Ez a cikk egyenlő a nyilt hazaárulással. Soha nem volt jó véleményem a Népszaváról, még annó a szocializmusban is a legalja bolsevik munkásőri szemléletet képviselte.
Hát nem! Nem olyan a világ, amilyennek ez a mocskos szájú, aljas, hazaáruló leírja!
Aki elfogadja ennek a cikknek a gondolatait, az hátat fordít az OMME-nak és Kontroll Csoportnak is. Aki ezt a cikket elfogadja, az nem akar semmit megváltoztatni, nem akar semmit megjavítani. Ugyanis ez a cikk azt hazudja, hogy itt soha semmi nem képes megváltozni. Itt mindig minden rossz volt és rossz is marad. Azzal zárja a cikket is, hogy "Meneküljetek!"
Hát nem!
Nem menekülünk!
Magyarország érték!
Nekünk magyaroknak a legnagyobb érték a világon!
A magyar méhészet érték!
A magyar méhészek tudnak és jól tudnak termelni!
A magyar méhészek a saját érdekükbe képesek összefogni!
A magyar méhészek képesek megújítani a méhészetüket!
A magyar méhészek képesek józanul dönteni!
A magyar méhészek kitartóak és türelmesek!
A magyar méhészek képesek lerázni magukról az olyan tévútra vezető begyepesedett szemléletű csak a maga hasznát leső vezetőket, amilyeneket most az OMME élén elszenvedünk!
A magyar méhészek képesek választani a jó és a rossz között!
Geddekas írásán elmélkednék egy kicsit..., egy kicsit messzebbről kezdem.
A fórumon nagyon sok szó elhangzik arról:
Hogyan ne csináljuk, és mit ne csináljunk?! Kevés szó arról: Hogyan kéne tenni, és mit?! Hibának gondolom ezt.A hibákra rá kell mutatni, tárgyilagosan megnevezni a nem jól működő területeket. Aránytalanul sokat beszélni róluk nem célszerű. Egy okot említek: a hibák legtöbbször berögzött rossz mechanizmusok eredményei. Ha sokat beszélsz róla, túlzottan ráirányítod a figyelmet (talán még erősíted is a hibát), az olvasó azt veszi észre, hogy csupa rossz veszi körbe.
Biztosan ismertek olyan embert, akik állandóan negatív módon beszél. Folyton minden rossz, és elhibázott körülötte. A javítás módját nem mondja, csak állandóan megállapítja a hibát. Tegyük fel, sok mindenben igaza is van (mármint a hibák helyes felismerésében). Mégsem jó a közelében lenni, mert a kiutat nem mutatja meg, csak a hibákat ismétli. Ez az ember valószínűleg megkeseredve fog megöregedni.
Úgy gondolom, amennyiben a hibákat felismerő ember kezében pillanatnyilag nincs meg a változtatásra való lehetőség, akkor sem helyes a hibák vég nélküli ismétlésébe bocsátkozni. Addig olyan dolgokkal célszerű foglalkozni, amik az ő lehetőségeibe beleférnek.A javítás módja akkor sikeres, ha:
1. Megismerem a hibát, elismerem az állítás igazság tartalmát.
2.
Onnantól fogva a megoldásra fókuszálok. A tudatom mélyén ott van a hiba, amitől el akarok távolodni, de figyelmem fókuszába a megoldáshoz vezető utat pásztázom. (Nem pedig letapad a figyelem a hibán.)3. A helyesnek elfogadott cselekvési tervet lépésenként végrehajtom.
A harag, felháborodás, gúny emberi megnyilvánulások, melyek ebben a folyamatban felszínre kerülnek..., de szerintem az a sikeres, aki ezeken felül tud emelkedni, és a 2-3. pontra fókuszál. Úgy gondolom, hogy a felháborodás részén nagyjából túl kell jutni egyénileg. Azt a nyilvánosság előtt megélni nem túl építő. (Ezt egy rendkívül fontos vezetői tulajdonságnak tartom.) Attól senkinek nem lesz jobban igaza, ha dühösen, hangosan, és cifra szavakkal vegyítve kommunikálja. Pont annyira lesz igaza, mintha ezeken az indulatokon felülemelkedve mondaná el a gondolatait, csak ez utóbbi sokkal elegánsabb, és célravezetőbb. (Persze, jól lakik a "gonosz énünk", ha gátak nélkül kimutathatjuk az indulatainkat..., de utána nézzünk körül, romokat láthatunk...)
Az 1-2-3. pont között aránytévesztés van, ezt érzem a fórum hibájának.
Geddekas cikkét azért másoltam be, mert úgy érzem, ezzel a kommunikációval sikeresen el lehet veszíteni a támogatók egy részét. Más írásokat is bemásolhatnék ebből a szempontból, de bocsánat..., ez akadt a szemem elé, nincs időm többet keresni. A "Te" megszólítással nem Geddekast célzom, tágabb térbe szeretném helyezni a jelenséget.
Ez egy kirekesztő kommunikáció.
Mi a cél? Elnyerni minél több méhész támogatását.
Tegyük fel, hogy sok olyan méhész van, aki szocialista érzelmű. Őket nagy eséllyel elveszíted ilyen véleményformálással, akkor is, ha méhészeti kérdésekben egyetértenének Veled. Ha Te nem vagy szocialista érzelmű, attól még méhészeti kérdésekben összefoghatsz más világnézetű emberekkel.
Sokszor olyan a kommunikációtok, hogy aki kritikát fogalmaz meg valamely állításotokkal szemben, azt egyből ellenségnek tekintitek. Miért?! Lehet, hogy az az ember több ponton egyetért Veletek, viszont, ha kirekesztővé válik a kommunikáció, akkor megköszöni, és hátralép. Ez nem lehet cél. Az okos ember az ellenfelétől is képes tanulni.
Felrójátok Petroniusnak a gúnyt. Ezt én elfogadom, oké. Ti nem teszitek ugyanezt? Magatoknak is ugyanolyan mértékkel kell mérni, mint neki, vagy bárkinek. Ez így lenne korrekt. Úgy vélem, aki elkezd sarat dobálni, vagy folytatja (mindegy), az maga is besározódik. Nem kéne egy önszabályozást alkalmazni ebben a kérdésben minden embernek?! Eddig megyek, és itt van a határ..., bárhogyan szólnak hozzám.
Kevesebb figyelmet kéne arra fordítani, ami elválasztja az embereket, és jóval többet arra a területre, ami összeköti őket.
Az idézet végén bent hagytam a pozitív állításokat, szerintem ezeket kéne hangsúlyozni, és a hozzájuk kapcsolódó programot, célkitűzéseket.
Ata67