáns görbe bot, az óriáslép, s talán még az a kukta is oda kerülhetne, melyben egykor oxálsavat szublimálgatott."
Ha azt mondom ez a mondat minden határon túl ment nem állok messze az igazságtól.
Az "elegáns görbe bot" egyenesen személyiségi jogot sért, mérhetetlen pofátlanságról árulkodik, és lesújtó a hozzászólás írójára nézve.
Szégyelld magad Tamás bácsi!
Utolsó figyelmeztetésem, hogy ennek vége!
Most egy kis időre Tomipapa megint mehet kertészkedni, mert ide nem írhat.
A szócső most elnémul.
Nagyernyei Attila
Klubvezető

Kérem a tippeket,ma este Tomipapa milyen néven
regisztrál újra!
Aki eltalálja,kap egy hangszórót.
Na jó,nem leszek szűkmarkú,legjobban petéző
méhanyánkat is odaadom a helyes válaszért.

Én szavazni szeretnék. "Lui Padre" a tippem.

111

Jenő!
Neked ez a véleményed, elfogadom, de tudnod kell, hogy Te is kapsz sok kritikát.
Nem kezdem el, hogy miket mondanak és miket írnak privátban, de nem túl hízelgőek számodra.
Szerintem a Fekete-Fehér Méhészklubnak irányt kell váltania, amit én egyelőre betartok.
Természetesen ha nem hozza meg a kívánt változást, és nem lesz meg a két oldal üdvözlendő közeledése, akkor a "minden mindegy" elv mentén újra a keményebb stílust fogom alkalmazni.
Vannak olyan események amiket máskor azonnal leírtam, most magamba zárom a béke érdekében.
Viszont néhányan szeretnék ha balhé lenne, így próbálják a régi csapatot újra összeverbuválni.
Az látható, hogy a jelenlegi patt helyzet sokáig nem tartható.
A személyeskedés, a mások lefikázása, kigúnyolása az ügynek nem segít.
Nagyernyei Attila

111

A helyes mintavételi technológiát senki nem alkalmazza.
Az EU szinte összes országában ezen már rég túl vannak, Magyarország még eddig sem jutott.
Sőt, nem voltak hajlandók meghallgatni azokat az útmutatásokat, amiket olyan szakemberek adtak elő, akik úttörők voltak a témában.
Minden ki van dolgozva, nálunk erről hallani sem akarnak.
Szerintem azzal nem kell foglalkozni, hogy kinek a neve előtt van Dr.
A monitoring vezetőjét is sokszor felmagasztalják, hogy Dr. Tóth.
Azzal miért nem foglalkozol Jenő?
Szerintem a hozzászóló ezzel akarta megtisztelni Csuját.
Azért őt sem utálja mindenki, még ha a lejáratása is a célod.
Nagyernyei Attila

111

Szegény Csuja. Kitagadja mindenki. Állandóan bántjátok. Én nem is értem.....

A helyes mintavételi technológiát senki nem alkalmazza.
Az EU szinte összes országában ezen már rég túl vannak, Magyarország még eddig sem jutott.
Sőt, nem voltak hajlandók meghallgatni azokat az útmutatásokat, amiket olyan szakemberek adtak elő, akik úttörők voltak a témában.
Minden ki van dolgozva, nálunk erről hallani sem akarnak.
Szerintem azzal nem kell foglalkozni, hogy kinek a neve előtt van Dr.
A monitoring vezetőjét is sokszor felmagasztalják, hogy Dr. Tóth.
Azzal miért nem foglalkozol Jenő?
Szerintem a hozzászóló ezzel akarta megtisztelni Csuját.
Azért őt sem utálja mindenki, még ha a lejáratása is a célod.
Nagyernyei Attila

Igen Tisztelt Nagyernyei Úr!

Most már én sem bírom cérnával: ne kerülgessük a forró kását!

Virítsa, hogy hol van az a HELYES mintavételezési módszer. Ide kérem másolja be, vagy a hozzáférhetőségét tegye mindenkinek elérhetővé.Had küldjem ki a Német központba is, tanuljanak.

Tisztelettel, CsCs.

Kedves Bayer Csorba Csaba!

Nagyon kedves az érdeklődésed, de értetlenkedve állok kérdésed előtt. Mögötted áll a világ egyik legnagyobb vegyipari óriása a maga szellemi kapacitásával és nem tudod őket megkérdezni arról, hogyan is kellene célzott mintavételt végezni? Ha ezt a Bayer cég nem tudja, akkor hogyan meri venni a bátorságot annak egy munkatársa, hogy egy vegyiparban járatlan laikus személyt - Nagyernyei Attilát - ebben az ügyben kérdőre von? Ha meg tudja a választ, akkor miért kérdezi? Ez utóbbi kérdésem költői, hiszen mind a ketten tudjuk, hogy te tudod a választ, hogyan kellene célzott mintavételt végezni, sőt te dolgoztál is ezen a szakterületen.

Vagyis téged nem is érdekel, hogy mi lenne a helyes célzott mintavétel, hiszen a termék engedélyeztetése során és azóta is többezer vizsgálat történt, amik többszörösen bebizonyították a szer hatékonyságát és azon túl azt is, hogy a nem kártevő élőlényekre (megporzó rovarokra pl. méhekre) súlyos károsító hatása van. Csak el kell olvasni a megfelelő szakfolyóiratokban, továbbá más hiteles dokumentumokban megjelent információkat.

De ha már itt tartunk, hogy a károsító hatásról hiteles információk léteznek, akkor azt is fel kel vetnem, hogy miért nincs legalább figyelmeztetés a használati utasításban, hogy a magas agyagásványtartamú és/vagy alacsony pH-jú talajokban másképp viselkedik a molekula, más a bomlási sebessége stb. Mindannyian tudjuk, hogy a mag felületére felvitt hatóanyagnak több mint 90%-a környezetszennyezés és nem más, vagyis nem jut be a repce, napraforgó, kukorica növénybe. Ami bejut az pedig éppen sok is a kártevő elleni védelemhez. Összegezhetjük úgy is a dolgot, hogy nagyon erős túlbiztosítás, túladagolás történik minden esetben. Ennek az erős túladagolásnak az áldozata a vizet, nektárt és virágport gyűjtő rovar. Nekünk most épp ezek közül a méhecske pusztulása fáj a legjobban.

Ne feledd Einstein híres mondását, hogy a méhek pusztulását az ember, közöttük te és én is, no meg a Bayer cég csak négy évvel éli túl. Szerintem és szerinted is ne próbáljuk ki ezt a helyzetet. De ehhez nem nekünk méhészeknek, hanem neked és a munkatársaidnak, a nagy Bayer cégnek kell őszintébbnek és alkalmazkodóbbnak lenni. Itt nem a Bayer cég, hanem mi vagyunk az áldozatok.