Kakaskukorékolás

Mondtam már neketek, hogy feküdjetek le és képzeljétek bele magatokat a mézkereskedők helyébe. Hogy, adnátok e 800ft-ot a mézért, ha tudtok venni 550 ért is.
De, azt is tudom, hogy az sokkal nehezebb, hogy ti városi méhészek bele képzeljétek magatokat, falusi paraszt, a növénytermesztő helyébe.
 Megpróbálom hát én leírni, mit gondolnak a most vállalkozónak nevezett, föld tulajdonosok.
 Nos. Először is van ő. Neki a jóléte, életszínvonala a fontos. Ezért mindent meg is tesz. Nem igen számít, hogy jövőre, tíz év múlva mi lesz, -" majd lesz akkor is valahogy, hiszen mindig volt valahogy"- mondja ő. Ezért nem igen számít neki, milyen vegyszert, mikor szór ki, vagy mikor permetez. /Ha ő nem, akkor majd a szomszéd földtulajdonos úgy is megcsinálja./ A lényeg, hogy minél kevesebből meg tudja úszni, és minél több termése legyen, és abból minél több pénze.
 Miért? Mert egyszerűen erre tanította az élet.
 Övé a föld. Te, ti, méhészek betolakodók vagytok, nyűg, és ha megzavarjátok, mert lepakoltok a földje  mellé, vagy pont rá, örülhettek, hogy megengedi.
 Hogy ettől több a termése? /Mondják a méhészek./
 Hát, -gondolja ő- ez lehet, hogy nem is igaz.
Ugyan is ennek a vállalkozó nemzedéknek, még nem volt soha olyan tapasztalata, hogy a repce vagy a napraforgó táblán ne lennenének százával méhcsaládok.
 És, ha azt mondod neki, hogy jövőre nem jössz, majd megy más a helyedre, már 25-en lesik, hogy mikor marad üresen a helyed, tehát neki nem kell semmit tenni ez ügyben. Úgy is meg van oldva a dolog, és hosszú távon nem is kell neki törődni a beporzással.
A méhészkedés a méhek, igazából csak a méhésznek fontosak, a minisztériumnak is csak annyiból, hogy rá tud húzni jó néhány blab-blát, politikai okokból. Csak úgy csinál mintha érdekelné. De, nincs az másképpen brüsszelben sem, ahol tüntethetsz, de néhány  kivezényelt rendőrön kívül senkit sem zavarsz. Azok a bürökraták le se szarnak. Érthető, hisz nekik ebből nincsen pénz, míg a migránsokból igen.
 Ja, hogy néha, mint most is, mikor az Idióta unió szénája kezd nagyon rohadni, úgy csinálnak, mintha észre vennének? Az eddigi tevékenységük alapján megjósolható, hogy abból sem lesz semmi, ha lesz is azt már sem mi, sem az unió nem éri meg.
De, attól mi neózhatunk bőszen. Én támogatok minden ilyen kezdeményezést. De, erős anyagiakat teszek rá, hogy úgy sem változik semmi.
Ettől még persze igaz az a mondás, hogy a világon minden nő nem lehet a miénk, de törekedni kell rá.
 Lefordítom: mindenki tudja, hogy semmi eredménye nem lesz a neózásnak, de tiltakozzunk akkor is, ha semmi esélyünk nincs is rá, hogy betiltsák.

A méhlegelők túlterheltségének témáján azért kell gondolkozni, mert van. A probléma létét mindenki felismerte.
Ha a megoldás egyszerű lenne, már rég letette volna valaki az asztalra. De nem egyszerű.

A magyar akác egy előadás szerint 2.000.000 méhcsaládot lát el. 10 napig. Az akác nem kérdés. Az a kérdés, hogy akác után mit csinálunk betelelésig. A köztes kultúrák mág nem bírják el a 2.000.000 méhcsaládot.
Négy megoldás van
A. Akác terület csökkentése, és akkor a maximum méhcsaládszám is csökken,
B. Időjárás gép, az akác kissé lefagyasztása, hatása megegyezik az A ponttal, csökken a méhcsalád eltartó képesség
C. folyamtos etetés, virágporpótló készítmények, nektárpótló készítmények.
D. Valamilyen korlátozás.

A-B nem jó, mert az elvi szám, az időjárás mindíg lecsíp belőle. Hol itt, hol ott. Meg legalább ez legyen már jó termés!

Marad a C és D pont.

A "C" nagyon költséges, veszélyes.

A "D"-n elmélkedünk, mert nem látszódik egy jó ötödik megoldás (Van, de most nem írom, egyébként az is drága...)

Szóval korlátozás.

Az állóméhészeteket relatív könnyű leszabályozni (gondolatban). X védőtáv, a környezet méh terhelhetősége szerinti maximális családszám.

Ehhez jön a vándorméhész:
1. Ne veszélyeztesse az állóméhészt, ez a védelem mindenkit egyformán megillet. A vándorméhészt is otthon.

Bocsáss meg, de teljesen értelmetlent és megalapozatlant állítasz. Közlegelőnek az a jellegzetessége, hogy nem lehet érte pénzt érni. .....
 De ha közlegelőnek van nyilvánítva, akkor nem kérhet a gazda.

Geddakas!
Te nem érted. Abban a pillanatban , amikor korlátozni kezded a közlegelőt, akkor szünteted meg a közlegelő jellegét. A közlegelőnek pont az a tragédiája, hogy nem korlátozhatod. A korlátozás pedig együtt jár a privatizációval, amelyet pénzért lehet megvenni. Gondolj a vadászati jogra. A vad köztulajdon, nem a föld tulajdonosa a vad tulajdonosa, hiába legel az ő földjén. De nem "közlegelő", mert nem vadászhat mindenki akinek kedve van. A vadászterületet bérelni kell, az jogosult a vadászatra, aki ennek ellenértékét a tulajdonosnak kifizette. Tehát a jog korlátozása azt jelenti, hogy fizetni kell érte. A mostani rendszerben történő helypénzek nem azonosak ezzel. A terület közelébe pakolva  ugyanúgy azt a legelőt használod, amelyért mások helypénzt fizetnek. Szerinted életszerű az, hogy valakit korlátozol a saját jogai gyakorlásában? Megmondhatod azt egy napraforgó tábla tulajdonosának, hogy méhészeti célra nem hasznosíthatja saját tulajdonát? Ilyen szabályt soha semmilyen jogi fórum nem fog elfogadni, mert ellentétben van egy alkotmányos joggal. Akkor fogja elfogadni, ha  ellentételezve van a jogfosztása. Egyébként sem lehet a röpkörzetek összeérése miatt ezt normálisan szabályozni.

Csuja semmit nem tud erről,  de a városiak sem, hogy mi volt ez a közlegelő, vagy is falusi legelő.
 Ahol a falu gazdái közösen legeltettek az a legelő volt ez. De ez sem volt tulajdonos nélkül. A kezelője és fenntartója volt a községi tanács akkoriban, ami a polgármesteri hivatal most.
 Tehát, egy község gazdái korlátlanul legeltethettek rajta, de más községből nem. Nekik ez nem volt közlegelő. Persze nyilván ott is volt, amire meg emez község gazdái nem hajthatták ki a marhát. Ami ti kevertek és főleg Csuja az az, hogy a méhészeti közlegelő olyan, mint ez a marha legelő, úgy, hogy a föld egyéni tulajdonban van, de a fű amit a marhák lelegelnek az már nem, az már a közé. A föld, a rajta lévő fű, és a fák, mind egyéni tulajdonban vannak de a nektár az már a közé.
 Mint tudjuk a valóságban ilyen nem létezik, de ha van ilyen törvény szeretném látni. De ha ilyen nincs, jobb ha mindenki csöndben marad.

Vivaldi!

Ha nem is ilyen szépen és összeszedetten, de ezt már egyszer én is leírtam ide. A kutyát nem érdeklik a méhészek, a gazdákat pláne nem, sőt nekik inkább csak nyűg vagyunk. Tudom, mert elég sokat beszélek némelyikkel. Ami nekünk jó lenne az nekik nagyon nem, és fordítva. Nekik a minél nagyobb haszon a lényeg, ugyanúgy ahogy nekünk is. Csakhogy a kettő ütközik egymással.
Miért van hát a jelenlegi kialakult állapot? Azért, mert ez egy működő kompromisszum! Abban a pillanatban ahogy ettől megpróbálunk valamelyik irányban eltérni, a dolog nem fog működni. Nem kell hozzá sok ész hogy kitaláljuk hogy ez hogyan, és kinek a kárára nem fog működni. Szóval nem a gazdák fogják húzni a rövidebbet...
Azért sem, mert mi sokkal inkább vagyunk rájuk utalva mint ők ránk. Sőt a legtöbb esetben egyáltalán nincsenek a méheinkre utalva. Gyümölcsösben pl. kifejezetten rossz ha minden egyes bibe megporzódik, mert a kevés nagyméretű alma helyett lesz majd sok apró.
Bele sem merek gondolni abba hogy ne legyen repce meg napraforgó mézem, csak az akác. Mert akkor le is húzhatom a rolót. Azt az árat amit az eladott akácmézért kapnék, vissza kellene etetnem cukor formájában a méheknek. Ez a méheknek sem lenne jó, nekem meg nem lenne hasznom...

Annyira bírom,hogy mindig azok akarják leginkább beosztani,leszabályozni a méhlegelőt,akik egy kapavágást sem tettek a létrehozásáért…

Már vagy 6 éve egyfolytában hallgatom a siránkozást arról,hogy jaj de túlterheltek a méhlegelők,jaj de nincsen akác után semmi stb.stb…Tartok tőle,hogy az elkövetkező 6 évben is ugyanez lesz a program.(Részemről már kezdem baromira unni.)
Kb. tavaly ilyenkor volt helyben egy kezdeményezésünk,ami közösségi támogatás hiányában…(hogy is mondjam finoman és szofisztikáltan ) bizonytalan időre jegelve lett.

Neo!

A közlegelő nem más mint a közösen használ javak egyik köre. Ennek tulajdonosa klasszikus formában a KÖZÖSSÉG. Éppen ezért a közösség állít rá fel szabályokat. A szabályok a közösség minden tagjára azonos módon kötelező. Például ilyenek voltak, hogy,

• nem lehet felszántani.
• nem lehet elkeríteni.
• csak egy közösség (falu, város) használja.
• szabályozni lehet a kihajtható állatok fajtáját, számát.
• kihajtási/legelő használati bér, amit a közös költségek arányában viselnek a közösség tagjai, például a pásztor, csordás, lovász bére stb.
• kihajtott jószág arányában a bevételi haszonból a részesedés. Például, hogy mennyi túró, gomolya stb jár.
• folytassam, hogy mi mindent lehet egy közlegelőn szabályozni, ha a közösség úgy dönt?

Ami szabályt fent felsoroltam, arra mindre van példa a magyar történelemben. Évszázadokig, sőt évezredeken keresztül logikusan és jól működött Magyarországon,
Csak a jelenlegi generáció hiszi, hogy a földművelő és állattartó magyarok hülyék voltak. Csak egy példa, hogy magyar hajdúk évszázadokon keresztül óriási tömegben hajtottak a "fejlett"-nek titulált nyugatra lábas jószágot eladásra.  Milyen lehetett az a "fejlett"-ség, ha még saját élelmiszer szükségletét se volt képes megtermelni? Városok éheztek és lett járvány áldozata, ha a magyar hajdúk az időjárás vagy a háborús viszonyok miatt egy hónappal később érkeztek a célállomásra. De hát mit tudhat erről meg a közlegelők színes világáról egy nógrádi palóc, aki csak nyáron dolgozott az alföldi mezővárosokban részes aratóként.

Széchenyi grófról van egy anekdota. Egy francia nemes azzal dicsekedett, hogy azért él ilyen jól, mert négyezer birkája van, mire Széchenyi csak annyit válaszolt, hogy neki négyezer juhásza.

Azt viszont készséggel elhiszem, hogy az angol germán, frank földművelők tényleg agyilag zoknik voltak a magyarokhoz képest, hiszen ha nem lettek volna azok, akkor az ottani közgazdászok fejében meg se fogant volna, hogy a közlegelő valami tragikus dolog a gazdálkodás számára és csak a "Neo" által felvetett magángazdálkodás az egyetlen kézenfekvő megoldás az ésszerű gazdálkodásra.

A közlegelő tragédiájának két fő típusa van:

• A teljes szabályozatlanság. Ez van a méhlegelő jelenlegi helyzetében.
• A túlterhelést lehetővé tevő szabályozás.

Ezt a jelenlegi tragédiákat lehetne elkerülni egy jól megalkotott szabályrendszerrel, amit előbb-utóbb meg kell alkotnia a méhészeknek.

Annyira bírom,hogy mindig azok akarják leginkább beosztani,leszabályozni a méhlegelőt,akik egy kapavágást sem tettek a létrehozásáért…

Nagyon köszönöm, a hozzászólásodat. Ugyanezt éltem át én is egy békés megyei falu méhészeivel együtt. Méhlegelő magkeverékkel akartuk a telepüés elhanyagolt területeit bevetni. A méhészek beszálltak volna a költségekbe. Egy mezőgazdász kolléga üzemanyag áron adta volna a gépmunkát, mi pedig méhcsalád-arányosan a vetőmagot fizettük volna. A méheink meg közösen legeltek volna.

Elmentünk a helyi jegyzőhöz, hogy segítsen nekünk a bevándorlás megtiltásával. Elhajtott minket, mint a legyet, mert Ő nem köteles a méhlegelő terheltségét figyelembe venni, amikor egy méhész bejelentkezik a közigazgatási területére. Azt mondta, hogy csak a méhegészségügyi zárlat segíthet rajtunk, mert akkor teljes bevándorlási tilalom van. Egyikőnk se vállalta azt az áldozatot, ami a nyúlós zárlattal jár.

Mivel a mai szabályozás mellett, mint méhlegelő közösségbe tömörült méhészek, nem tudtuk megtiltani a vetett méhlegelő túlterhelését, ezért elbukott a kezdeményezésünk.

Ja, még egy. A magyar méhészek döntő többségének és élén az OMME-val a közösségi gazdálkodási személete kb olyan "fejlett", mint az általam idézett nyugat európai népességé és éppen ugyanúgy dúlnak a járványok, és éppen úgy úr az önzés, ahogy ott volt a középkor végén. Pedig ettől mindenki csak szenved. De ennek ellenére "nem kell a magyar méhész szerint a közlegelő használatát szabályozni", bár a helyzet kimondottan szar, de ez így jó, ahogy van.
Szégyen!
Ez tényleg a béka segge alatti szemlélet. Az nem lenne baj, ha egy-két begyepesedett agyú gondolkodna így. Az a baj, hogy az OMME is ezt a szemléletet vallja magáénak.

Geddekas!
Saját magad igazoltad azt amit írtam, és vitatkozol vele. A jegyző nem vállalta a vándorlás korlátozását. Az egy dolog, hogy nincs rá jogszabályi lehetősége. A lényeg benne az, hogy szerzett jogot akarsz korlátozni. Teljesen más a helyzet akkor ha szerves evolúció útján alakul ki egy rendszer, de a méh ezerszer bonyolultabb, mint a szarvasmarha közösségi szabályozás. Amíg szarvasmarha esetén elegendő szabályozni a konkrét legelő területét, addig a méh esetén az azt körülvevő 5 km sugarú kört kellene szabályozni. A probléma akkor van, amikor öt közösség akarja az egymást átfedő területeket elosztani. Ezt úgy lehetne szabályozni, hogy nagyon sok röpkörzetnyi részt tartalmazó egységekre felosztani az országot, azt árverésre bocsátani. Aki nyer, az méhészkedhet ott, a többik méhészetét, akinek nem jut terület, pedig kiirtani. Egy ilyent biztosan szívesen megszavazna az OMME tagság.

Egyébként ez a szabályozás dolog még ha meg is valósulna, ki tartatná be? Megnézném én azt a személyt, aki a Vivaldi által sokat emlegetett B-betűs alföldi méhészt próbálná szabályozni. Anyanevelő telep mellől nem tudták kirakni a hivatalos szervek. Akkor mégis miről beszélünk? A helyi jegyzőnek kéne valamilyen jogkört adni a szabályok betartatására, mert a hatósági dokinak ez púp a hátán.

Az az igazság én már el se olvasom amit Csuja ír, mert csak felidegesít.
 Ő pontosan olyan, mint a hajdan a földutak kereszteződésében álló faszentek. Fa fejű, és pontosan akkora a humor érzéke.
 Még egyszer leírom. Ma Magyarországon már nincsenek számottévő köztulajdonok. Néhány állami erdő kivételével. Már közlegelők sincsenek. Minden föld tulajdon valakié. És minden ami a föld felett van az az ő tulajdona. Más kérdés, hogy ami a föld alatt az nem, de a méhek nem mennek a föld alá.

Ja, még egy. A magyar méhészek döntő többségének és élén az OMME-val a közösségi gazdálkodási személete kb olyan "fejlett", mint az általam idézett nyugat európai népességé és éppen ugyanúgy dúlnak a járványok, és éppen úgy úr az önzés, ahogy ott volt a középkor végén. Pedig ettől mindenki csak szenved. De ennek ellenére "nem kell a magyar méhész szerint a közlegelő használatát szabályozni", bár a helyzet kimondottan szar, de ez így jó, ahogy van.
Szégyen!
Ez tényleg a béka segge alatti szemlélet. Az nem lenne baj, ha egy-két begyepesedett agyú gondolkodna így. Az a baj, hogy az OMME is ezt a szemléletet vallja magáénak.

Olyan, hogy OMME szemlélete, olyan nincs. Vannak a tagok. Ők választanak köldötteket. A köldöttek választanak vezetőket, vitatkoznak, majd megszavaznak egy munkatervet. NEM EMLÉKEZEM EGYSZER SEM, HOGY KÖZÖSSÉGI MÉHLEGELŐKET VALAKI AKÁR CSAK FELEMLÍTETTE VOLNA VALAHA.

Ezt aztán az iroda megpróbálja végrehajtani. Ha valamiben dönteni kell, az elnökség szavaz. Az elnökség bizonyos tagjai részt vesznek a munkában, a többiek meg annyit csinálnak mint az Elbas--tuk vezető a kormányprogramban. Semmit. Nemhogy nem segít, hanem mindenben keresztbefekszik. Nálunk az elnökség egy pici parlament. Van akinek semmi sem drága, csak sikerüljön valahol arra bizonyságot szereznie, na ugye ez se megy jól, mennyivel jobb lett volna, ha a régi vezetést hagyjátok. Ehhez meg megtesz mindent, hogy minden egyes lépésről azt bizonygatja, hogy ez se jó, az se jó.

Csak az a nagy baj, hogy nincs olyan európai méhész vezető, aki ilyen jó együttműködést tudott kialakítani EP parlamenti politikussal, és sikerre vitte a mézjelentés kérdését. Persze ez is rossz az Ő szemében, hiszen minden eredmény igazolja, jó, hogy történt egy fordulat.

Emlékeztek, az elnökség tárgyalta a Mészáros József által előterjesztetteket az elnökségi ülésen elfogadták. Mászáros László nem volt jelen. Majd felállt a küldöttgyűlésen, és elkezdte szidni Mészáros Józsefet, hogy ilyen anyagot Ő még nem látott, ez és ez rossz benne. Nem segített neki, hogy kijavítsa, hanem szidta, hogy ez és ez rossz. Hátbatámadta az elnökséget. Nem az volt a célja, hogy az elnökség munkáját előrevigye, kijavítsa. Nem az, hogy megmutassa, Ő egyedül képes mindenféle hiba felfedezésére, de azt az elnökséggel nem osztja meg előre...

Nincs elnökség szemlélet, vannak az elnökségi tagok.
Nincs OMME szemlélet, vannak küldöttek, és a küldöttek gondolkoznak, döntenek. Ez a demokrácia. A demokrácia legnehezebb feladata, hogy akkor is el kell fogadnod a többség akaratát, amikor nem tetszik. Meg kell győzni a küldötteket. pl. a közösségi méhlegelőről. Amikor másról beszélsz, akkor megint a királyságot, császárságot sírod vissza.

Olyan, hogy OMME szemlélete, olyan nincs.

Nincs? Hát ez érdekes. Pedig van. Én is azt hittem, hogy nincs, de az a néhány év, amit az OMME közéletében eltöltöttem, meggyőzött két fontos dologról, ami az OMME szemlélete. A minisztérium és a mézkereskedő iránti lojalitás.

Vannak a tagok. Ők választanak küldötteket. A küldöttek választanak vezetőket, vitatkoznak, majd megszavaznak egy munkatervet.

Formálisan így zajlik.
A munkatervet hogy is állítják össze?
Emlékezz rá, hogy a tudományos kutatás megszavazása legelőször hogyan is zajlott! 20 mFt/év összeget javasolt Csuja a neonikotinoid kutatásra. Egyed Árpád, Cserényi Péter, Fekete József stb. azonnal tiltakozott ellene. Vajon miért, ha nem azért, mert féltek, hogy a minisztérium a fejükre fog ütni, ha Syngenta-Bayer cég érdekeit sértenék a méhészek? Ez is a korrupció egyik formája.

Tudod a lényeges dolgokat nem illik elfelejteni.

NEM EMLÉKEZEM EGYSZER SEM, HOGY KÖZÖSSÉGI MÉHLEGELŐKET VALAKI AKÁR CSAK FELEMLÍTETTE VOLNA VALAHA.

2016 óta nem került az ügy nyilvános vitára, de felvetődött a kérdés korábban, Mészáros Laci elnöki regnálása alatt és Cserényi doktor úgy verte le a témát az asztalról, mint vak a poharat. Vajon miért? Egyszerű az oka. Neki személyes gazdasági érdeke a mostani teljesen szabályozatlan állapot és nehezítené az életét, ha az álló méhészetek bármilyen előnyt élveznének a saját méhlegelőjükön.

Nincs OMME szemlélet, vannak küldöttek, és a küldöttek gondolkoznak, döntenek. Ez a demokrácia.

A küldött akkor tud gondolkodni bármiről, ha kap hozzá elégséges információt. Vajon miért nem lett kiküldve Csuja fellebbezése a küldötteknek? Vajon miért?

Szóval az OMME demokrácia nem egy csillogó példakép, hanem egy szörnyen elavult feudális és korrupt szemléletű rendszer.
Mitől?
Kitől?
Nem a küldöttek a bűnösök ebben.

Miután tisztáztuk, hogy ez a közlegelő, csak kvázi közlegelő, vagyis csak annak mondott közlegelő, ismét csak előjön a liberalizmusnak ama ismérve, hogy öngyilkos eszme.
 Hogy ez nem vonatkozik ide? Nagyon is.
 Ugyan is a méhlegelő minden gazdasági ág között leginkább liberalizált.
 Ha aranyat akarok bányászni alaszkában azt sem tehetem meg, engedély nélkül. Pedig ott van hely. Ugyan úgy tehenet sem tarthatok más legelőjén, ha az nem engedi meg. Stb.
 Méheket viszont tarthatok korlátozás nélkül, akármennyit és legeltethetem az legálisan más erdőjén, napraforgóján, stb.
 Mindez csupán annak köszönhető, hogy a méhészet olyan hobby tevékenységnek számít amit senki sem veszi komolyan, aki nem méhész. Ez ebben az esetben talán nem rossz, viszont azt sem lehet elvárni, hogy ezen az elven majd a növénytermesztők, vagy állatenyésztők szintjén kezeljék a méhészeket.
 Tehát ameddig hobby, nincs szabályozás, ha nem hobby, kemény szabályozás vonatkozik rá is, mint például a szarvasmarha tenyésztőkre.
Most,  vagy most még nincs szigorú szabályzás, magyarán a lovak közé van dobva a gyeplő. Aki kapja az marja, aki tud kitol, még a saját erdődből is, meg van engedve.
 Ebből az következik ami mindig minden esetben a liberalizmusból. A nagyok még nagyobbak lesznek a kicsik meg megszűnnek. A liberalizmusnak ugyan is van egy szabálya, mindig az erőset segíti.
 Tehát hatalmas nagy méhészetek jönnek majd létre, kiszorítva a kis közepes méhészeteket a kvázi közlegelőkről. Persze ez oda fog vezetni, hogy sokan akik már túl sokat fektettek a méhészetbe előre akarnak majd menekülni, és eszeveszett fejlesztésbe kezdenek. Ez oda fog vezetni, hogy már nem a kis közepes méhészetek lesznek a konkurencia, hanem a giga méhészetek egymásnak. Ez még nem az idén lesz, de tíz éven belül majdnem biztos. Aztán majd létre jön az a helyzet aminkor az Ország méhlegelőit  10-20 giga méhészet fogja uralni.
 Ennek csak egy dolog szabhat gátat, mivel a politika is ezt erőlteti. A fidesz és a baloldali librális pártok közti különbség csak annyi, hogy az előbbi, hazai, míg az utóbbiak külföldi vállalkozóknak adna erre lehetőséget. A betegségek. No, nem a nyúlós, azt el lehet titkolni, ráadásul a tünetek tetrán hatóanyagú készítményekkel elnyomhatók. De, mintha túl sok kártevő fenné fogát az európai méh állományokra. A kis kaptárbogár az ázsiai óriás darázs stb.
 Mivel a méhek biológiai lények, egy járvány, vagy járványok esetén ugyan úgy omlik össze az populáció, mint például az emberi populációk a pestis miatt. És akkor, mivel már kicsik nem lesznek, nem tud újjá indulni. Akkor majd minden növénytermesztő ráébred mit jelentet az ingyen beporzás.
 Amit én itt felvázoltam nem biztos, hogy bekövetkezik. De, azt nem tudom miért nem biztos, mivel kiutat nem látok.
 Ha minden így megy tovább, és semmivel nem korlátozzák a méhészeti tevékenységet, csak ez az egy alternatíva van, aminek már megfigyelhetők a jelei.
 Ehhez nem kell sem egyetem, sem jóstehetség, csak némi ismerete a történelemnek és a neoliberális kapitalizmus alapvető tulajdonságainak ismerte.
 Tudom ez nem valami bíztató, és senkit nem akarnék arra rávenni, hogy számolja fel a méhállományát. Az idén még egész biztosan méhészkedhet, meg talán még utánna is, bár egész biztos eljön az idő amikor majd felszámoltatják vele.