Méhek vs. növényvédelem

  • 1407 válasz
  • 579950 megtekintés
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #330 Dátum: 2015. Január 04. 21:44 »
Kedves Méhésztásak!

Mit ír Attila!
"Az OMME olyan pökhendi, lealázó stílussal közelített a kérdéshez,
hogy még a csávázó szerekről tartott nemzetközi kerekasztal
megbeszélésre sem voltak hajlandók eljönni."
Micsoda érdekvédelem!
Két napja,mióta újra előhoztam ezt a témát ontjátok
a hozzászólásokat,rekord látogatottsága van a fórumnak.
Ez nem véletlen. Szerintem mindenkinek nagy gondot okoznak
az új típusú vegyszerek.
Ők meg el sem mennek a konferenciára!
A Greenpeace-el nem hajlandók felvenni a kapcsolatot!
Igaza van az Attillának,pökhendiek.
Kik azok?
Akik ilyen ügyben döntenek,Cserényi Péter,Tóth Péter páros.
Érdekes az előbb is ide lyukadtam ki.

Csányi Antal

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #331 Dátum: 2015. Január 04. 22:02 »
Idézet
  De ugye azt nem mondod, hogy az akác is guttál? Nem a nektárnak van magas víztartalma, hanem külön hozza a vizet ötvenszeres távolságból az ősi ösztön miatt? Na ez nekem nagyon sántít. Kell abban a cseppben valaminek lennie, ami nem cukor, de a méheknek nagy szüksége van rá.

Mellékelek egy lapot egy könyvből, ami esetleg válasz lehet./Édes a csepp?/ Nagyon nem értek a témához, csak olvasgatok és ezt találtam.
A csatolás innen van:

http://www.regikonyvek.hu/kiadas/a-mezelo-meh-anatomiaja-morfologiaja-es-filologiaja-1962-mezogazdasagi-kiado

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #332 Dátum: 2015. Január 04. 22:43 »
Irido!

Azt írod az új csávázószer nem okoz semmilyen problémát.
De én a tiaklopridról nem ezt hallottam a nyáron,hanem valami
hasonlót mint amit a geddekas is leírt nem régen.
Idézem:
Természetesen fennáll egyes gombaölöszerek és rovarölőszerek között szinergens hatás, tehát egymást fokozó hatás, de ez nem általános. Viszont mégis gyakori, ha az adott növényvédőszer páros használata nagyon elterjedt. Bizonyított pl. hogy a tiakloprid hatása fokozható ilyen párosítással. Most, hogy a három neonikotinoid be lett korlátozva, terjed a tiakloprid használata, tehát ez a jelenség gyakoribb lesz.
Nem emlékszem nyáron ki mondta ezt nekem,hogy vannak ilyen irányú
kutatási bizonyitékok.Talán a May Gábor szaktanácsadonk.
Ezért félek én már mindentől,túl sok mérgezést éltem meg,
a méheink meg hihetetlen érzékenyek.
26 telephelyen méhészkedünk, én állandóan a méheknél vagyok,
mégis nagyon kevés következtetést  merek levonni egyes problémáknál,
mert óriásit lehet tévedni,annyira bonyolult,sok tényezősek az esetek.
De egy biztos.
Állandó telephelyeink vannak,egységes technológia,és ennek ellenére
mindig más a telepek erőssége és változik egyszer jók a méhek,máskor gyengék.
Ezt kapjuk mi a mezőgazdaságtól(ajándékba a megporzásért)
Úgyhogy én tartok a SONIDO-tol azaz a tiaklopridtól,ha van szinergens hatás
a gombaölökkkel,ha nincs,akkor is.

Csányi Antal
« Utoljára szerkesztve: 2015. Január 04. 23:19 írta Csányi Antal »

*

irido

  • ****
  • 488
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #333 Dátum: 2015. Január 05. 09:21 »
Anti!
Nehogy félreértés legyen. A csávázószerrel bejuttatott hatóanyag mennyisége a nektárban, virágporban nagyon kevés. Guttációs cseppben úgy tűnik sokkal több. Én pusztán annyit írtam, hogy azon a nappal permetezett táblán nem képes olyan mértékben megemelni a szintet, hogy azt mi méhészek észrevennénk. Van ott elég tiakloprid, illetve acetamiprid. Az én repcés eltűnésem tiakloprid permetezéskor történt. Én 4 km-re voltam a repcétől. Aki mellette volt, annak nem volt gondja. De az övéi másik irányba repültek. Ott egy jó mézelő fajta volt vetve. Ez itt szinte sosem mézel. Illetve 2014-ben volt némi hordás, hihetetlenül intenzíven járták a méhek. Most acetamipriddel permetezték, igaz borult, rosszabb időben, amikor a méhek alig járták. De másnap mentek rá, nem volt gond.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #334 Dátum: 2015. Január 05. 11:09 »
Iridó!
8000 méhcsaládról már csak lehet elfogadható tapasztalatot gyűjteni. Nem is értem miben kételkedsz. Itt inkább az alkalmazandó szaktudományos módszertan lehet vita tárgya.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #335 Dátum: 2015. Január 05. 15:35 »
Csak egy példa:  Zombee írta, hogy az oxálsavval milyen rossz tapasztalatai voltak, vontatottan fejlődtek utána a családok.
  Én nem használtam oxálsavat mégis vontatottan fejlődtek nálam a családok ugyanakkor ,mint neki.... ráadásul vadul serkentek most már egész évben.

A korábban leírt esetemben nagy valószínűséggel tényleg az oxálsav lehetett a hunyó, mivel volt kontroll, és azok nem ezt produkálták. De tudom miről beszélsz.. Én már a kezdetektől tapasztalom ezeket a nehézségeket, és elképedek, mikor 20+ év tapasztalattal rendelkező méhészek elmondják, hogy régen nem kellett ennyit ügyeskedni a méhcsaládok egyensúlyáért, a szaporítás felfejlesztéséért. Faluba könyveket nagyon szeretem, mert gyakorlatiasak.. Semmi ilyen nincs még megemlítve bennük.

A mezőgazdaságot vissza kellene kényszeríteni a gyorsan lebomló vegyszerek használatára!

A neonikotinoid használata szembe megy az IPM stratégiával, sajnos megelőzésre használnak növényvédőszert.

A gombaölő szerek kijuttatását virágzó kultúrában be kellene tiltatni!

Pl. a már emlegetett Biscaya Németországban virágzó kultúrában csak méhkímélő technológiával juttatható ki. Itthon sajnos nem tudok erőfeszítésről a jelenlegi helyzet megváltoztatására.

Talán már Te is húztál ki mászkálókból utolsó potrohgyűrűt, és vagy sárga béltartalmat találtál, vagy fehér színű belet. Ha fehér, akkor az azért olyan, mert nem átlátszó, nem látod a sárga bélsarat. Azért mert elhalt. A Nosema miatt.

Ez a fajta gyorsteszt tudtommal csak Nosema Apis vizsgálatára érvényes, a Ceranae másképp "viselkedik".

*

irido

  • ****
  • 488
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #336 Dátum: 2015. Január 05. 16:13 »
A Rusvai dioktor is említette ezt azon az előadáson ahol a ceranaeről beszélt. A ceranae-nak más az élettana. Magasabb hőn is szaporodik. Akkor is, amikor az apis már leáll.

*

Misi

  • *
  • 35
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #337 Dátum: 2015. Január 05. 18:07 »
Én már a kezdetektől tapasztalom ezeket a nehézségeket, és elképedek, mikor 20+ év tapasztalattal rendelkező méhészek elmondják, hogy régen nem kellett ennyit ügyeskedni a méhcsaládok egyensúlyáért, a szaporítás felfejlesztéséért. Faluba könyveket nagyon szeretem, mert gyakorlatiasak.. Semmi ilyen nincs még megemlítve bennük.
Megemlítve (néven nevezve) nincs, de a MIT, HOGYAN, MIÉRT A MÉHÉSZETBEN? című könyvében meg lehet találni a kóros elnéptelenedéshez vezető tüneteket.

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #338 Dátum: 2015. Január 22. 19:34 »
Ma este az OzoneNetworkon este 23:00-kor kezdődik egy műsor amiben új méh gyilkos szerekkel foglalkoznak fél órában.

*

irido

  • ****
  • 488
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #339 Dátum: 2015. Február 11. 18:14 »
Geddekas!
Láttad a Simon Gergely előadását? Felfigyeltél arra a mondatára, amikor azt mondta, hogy kevés neonikk hatására a méhek sokkal hamarabb elpusztulnak Nosemában ? Meg is lehet fordítani a dolgot:  Nosema hatására kevés neonikk is elpusztítja a méheket. Ezzel nem mondunk ellent a Gergely állításának, mert mi alapján állapította meg, hogy Nosemában pusztult el a méh. Hiszen általános a vélekedés, hogy a Nosema kíséri a neonikk mérgezést, nem pedig oka neki. De akkor a Gergely megállapítása nem igaz: ekkor neonikk hatására nem pusztulhatnak el hamarabb a méhek Nosemában, hanem  ugyanannyi idő alatt, mint neonikk nélkül. Egy a lényeg: a jelenség létezik, és nem zárható ki, hogy valójában a fordított esetről van szó.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #340 Dátum: 2015. Február 11. 20:16 »
Nem zárható ki a fordított eset, de az valószínűleg a nagyobb baj. Ugyanis akkor lesz már a neonikotinoid mérgezés előtt nozémás a méhcsalád, ha kapott egy korábbi egészségkárosító hatást, például éhezett a méhcsalád.
Miért?
Mert a Nosema soha nem támad addig, amíg valami más meg nem támadta az emésztőrendszert.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

irido

  • ****
  • 488
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #341 Dátum: 2015. Február 13. 14:24 »

Mert a Nosema soha nem támad addig, amíg valami más meg nem támadta az emésztőrendszert.
Javaslom a figyelmedbe ezt a cikket.
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3591333/
Kísérletileg fertőztek méheket Nosema apis és ceranae spórával. A nem kezelt (fumagillin) kontrolloknál mindkét fajnál nagyszámú spórát találtak a középbélben. Más hatásnak (emésztőrendszeri támadásnak) nem voltak kitéve. Az adatok a táblázatban vannak, rákattintva nagyítható.

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #342 Dátum: 2015. Február 13. 17:23 »

Mert a Nosema soha nem támad addig, amíg valami más meg nem támadta az emésztőrendszert.
Javaslom a figyelmedbe ezt a cikket.
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3591333/
Kísérletileg fertőztek méheket Nosema apis és ceranae spórával. A nem kezelt (fumagillin) kontrolloknál mindkét fajnál nagyszámú spórát találtak a középbélben. Más hatásnak (emésztőrendszeri támadásnak) nem voltak kitéve. Az adatok a táblázatban vannak, rákattintva nagyítható.

A méhek szervezete összetett. Nem minden összefüggés egyszerű, hogy megette és megdöglött. Sok komplex hatás van, megette, és érzékenyebbé vált, majd valami más sokkal később végzett vele...
Einstein tévedett: Ha csak méheink vannak, már akkor leáldozóban az emberiség létjogosultsága!

*

irido

  • ****
  • 488
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #343 Dátum: 2015. Február 13. 17:50 »
János!
Szó nincs megdöglésről. Spóraszámról van szó. Geddekas szerint a fertőzésnek nem lenne szabad "megerednie", mert megvédi a peritrofikus hártya. Ezzel szemben konkrétan megfigyelhető a Nosema szaporodása kísérleti bevitelre. Ami persze jelentheti azt, hogy alapból volt vékony a peritróf hártya. Csak hát pont ez a vita közöttünk. Mármint én azt állítom, hogy a méhcsaládban élő méhek életkorával párhuzamosan nő a spóraszám, ezért csökken a méhek élettartama. Szerinte mérgezésnek kell ahhoz lennie, hogy a Nosema szaporodni tudjon. Én pedig azt mondom, hogy a csávázásból származó neo mérgezés akkor alakul ki, ha a nosema által károsított bélhámon keresztül a kis mennyiségű neo is fel tud szívódni, ami normális bélhámon keresztül nem váltana ki mérgezést.
Tehát fordítva látjuk az ok-okozati összefüggést.

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #344 Dátum: 2015. Február 13. 22:35 »
Iridó!

Én egy egyszerű "paraszt gyerek"vagyok.
Kádár időkben szüleim elvárták hogy tanuljak.
Ha már úgy alakult, hogy van rá lehetőség.
Így lettem mérnök ember.
Azaz a biológiai ismereteim nagyon hiányosak,ezért
igen könnyen előfordulhat,hogy baromságot írok.
Amit tudok azt "Tőletek" és a méhbiológián keresztül
tanultam meg.
Viszont a neok kontra Nosema kérdést is-meg minden mást is-
csak a józan paraszti eszemet használva tudom megközelíteni .
Akkor viszont azt kell mondanom,nem Neked van igazad ebben
a vitában.
Két érv,tény a neok ellen.
Szerintem a helyes sorrend  neo mérgezés
után végez a méhvel a ceranae.

1.Ha jól tudom a Nosema ceranae is nagyon rég itt van a méheiknél,
   Mégis csak az utóbbi 10 évben okoz problémát.Érdekes azóta mióta
   a neok használata elterjedt.A neok előtt nem okozott népesség
   csökkenéseket,pedig itt volt.
   A nosema apis néha "bevágott",de az
   inkább csak a rosszul betelelt méhészeteket nullázta le.
   Azaz szerintem a neok legyengítik a méhek immunrendszerét,hosszan,
   hosszú időn keresztül kifejtve hatásukat.A peritrófikus
   hártya gyengítésével érik-e el nem tudom.

   Azaz neok nélkül a nosema ceranae nem rúgott labdába.

2.Már egyszer leírtam Neked,ősszel,tavasszal fumagillint kapott családok,
   ( a repce előtt befejezve a kezelést) a repcén már erős nosemában szenvednek.
   A beküldött mintákat az intézet erős fertőzésre diagnosztizálja,két héttel
   a fumagillines kezelés után.A méheknek semmi baja a repcéig,érdekes csak
   a repce gyűjtés után,közben lesznek nosemásak

   Azaz szépen elindul a sétálás repce első napjaiban!

   
   
« Utoljára szerkesztve: 2015. Február 14. 08:20 írta Csányi Antal »