Kakaskukorékolás

Már leírtam előbb, hogy a segítség vissza jár. Semmi kifogásunk azok ellen akik onnan jönnek ahová mi járunk. Hiszen nem arról van szó, hogy kihasználatlanul legyen az akác.
 Megmondhatják, hogy hányszor hívtam őket én magam is, és ha nem tudnak helyet, a saját magánterületemre is jöhetnek.
 De, akihez semmi közünk nincs mint pédául a Bajaiak, vagy a Pestiek, akikhez semmi közünk és eddig csak a baj volt velük, ne várják már el, hogy az első szóra esik hasra előttük minden itteni. Mert..... volt és van rá példa, hogy elvárják, és hülyének néznek.

E

Vivaldi!

Azt magyarázd már el nekem,miért vándorol el valaki kb 200-300 km-t azért,hogy ott majd megetesse a méheket akácvirágzás közben,3 db utánfutó cukorral.
Ebben logikai bukfenc van.
Ekkora ökör nincs.
Ha etette is ott a méheit Nógrádban,az biztos,hogy más oka volt nem a méz szaporítása,mert ezt otthon is megtehetné,valószínüleg sokkal könnyebben.

Csányi Antal

Anti!
Számtalan dologban nem értek egyet Vivaldival, különösen amikor az OMME-t, és   Bross Pétert gyalázza, no kapunk mi méhészek is Tőle eleget.
Amit a gazember, mézhamisító méhészekről ír, el kell fogadni. Nem érted? Én sem értem, miért nem érted! Számolj! Akác hordásban, mondjuk napi átlag 4 kg, hozzáetetve esténként  6 kg zsákos nektár. 100 családdal, 10 nap alatt a feldolgozási veszteséget is számolva, mondjuk 4500 kg zsákos "méz".  Mai árfolyamon 5400000 ft. A felhasznált cukor ára, ca. 1000000 ft, költségek ca. 200000 ft. Mennyi is a nyeresége? Sajnos van olyan "kereskedő" aki az ilyen gazemberektől is megveszi a szutykot. Mindannak ellenére, hogy a mi f@rkunkal veri, ill. verik a csalánt. 

Laci!

Ezt rosszul gondolod.
Szerintem hordásban el sem viszik a szirupot!
Egyszer jártunk úgy,még jó pár éve,hogy repcén majdnem éhen haltak a családok.Egyszerűen csak fogyott a kaja.A családok nagy részének már csak 1-2 kg méze volt.Muszáj volt megetetni,mert nem akart a rossz időben az atyaistennek se mézelni az akác.Miután megetettünk persze elindult azonnal a hordás.A maradék szirupok akác végén még mindig az etetőben voltak,majdnem megbuggyant.Selyemfű után is jártunk így.Jól kipergettünk,mert jó ára volt és már elindult a napraforgó.Pergetés után megállt a mézelése.Miután megetettünk kínukban,persze,hogy elkezdte ontani a nektárt.

A méheket komoly pld. 4 kg-os hordásban,nem lehet etetni,mert rá se bagoznak a szirupra.
Ezért nem értem miért etetne az alföldi méhész 300 km-re a telepeitől,miközben a méhei nem viszik el szirupot az etetőből.

Csányi Antal

Anti!

Elfogadom a válaszodat, mert nincs tapasztalatom ez ügyben. Kérdezem, de ne írd le, akkor hogyan csinálják a trógerok? Honnan kerül a cukor a mézbe, avagy   méz a cukorba? Azért nem vagyok teljesen tudatlan. Ugye hordás után is lehet etetni? Ugye akkor már igaz amit írtam?

Balogh László

   Kedves Vivaldi
  Nem akarok én ebbe a vitába belefolyni, csak azt nem értem ha van valami problémád a hozzátok vándorló méhészekkel akkor miért minket spécizel ki akikkel még nem is találkoztál az erdőtökben. Miért nem úgy veted fel a problémát,h kinek mi a véleménye v mi lenne a megoldás. Így nem tudom eldönteni, h velem vitázol vagy rám haragszol, vagy MI VAN!!!!!
 
  Vannak írt és íratlan szabályok, ezt meglehetne fogalmazni egy etikai kódexben ami tartalmazna szankcionálási lehetőséget is, és aki nem tartja be az vessen magára. De van egy hatályos erdő törvény ami meghatározza egyes dolgokat. csak egy kis ízelítő:
 "  Az erdő törvény 3 pilléren nyugszik.
       Az első címében viseli: az erdő(k) védelme.
       A második:szektor semleges, azaz azonos követelményeket szab meg bármely tulajdonos számára.
       A harmadik: a közérdekkel összhangban szabályozott erdőgazdálkodás.
    Az Etv mind ezt megfogalmazza, amikor azt mondja, h az erdő fenntartása és védelme az egész társadalom érdeke, jóléti szolgáltatásai minden embert megilletnek. Röviden ez azt jelenti, h nem zárható elkerítéssel és nem rakható ki tábla :" Belépni tilos" ráadásul gyarapodó számban már megfigyelhető. A magán tulajdonú erdő is-bár az állami erdővel kisebb mértékben- köteles hozzájárulni a lakosság testi-lelki felüdüléséhez." /Erdőgazdák új könyve. Pápai Gábor. 420-421old./     Ide kellene egy kis kompromisszum készség, úgy az erdő tulajoktól, és a méhészektől egyaránt  . Ezért nem értem a problémádat, h hogy gondolod azt,h megszabod ki mehet az erdőbe és ki nem.
     pl:"De, akihez semmi közünk nincs mint pédául a Bajaiak, vagy a Pestiek, akikhez semmi közünk és eddig csak a baj volt velük"  most van közünk v nem volt semmi baj, hogy van ez? 
  Én csak azt mondom, nem személyeskedve de lehetne erről beszélni, mert azért kár lenne ha az a kevés nektár kinn maradna a fán ami úgy meg gazdagít.

  Antinak Lacinak csak annyit van realitása a dolognak tapasztalat is van de ugye kevesen írnak ,és sokan olvassák ezt is.  .

  Albert

Üdvözletem  ! A korábbi hozzászólásokhoz fűznék egy-egy gondolatot, nevezetesen a vadászat- vadászok témakörhöz. Nem tartozik szorosan egy méhészeti oldal témájához, de hogy kapcsolódjon hozzá megjegyzem a méhészek között is akadnak vadászok  ,vagy fordítva is igaz van a vadászok között is jó néhány méhész. A vadászok tábora igen sok színű (akár csak a méhészeké) , így nem célszerű általánosítani ,és sértő megjegyzéseket tenni. Nem vagyok egyik oldalnak sem a szószólója és megértem egy-egy ember felháborodását, vagy éppen ellenszenvét,de a korrektség azt kívánná, hogy elfogulatlanul nyilatkozzunk bármely szakmáról, tevékenységről vagy hobbiról!Azok az emberek akik nem tartják be a szabályokat és etikai normákat azok  mindegy , hogy méhészek , vadászok  vagy más tevékenységet folytatnak , így is - úgy is  kiütközik a jellemtelenségük. Úgy gondolom ,hogy a vadászatra akár csak a méhészetre szükség van . Van létjogosultsága , ha korrekt módon járnak el az adott szakmában tevékenykedő emberek. Természetesen az  is igaz , azok az emberek akik gerinctelenül, jellemtelenül viselkednek ,azok ártanak az ágazatnak, szakmának, de nem róluk kell megítélni az  egész társadalmat.A leírtak a saját véleményem ,nem szándékom vitát generálni ,de jó lenne elfogulatlanul fogalmazni-írni minden témakörben Üdv: nyuszt.

Vivaldi!

Azt magyarázd már el nekem,miért vándorol el valaki kb 200-300 km-t azért,hogy ott majd megetesse a méheket akácvirágzás közben,3 db utánfutó cukorral.
Ebben logikai bukfenc van.
Ekkora ökör nincs.
Ha etette is ott a méheit Nógrádban,az biztos,hogy más oka volt nem a méz szaporítása,mert ezt otthon is megtehetné,valószínüleg sokkal könnyebben.

Csányi Antal

Logikai Bukfenc? A francokat. Gyakorlat.
Gyertek el, te is meg a két tetsziket nyomogató barátod is. Itt a környéken minden méhész tudja, de nyugodj meg az Omme vezetőségében is.
Megnézhetitek a hegytetőről, mert ha közel mész az úriember agyonlövéssel fenyeget. Távcsövet hozzatok mert nekem csak egy van.
És, hogy mi az oka? Leírom nektek , mert úgy látom nektek nehéz a felfogásotok.
 Az okot már leírtam egyszer.
 Mivel senkinek nincs hordás a nagy leterhelés miatt, így előbb utóbb a méhészek elkopnak. Tavaly például Lavaj méhésztárs helyi méhész, Karancsaljáról el kellett , hogy költözzön a saját portájáról. Figyelem, még csak nem is telephely, hanem a saját lakó ingatlana, mert az úriember úgy szétpakolta az 1200 családot, hogy mindenhová jutott.
Úgy, hogy nyomul lefelé, lassan eléri azt a völgyet is ahová valaha ti jártatok.
 De, mintha veletek is lett volna valami probléma? Vagy nem? Mindenesetre azokat is Csányinak hívták, azonban azt nem tudom, hogy ti voltatok e. De, hogy Csányi nevezetűekkel volt itt probléma arról tanúskodom, mert a sógorom volt a polgármester. Úgy 10-12 évvel ezelőtt.

A te

Most tényleg ennyire nehéz ezt felfogni?
 Neki nem az a lényeg, hogy hol etet, hanem, hogy megszerezze amagának a Karancsvölgyet, hogy kitúrjon mindenkit.
 Itt körülbelül aki olvas annak az 50%-a tudja kiről beszélek. Ők értik. Veletek meg nem tudok mit kezdeni. most vagy teljesen értetlenek vagytok, vagy nem akarjátok megérteni.
 Most véditek vagy mi?
 Hidd el, hogy az omme központjában is tudják kiről beszélek.
 Tavaly előtt már ment fel a panasz, a méhészek részéről, mert lepakolt egy méhész, nevezetesen a Hadházi saját magánterületére.
 Tavaly a jegyző akadt ki rá, és innen indult a nagy ellenőrzés.
Már meg ne haragudjatok, de azért az merül fel bennem, csak nem fújtok vele egy követ, és azért véditek, te, Nagyernyei és Csányi?

Vé

Vivaldi engem hagyj ki ebből a marhaságodból, mert azt sem tudom kiről beszélsz, valamint arra sosem jártam!
Én azt állítom amerre Nógrád megyébe járok, soha nem lehet leterhelni.
Olyan vagy mint egy makacs duzzogós kamasz.
Legyél felnőtt, és old meg a problémádat.
Nagyernyei Attila

Biztos van egy másik Nógrád megye is, vagy nem beszélsz senkivek míg itt vagy, mert itt mindenki panaszkodik a leterhelésre.
Amúgy meg ugye én sem tudom kit ismersz meg kit nem, én csak következtetek az írásaitokból, és amit írogattok csak erre lehet következtetni.

Már megint a matematikára kell hagyatkozni, hogy hogyan is van ez, de mivel semmit nem értenek néhányan elmagyarázom.
 Valaha négy övezetre osztották a magyar akác erdők mézelési idejét.
 Ez akkoriban még így is volt. Ugyan is A negyedik övezet, főleg a Nógrádi hegyvidéken, nagyobbak voltak a fagyok, és vastagabb a hótakaró.
Ezért a föld 30-40, sőt néha 50cm es mélységben átfagyott, mint például 1978-79 telén amikor a vízvezetékek befagytak a földben.
Ez a fagy, plusz a vastagabb hótakaró azt eredményezte, hogy itt később engedett ki a föld és később pattant meg az akác.
Ez volt az a 10-14 nap ami a közép akác és a nógrádi akác között meg volt még a 90-es években is.
 De. Hála  a globális felmelegedésnek ez mára szinte teljesen eltűnt, mivel a nógrádi talaj sem fagy már át.
 Jó esetben van 3 nap a két akác között, ha csak nem valami Január végi, Február elejei nagyon enyhe időben kipattant, lefagyott és újra indult akácról nincs szó, mint tavaly, ami meglepetés szerűen, de néha ad nektárt.
Egyébként amikor akácvirággal teli erdőn, a méhek hajnalban megindulnak, és 10 óra körül megállnak a hordásban, és esetleg este még hordanak valamit az bizony mindig másod virágzás, ami nektárt nem termel, csupán a reggeli harmat, vagy a kora esti pára ad némi hordást.
 No már most jön a matematika és a földrajz.
Az ország fekvése azt eredményezi, hogy későbbi, ismétlem néhány nappal később virágzó akác, Vas megye, a Bakony, Nógrád és Borsod, valamint Szabolcs.
Ennek az övezetnek több mint az 50%-át adják a nógrádi akácerdők. Vagy is, az országban meglévő méhészetek ebbe az övezetbe , de főleg Nógrádba vándorolnak.
 Nógrád pedig  nincs az országnak 10%-a sem. Gondoljuk már el amikor a nagyalföld nagy méhészetei elözönlik Nógrádot, és még példának okáért Nagyernyei Attila is idejön a Dunántúlról, meg a Varga mezőgazdasági vállalkozás is a Dél - Dunántúlról, több száz családdal Ráróspusztára. Hozzánk Jártak Csányiak. De jönnek ide Bajaiak, Bács megye, Jász-Nagykun, Békés , Csongrád, Hajdú, Pest, és talán nem sorolnám tovább.
 És valóban aranyat kezd érni, minden lepakoló hely itt Nógrád megyében. Nem véletlen, hogy harc megy érte.
 Ennyi méhcsaláddal már baj van, és elkezdi zavarni a lakosságot is, ami az utóbbi évek példáját mutatja.
Ezért a nagy vendégszeretet lassan eltűnik, főleg azért is, mert valahol eltűntek a pár pohár borért mindenre képes helyi alkeszok.
 Nincsenek illúzióim. A leterheltség belátható ideig nem fog csökkenni, tehát a konfrontáció növekedni fog mint a helyi lakosok, mint a helyi méhészek és a vándorméhészek között.
 Nyilván a hatás ellenhatás törvénye miatt, ki fog alakulni bizonyos ellenállás, amit a mostani törvények nem igen bírnak kezelni