Mondtam már neketek, hogy feküdjetek le és képzeljétek bele magatokat a mézkereskedők helyébe. Hogy, adnátok e 800ft-ot a mézért, ha tudtok venni 550 ért is.
De, azt is tudom, hogy az sokkal nehezebb, hogy ti városi méhészek bele képzeljétek magatokat, falusi paraszt, a növénytermesztő helyébe.
Megpróbálom hát én leírni, mit gondolnak a most vállalkozónak nevezett, föld tulajdonosok.
Nos. Először is van ő. Neki a jóléte, életszínvonala a fontos. Ezért mindent meg is tesz. Nem igen számít, hogy jövőre, tíz év múlva mi lesz, -" majd lesz akkor is valahogy, hiszen mindig volt valahogy"- mondja ő. Ezért nem igen számít neki, milyen vegyszert, mikor szór ki, vagy mikor permetez. /Ha ő nem, akkor majd a szomszéd földtulajdonos úgy is megcsinálja./ A lényeg, hogy minél kevesebből meg tudja úszni, és minél több termése legyen, és abból minél több pénze.
Miért? Mert egyszerűen erre tanította az élet.
Övé a föld. Te, ti, méhészek betolakodók vagytok, nyűg, és ha megzavarjátok, mert lepakoltok a földje mellé, vagy pont rá, örülhettek, hogy megengedi.
Hogy ettől több a termése? /Mondják a méhészek./
Hát, -gondolja ő- ez lehet, hogy nem is igaz.
Ugyan is ennek a vállalkozó nemzedéknek, még nem volt soha olyan tapasztalata, hogy a repce vagy a napraforgó táblán ne lennenének százával méhcsaládok.
És, ha azt mondod neki, hogy jövőre nem jössz, majd megy más a helyedre, már 25-en lesik, hogy mikor marad üresen a helyed, tehát neki nem kell semmit tenni ez ügyben. Úgy is meg van oldva a dolog, és hosszú távon nem is kell neki törődni a beporzással.
A méhészkedés a méhek, igazából csak a méhésznek fontosak, a minisztériumnak is csak annyiból, hogy rá tud húzni jó néhány blab-blát, politikai okokból. Csak úgy csinál mintha érdekelné. De, nincs az másképpen brüsszelben sem, ahol tüntethetsz, de néhány kivezényelt rendőrön kívül senkit sem zavarsz. Azok a bürökraták le se szarnak. Érthető, hisz nekik ebből nincsen pénz, míg a migránsokból igen.
Ja, hogy néha, mint most is, mikor az Idióta unió szénája kezd nagyon rohadni, úgy csinálnak, mintha észre vennének? Az eddigi tevékenységük alapján megjósolható, hogy abból sem lesz semmi, ha lesz is azt már sem mi, sem az unió nem éri meg.
De, attól mi neózhatunk bőszen. Én támogatok minden ilyen kezdeményezést. De, erős anyagiakat teszek rá, hogy úgy sem változik semmi.
Ettől még persze igaz az a mondás, hogy a világon minden nő nem lehet a miénk, de törekedni kell rá.
Lefordítom: mindenki tudja, hogy semmi eredménye nem lesz a neózásnak, de tiltakozzunk akkor is, ha semmi esélyünk nincs is rá, hogy betiltsák.