Tudomásom szerint a Csányi méhészet nem vásárol méhanyákat, hanem több mint tíz éve maga szelektálja a méhállományát és maga neveli az anyákat. Termelési eredményeik is példaértékűek. Összeteheti bárki a kezét, ha hasonlóan jó génállománnyal rendelkezik.
Szakmai szempontból ezt tartom a legjobb módszernek. Ez adja a legjobb, legstabilabb génállományt. Így van lehetőség arra a mikroevolúcióra, ami a legjobb ökotípust eredményezi.
Néhány szót írok a neonikotinoidokról ismét.
A kukorica az első hatvan napban erősen guttál, tehát ha aszályos az időjárás, akkor a méhek hajnalban más választásuk nem lévén, bizonyosan inni fognak a kukorica guttációs cseppekből. Számos mérés szerint, (no nem az OMME monitoringban találhatók szerint) a kukorica guttációs csepp a mérgező dózis többszörösét tartalmazza neonikotinoidokból. Mire a kukoricanövény virágzik, a neonikotinoid tartalom erősen csökken, ezért nem minden alkalommal található a növényben és a pollenben már virágzáskor neonikotinoid. Ez függ a növénytől, az időjárástól, a talajtól. Minél magasabb a talaj agyagtartalma, annál lassabban tűnik el a neonikotinoid belőle, sőt egy-egy eső annál meglepőbb mértékű kárt tud okozni (lásd a somogytúri esetet). Sőt az agyagos talajon sokszor eső se kell, csak bőségesen harmatos idő és komoly neonikotinoid mérgezés alakulhat ki.
A napraforgó valóban csalóka növény. Már virágzás előtt ad a méheknek valamiféle legelőt. Ezt fotók bizonyítják. Ha neonikotinoidos, akkor bizony már virágzás előtt mérgezhet. A virágzás eleje adja a legtöbb nektárt (mondják az öregek, és igazuk van), de a legtöbb neonikotinoidot is. Hány méhész mondta, hogy 2-3 napig járták a nyíló forgót a méhek, aztán elnémultak, elnéptelenedtek a méhcsaládok.
Miért nem tapasztalható a kalászosokon a neonikotinoid mérgezés? Talán azért mert nem is vizsgálták? Talán azért, mert nem olyan a guttációs csepp? Talán mert nem guttál annyira, mint a kukorica és a napraforgó? talán azért, mert rövidebb ideig guttál? A lényeg, hogy nem mondhatunk túl sokat erről, mert nem is nagyon vizsgálták.
Tudjuk-e, hogy mi az összefüggés a nozématózis és a neonikotinoid mérgezés között? NEM. Csak következtetni próbálunk. Nincs igazán jó vizsgálati anyag erre az összefüggésre. Annyit tudunk, hogy a Nozéma spóra akkor okoz betegséget, ha eléri a bélfalat. De miképpen képes károsítani a peritrófikus hártyát, milyen anyagcserelépést blokkol a neonikotinoid, hogy a peritrófikus hártya képzése megszűnik? No ezt nem tudjuk. Azt tudjuk, hogy a neonikotinoidok idegmérgek, arról nincs adatom, hogy a fehérje anyagcserére milyen gátló hatással bírnak. A tények azt mutatják viszont, hogy valamiképpen, tehát közvetve vagy közvetlenül, de van ilyen hatásuk.