Kakaskukorékolás

Sziasztok!
Nekem az a véleményem, hogy itt valami félreértés van.
Amilyen képeket Petroniusz feltett, az én rózsaszín AC akácomra nem is hasonlít, pedig én a "génbankból" kaptam 28 fácskát. Ez inkább hasonlít a lila akácra. Néztem a rózsaszín AC akácról képeket, hát az nem ilyen.
Lehet, hogy ez már egy további változat?
Az biztos, hogy ami nálam van bomba mézelő, mert majd el viszik a méhek a fát.
Szerintem még a NP-ból is lehetne találni rá valamilyen jogcímet, ha kitalálnák az OMME-ban.
Petronius szerint nevetséges az, hogy az OMME ezzel a kérdéssel foglalkozzon.
Én meg azt mondom az OMME-ban minden nevetséges ami a méhészek érdekét szolgálja.
A méhlegelő javítása, az ilyen méhsűrűség mellett, szerintem dobogós helyen van.
Drága a szaporító anyag, meg macera? Hát a Hungarikum nem ér ennyit? Mert a rózsaszín AC akác igazi Hungarikum, csak most már nincs kampány.
Nagyernyei Attila

Méréseim szerint a fehér akác virágzásának 6. napján kezdi el a virágzást, ami rövidebb ideig tart mint a fehér akácé! (fehér akác 10 nap, rózsaszín 8 nap).
Így az akácvirágzás 14 napig tart. Így 4 nappal hosszabbodik meg a virágzási idő.

Ez így biztosan pontos? Az akác hosszabb ideig virágzik, csak a virágzás első szakaszában nem gyűjtenek róla a méhek. Nem a hordási napokra gondoltál? 

Litterae!
Kiskakas által leírt számokat, nem kell kőbe vésett igazságnak venni.
Gondolom, az arányokat akarta szemléltetni, azok meg elfogadhatóak, bár vannak extrém eltérések, lejjebb írok róla.
Nekem is ettől hosszabb virágzás van emlékeimben, különösen azért, mert amikor a fehér akác már szinte elvirágzik, nálam akkor kezd a rózsaszín AC akác mézelni. Sokszor már híre nincs a fehér akácnak, a méhészek meg majd kifordulnak az autóból úgy csodálkoznak, hogy még mindig van szépen virágzó akácfa nálam.
Jobban örülnék ha erdőm lenne, nem csak néhány fa.
Megsúgom, Tolna megyében egész komoly erdőrész van rózsaszín AC akácból. A helyi méhészek kétpecsétes titokként kezelik, valamint a megközelítése lehetetlen. Csak ez tart vissza engem is. Ők is több kilométerről röptetnek rá.
Nógrádban is van, én sokszor voltam rajta. Sajnos két éve kivágták, most én is máshova járok, de alig várom, hogy újra szép erdő legyen. Már vagy 15-ször vándoroltunk rá, mikor valaki felkiáltott, hogy nem is akác illata van a virágnak. Én akkor már rég tudtam, tudatosan vándoroltam rá, és rögtön mondtam psssz.....titok!
A gödöllői méhészek sokat segíthetnének, nekik is vannak titkos helyeik, mint bárki másnak.
A helyi méhészek segítségét kéne kérnie az OMME vezetésének, mivel minden nap látják ezeket a fákat, hasonlítsák össze az alföldön (Sükösd, Érsekcsanád) nyíló akácokkal.
Itt két hét eltérés van ám!!!!!! Nem 4 nap!
Aki nem hiszi nézze meg!
Írtam már, hogy sokszor már Nógrádból hazafelé jövet, Gödöllőn még virágoztak a rózsaszín AC akácok.
Szerintem ezzel kéne foglalkozni, ha nem az OMME-nak, nekünk méhészeknek.
Nagyernyei Attila

Kedves Kakaska!

Ezeket a kérdéseket hozzávetőleg elég mélyen kiveséztük már a Méhész Fórumon, s nézze el nekem, ha a lustaság mián nem pötyögöm le újra az egykori hozzászólásokat.http://meheszforum.hu/viewtopic.php?f=6&t=35&p=101065#p101065&hilit=rózsaszín+AC+akác#p101065
Az akác fenológiájáról is részletekbe menően beszélgettünk:
http://meheszforum.hu/viewtopic.php?f=6&t=35&p=101507#p101007  illetve
http://meheszforum.hu/viewtopic.php?f=6&t=35&p=102565#p102565
Sajnos a linkeket innen nem lehet megnyitni, de a fórumon működnek, javaslom az átlátogatást...

Ezeknél némileg több újdonságot már csak legfeljebb a Silvanus akác-program kapcsán lehetne mondani, az is fellelhető a Fórumon.

Mint látható, magam is úgy gondolom, hogy van , lehet feladata az OMME-nek is, de az nem a szaporítás, telepítés kapcsán merül fel, hanem a fenológiai adatsorok dolumentálásában és közreadásában. Szaporítani, telepíteni az erdészet feladata és lehetősége lehet, a méhészek az érdekeltséget úgy teremthetnék meg e tárgyban, ha hajlandóak lennének az ilyen telepítésekre letelepedési díjat fizetni, mely képes lehetne arra, hogy a klónokkal végzett telepítések jelentősen magasabb szaporítóanyag-költségét az erdészet számára kompenzálják. Ehhez viszont nem elég az érdekképviseleti szándék, hanem a jogalkotónak is lenne feladata a jogszabályi környezet megteremtésével. No, talán majd az új erdőtörvényben már lesz olyan szempont is, hogy méhész-támogatással az erdészek a méhlegelő-telepítésével is hozzájáruljanak a méhészeti ágazat hosszú távú jövőképének alakításához is. Szeretném ezt megérni...

Megsúgom, Tolna megyében egész komoly erdőrész van rózsaszín AC akácból. A helyi méhészek kétpecsétes titokként kezelik, valamint a megközelítése lehetetlen. Csak ez tart vissza engem is. Ők is több kilométerről röptetnek rá.

Az idén ill. tavaly 2014-ben valaki betépett oda jól a közelébe egy konténert. Le is fényképeztem, de valamiért letöröltem a telefonomról azt a képet. Ja és nem volt elfagyva mint a fehér akác...

Nekem is ettől hosszabb virágzás van emlékeimben...

Attila!

Javaslom ezeket a hozzászólásokat a „Méhlegelő” topikba áthelyezni, mert egy-két hónap után már nagyon nehéz lesz megtalálni, ha valaki vissza akarja olvasni.

Egyébként is szerencsésebb lenne a Klub egészét tekintve egy következetesebb tematizálás. Természetesen ezt magamra is értem.

QUQURIQ!!!

Igazad van Litteare!
Ezek a méhlegelőhöz tartoznának!
Azért ezt most még az összefüggésem miatt beteszem. (bocsi)!

Egy 15 éves akácfából álló egy hektáros terület 836 kg nektárt termel. ebből 418 kg akácmézet sűrítenek be a méheink.
A 15 – 16 éves akácok adják a legtöbb nektárt.
pl. fehér akác kg/hektár viszonylatában:
  6 éves erdő: 741 kg nektár 371 kg méz  virághozam: 2 879 114 millió db.
15 éves erdő: 836 kg nektár 418 kg méz  virághozam: 7 885 587 millió db.
36 éves erdő: 384 kg nektár 192 kg méz  virághozam:    593 958 millió db.
Cukorérték: 24 h alatt termelt nektár a nektársúly.
A legjobb mézelők, ahol a glanduláris szövet 11-16 sejtsor széles. Ilyen a Rózsaszín AC akác a HC-4146 és a mátyusi-3 akác.
A gyengén adók virágai naponta: 0,5-2,0 mg
A közepesen adók virágai naponta: 2-3 mg
A jól adók virágai naponta :                3 mg felett adnak.
A legtöbb fajtánál illóolaj sejteket is találni. Különösen sok van a Rózsaszín AC-ben! Ezek termelik a leg illatosabb nektárt is!
Azért a Váti -46 nevű fajta is figyelemre méltó! Ez egyébként fehér virágú fajta  magas cukorértéke mellett kései és bő virágzatú is!
Csak egy kis érdekesség, hogy az akácnak 54 fajtája van! (1973 adat)
Az sem mindegy, hogy melyik-melyik milyen talajon van, és a virágzás kezdete-vége, a domborzati viszonyok függvénye is lehet.
Ideális hőmérsékleti viszonyok: 22-25 C és 50-70% páratartalom.
Nagyon lényeges, hogy egész nap tiszta kék ég legyen felhő nélkül.
Minden egyes felhőnél, megtorpan a hordás.
Kevesebben repülnek ki, többen abbahagyják a nektár begyűjtését és haza indulnak!
Levonható kozekvencia:
Telepítsünk magunknak minél több rózsaszín akácot!
A kései virágzás kezdete, (nem fagy el) megalapozhatja az újbóli nagyobb mennyiségű akácméz termelését.

A Kiskakas!

Gödöllőn csak szórványban van rózsaszín akác. Itt-ott fasorokban is található, de nem sok. Igazán erős mézelő értéke a szórvány jelleg miatt nincs.

Sziasztok!
Nekem az a véleményem, hogy itt valami félreértés van.
Amilyen képeket Petroniusz feltett, az én rózsaszín AC akácomra nem is hasonlít, pedig én a "génbankból" kaptam 28 fácskát. Ez inkább hasonlít a lila akácra. Néztem a rózsaszín AC akácról képeket, hát az nem ilyen.
Lehet, hogy ez már egy további változat?
Az biztos, hogy ami nálam van bomba mézelő, mert majd el viszik a méhek a fát.
Szerintem még a NP-ból is lehetne találni rá valamilyen jogcímet, ha kitalálnák az OMME-ban.
Petronius szerint nevetséges az, hogy az OMME ezzel a kérdéssel foglalkozzon.
Én meg azt mondom az OMME-ban minden nevetséges ami a méhészek érdekét szolgálja.
A méhlegelő javítása, az ilyen méhsűrűség mellett, szerintem dobogós helyen van.
Drága a szaporító anyag, meg macera? Hát a Hungarikum nem ér ennyit? Mert a rózsaszín AC akác igazi Hungarikum, csak most már nincs kampány.
Nagyernyei Attila

Kedves Attila!

Nincs itt semmilyen csalfaság, az általam feltett képek nem a 'rózsaszín AC akácról készültek, hanem arról a fajhibridről, melyből azt szelektálták. A képek alatt szerepel a botanikai név. Ha átolvasott volna a Fórumra, nem merült volna fel annak rémképe, hogy szeretném megtéveszteni a Klub olvasóit. Ott ui. leírtam, hogy a fajhibrid szülői hátteréről az erdész-botanikusok sincsenek azonos állásponton, a Robinia pseudoacacia mindenki szerint biztos, de a másik szülői partner tekintetében vannak kétségek. Egyesek a R. luxurians-ban (syn. R. neo-mexicana) vélik felfedezni a másik szülőt, mások a R. viscosa-ban vélik fellelni a keresztezési partnert. A R. x ambigua 'Decaisneana' (melyről a képeket feltettem) eszerint bizonytalan eredetű fajhibrid, ráadásként bonyolíthatja a képet, hogy még a belőle szelektált 'Rózsaszín AC akác' is magonc-populáció eredetű, eképpen a virág színében, a virágfürt méretében, alakjában is szórhat az állomány...
Tudom, hogy sekélyes botanikai ismereteim közelébe sem érnek az ön tudásának, de ha nagyon precízek szeretnénk lenni, akkor pontosítanunk kell, hogy a Robinia nemzetségben nem ismerünk "lila akácot". A "lila akác", "glicinia" a Wisteria sinensis közhasznú magyar neve. Rokona ugyan az akácnak, de mind földrajzilag, mind botanikailag meglehetősen távol állnak egymástól. Ön talán a rózsás akácra (R. hispida), vagy a szurkos (és nem "szurtos" sic.!) akácra asszociálhatott, annak neve R. viscosa.

Bizonyos, hogy az akác nemesítésében, klónszaporításában is ön elmélyültebb ismereteket szerzett nálamnál, hiszen nekem csak egy rövid ideig volt szerencsém Kopecky Feri bácsival dolgoznom, s a mikroszaporításból írt diplomadolgozatom sem az akácról, hanem egy orchidea-nemzetséggel (Phalaenopsis) kapcsolatos mikroszaporítási kísérleteimről készült, ezért nem is önnek, hanem azon klubtagoknak küldenék néhány linket, akik tájékozódni szeretnének a kérdésben. Ön bizonyára további szempontokkal is tud szolgálni az okulásunkra, ezért kérném, ne titkolózzék, ha a méhlegelővel, annak javításával, elérhetőségével  kapcsolatban hiányosságainkat legalább részben pótolni szeretnénk...
http://www.erdeszetilapok.hu/?page=arch_view&id=31134
http://www.erdtudkoz.hu/fileadmin/dokumentumok/emk/erfaved/ErdTudKozl/Szamok/2013/Redei_es_mtsai_2013.pdf

Ha nem értené mindenki a mikroszaporításssal kapcsolatos linkben a rövidítéseket, a legfontosabbak: MS táptalaj=Murashige and Skoog táptalaj; BAP= benzyl-amino-purin, benzyladenin; GA3= gibberellinsav; IBA=indolvajsav

Remélhetőleg e néhány információ birtokában láthatóvá válik, hogy az akác klónszaporítása, s a klónok telepítése meghaladja az OMME korlátait, lévén az nem kutatóintézet, s nem is rendelkezik megfelelő nagyságrendű állami földterülettel, ahol a telepítések elvégezhetők lennének. Sajnálatos módon az AC akác nem rendelkezik olyan többlettel a fahozam szempontjából, ami indokolná, hogy azt telepítsék az erdészek, az OMME-nek pedig nem hiszem, hogy lenne ráhatása az erdőtervezésre, fafaj-használatra. Görcsölhetne persze rajta, de nagyjából minden józan ember tisztában lehet azzal, hogy mennyit ér az erdőtűz oltásakor a mókuspisi... Arra meg külön kíváncsi lennék, hogy mennyi azon méhészek száma, aki rendelkeznek annyi saját méhlegelőnek alkalmas földterülettel, ahol az akác-klónokkal a méhlegelőt gazdagítani lennének képesek. Ezt végtére az OMME is felmérhetné...

Soknevű Tomipapa megint melléült a lónak. Ha a rózsaszin akác gyökérsarjról jól szaporítható és nagy tömegben, olcsón, akkor miért ne használnák az erdészek? Ha fahozamban nem rosszabb mint a fehér akác, akkor az OMME valóban érhetne el érdekvédelmi munkával eredményt. Persze csak ha akar érdeket védeni. Ha viszont az erdészeti értéke rossz, akkor csak utcai sorfaként jöhet számításba. Ez utóbbi esetben is lehetne mellette lobbizni. vagyis az OMME, ha érdekvédelmi szervezet, akkor vannak teendői.

Szóval lóf@sz a seggébe annak, aki azt mondja, hogy ezen a téren értelmetlen és haszontalan hangyaf@sznyit érő az érdekképviseleti munka.

QUQURIQ!!!

Abban igaza van Petroniusnak, hogy sajnos igen nagy veszteséggel lehet csak gyökérről szaporítani. A gyökérgombás megbetegedések miatt, kiszáradás, elgyomosodás. stb. igaz, akkoriban csak kísérleti jelleggel végezték. Nagyon sok az élő ráfordított munkaórák száma. Gondoljátok csak meg, hogy fagymentes időben kell kiásni a a gyökereket, nem is keveset. Megfelelő fagymentes helyen nedves homokban tárolni, hogy korán tavasszal kiültessük a szabadba. Gyomtalanítás, állandó nedvesen tartás.
Ha jól emlékszem, az elültetekből csak 21% maradt meg.
Én azért megpróbálom, még a gyökereztető porra is szánnék egy kis pénzt.

Kiskakas!

Már évek óta próbálunk csemetét venni,de lassan úgy érzem,hogy hamarabb lesz atom tengeralattjáróm...Kíváncsi lennék,hogy vajon mekkora lenne az igény országosan a csemetére.Talán,ha egységesen adnánk le egy nagyobb rendelést,akkor esetleg hajlandóak lennének megmozdulni?Vagy továbbra is követnék a van,de nem adunk elvet?

Az első mondatokat töröltem, mert nem a témához tartozik!!

Moderátor

Az akác -miként Kiskakas is írta- meglehetősen nehezen szaporítható gyökérdugványról. Nem lehetetlen, de üzemszerűen rossz kihozatalú és drága eljárás. Erdészeti tömeg-szaporítóanyag előállítására nem gazdaságos eljárás. Jelenleg a klónfajták szaporítása sem így történik, hanem a szelekciót követő ivartalan szaporítással plantázsokat hoznak létre, s a magtermő plantázsok szolgáltatják a szaporítóanyagot. Ez az egyik használható eljárás a tömegszaporításra, a másik a mikroszaporítás, mely során in vitro eljárással állítanak elő csemetét, azt adaptálják (környezethez szoktatják), s az így megedzett csemetékkel telepítenek. Európában a vegetatív úton szaporított csemeték ára 2-3 Euro. Egy mikroszaporított növényke előállítási költsége meghaladja a 200 Ft-ot ...
Talán nem nehéz belátni, hogy ilyen szaporítóanyag-ár mellett gazdaságosan nem telepíthető vegetatív szaporítóanyagból ültetvény. (A hagyományos erdőtelepítéseknél az ajánlott tőszám -termőhelytől függően- 5-8000 csemete/ha, a jó termőhelyre tervezett faültetvények esetében vegetatív szaporítóanyagot használva 2222-2500 csemete telepítését javasolják, energiaültetvényt pedig 10000 csemete/ha-os tőszámmal telepítenek. Nem elhanyagolandó szempont az ápolás többletköltsége sem, hiszen záródásig folyamatosan talajápolásban, nyesésben kell részesíteni az ültetvényt, ellenkező esetben a klónokban rejlő többletpotenciált kihasználni nem lehet.) Van kutató, aki  szerint a virágtömeg és a növedék fordított arányban állnak egymással, a dúsan virágzó állományok hozama alacsonyabb, mint a "lombosabb", kevesebb virágot hozó állományoké. Természetesen a kutatások még korántsem fejeződtek be, az eredményekre azonban még várni kell egy keveset, hiszen csak pár éve indultak újra a vizsgálatok.
http://erdo-mezo.hu/2014/12/22/akac-viragzasbiologiai-vizsgalatok-alfoldi-erdogazdasagoknal/
Látható, hogy az erdészeti kutatás is foglalkozik a méhészeti szempontokkal, de a hozam sem közömbös
http://www.fataj.hu/2014/04/183/Fakonferencia201403_02_BachIstvan_TurboesObelisk.pdf
Talán érzékelhető a feladat nagyságrendje...
A munka most már gőzerővel halad, sok kieső évet kell pótolnia az erdészeti szakmának is.
http://www.silvanusforestry.com/turboakacjellemzok.html  és
http://www.silvanusforestry.com/turboakacszaporitoanyag.html
http://forestpress.hu/index.php/n/308-akac/27371-nem-mese-a-turboakacrol-i-forestpress

Nos, ennyit a kutatásokról, az újabb eredményekről. Aki nem hiszi, járjon utána, de hogy a mi kutatási- és váltóláztól  megzakkant föszaktudományos sámánunk végre képbe kerülhessen, adok még egy linket, melyből kitapintható, hogy miről beszéltem, amikor azt írtam, hogy az akác-kutatás és szaporítóanyag-előállítás nem OMME kompetencia:
http://www.erti.hu/kutatasok/aktualis-kutatasi-programok/425-gop-111-11-2012-0084

Kedves Geddekas! Vessen egy röpke pillantást a kutatási program összegére! Ha jól olvastam, közel 200 millió Ft! Ennyiből már valószínűleg ön is elkutatgatna, bár szerencsés álláspontnak tartom, hogy a jobbérzésű döntéshozók ott az OMME-ben minden eszközzel igyekeztek távol tartani önt a "kutatásoktól". Még képes lenne "elkutatgatni" a teljes OMME vagyon mellett a Nemzeti Programos keretösszegeket is, nem beszélve arról, hogy az ön szomatikus hiátusaival a nektárvizsgálatok során még a végén nyakát szegné a fáramászás folyományaképp. Jobb lenne, ha megpróbálna két lábbal a földön maradni...

Petroniusz-Arisztaioszunk!

Akkor van az OMME-nak szerepe vagy nincs akác kérdésben?
Nem túl régen írtad ezt:

"Mint látható, magam is úgy gondolom, hogy van , lehet feladata az OMME-nek is, de az nem a szaporítás, telepítés kapcsán merül fel, hanem a fenológiai adatsorok dolumentálásában és közreadásában."

Én pedig az egyik hozzászólásban ezt írtam.

"A helyi méhészek segítségét kéne kérnie az OMME vezetésének, mivel minden nap látják ezeket a fákat, hasonlítsák össze az alföldön (Sükösd, Érsekcsanád) nyíló akácokkal."

Látod látod, drága Arisztaiosz klón!
Egyet szeretnénk, de újra előtört belőled a rosszindulat.
Most még év elején elnéző vagyok, mert a szakmai hozzászólásaid előre viszik a dolgokat.
De ezek a csípős megnyilatkozásaid?
2015-ben sem változol?
Akkor újra kispadon fogsz csücsülni, előbb mint gondolnád, ha ezzel nem hagysz fel!
Nagyernyei Attila
klubvezető

Tomipapa!
Nem szívesen kotyogok olyasmibe, melyhez egyáltalán nem értek. Kiskakas szerintem nem gyökérdugványozásra gondolt, hanem gyökérvetésre. Mintha feldarabolt gyökerek vetéséről olvastam volna. Ennek azonban 20 éve, most nem is tudom hol olvastam, de az akáccal kapcsolatban az biztos.