Kakaskukorékolás

Erdélyi János:

Biztos, hogy fog születni a méhlegelő használatról jogszabály, mert a méhészkedési kedv úgy tűnik nem fog egyhamar csökkenni. Ehhez néhány alapvetés:

• A méhlegelő közjószág, közlegelő vagyis nem a föld használója dönti el, hogy kik és mennyi méhcsaládot helyeznek el a méhlegelőn. Kivéve, ha ő maga is méhészkedik. De akkor is csak a saját méhállománya mértékéig. Vagyis ha tart 10 méhcsaládot, akkor nem tilthatja meg, hogy egy 300 hektáros napraforgó táblára mások letelepedhessenek.
• A terhelhetőségére mérőszámokat kell megadni a jogszabályban.
• Az állandóra bejelentett méhészeknek 5 km-es sugarú körben beleszólási joguk legyen a vándorméhészek letelepedése ügyében.
• A jegyzőnek az évente megújított mérőszámok alapján van joga elutasítani vándorméhész letelepedési kérelmét.

Tudom, hogy a fenti szabályok kiverik a biztosítékot, de akkor is fontosak.

Geddekas!
Soha ne felejtsd e, hogy a közlegelők tragédiájának legegyszerűbb megoldása a privatizáció. A világ pedig mindig az egyszerűbb megoldásokat favorizálja. Ugyanis a magángazda soha nem fog több jószágot vinni a legelőre, mint amennyit az elbír, hiszen akkor saját maga pusztítaná el a saját állatait. Ha mégis annyira  mohó és megteszi, akkor majd a következő gazda fog belőle tanulni. Közvetkezésképpen magángazdasági formában soha nem alakulhat ki a közlegelők tragédiája, azaz, hogy minden állat elpusztul.

Üdv.Uraim!
Geddekas!
Ez a hozzászólásod átgondolatlan,katasztrófális!
Biztos, hogy fog születni a méhlegelő használatról jogszabály, mert a méhészkedési kedv úgy tűnik nem fog egyhamar csökkenni. Ehhez néhány alapvetés:

A méhlegelő közjószág, közlegelő vagyis nem a föld használója dönti el, hogy kik és mennyi méhcsaládot helyeznek el a méhlegelőn. Kivéve, ha ő maga is méhészkedik. De akkor is csak a saját méhállománya mértékéig. Vagyis ha tart 10 méhcsaládot, akkor nem tilthatja meg, hogy egy 300 hektáros napraforgó táblára mások letelepedhessenek.
A terhelhetőségére mérőszámokat kell megadni a jogszabályban.
Az állandóra bejelentett méhészeknek 5 km-es sugarú körben beleszólási joguk legyen a vándorméhészek letelepedése ügyében.
A jegyzőnek az évente megújított mérőszámok alapján van joga elutasítani vándorméhész letelepedési kérelmét.


Tudom, hogy a fenti szabályok kiverik a biztosítékot, de akkor is fontosak.

Miért katasztrófális?Mert átgondolatlan.
1.A jegyzőtől nem kérsz engedélyt a letelepedésre,a terület tulajdonosától kérsz,ha lehetséges akár írásban,de a szóbeli engedély is elfogadott.
A jegyző regisztrálja(nem engedélyezi)a letelepedést.
A "közlegelő"kizárólag közterületre lenne igaz(amiről valóban dönthetne akár a jegyző is)a magán tulajdonú területen a tulajdonos dönt arról,hogy kit,kiket lát szívesen a tulajdonán.
Ha 300 ha.-ról irsz akkor az 5Km-es sugarú kör mit jelent.(ne kapkodj próbálj következetes lenni)
Amennyiben valaki átgondolatlanul figyelembe venné ezen írásodat akkor kis hazánkban csak állóméhészetek lennének.
Pedig a lassan tűrhetetlen méhsűrűség ellenére még a vándorlások mellett is sok méhészetileg kihasználatlan terület van.
Ha a meglévő(egyébként nem rossz)szabályokat betartjuk,az etikával együtt,nem sok gondunk lenne.
Viszont ha minden áron új szabályozást akarnánk alkotni,megbocsájtsd nem ilyen összevisszaságot szeretnénk látni.

Én vándorméhészként pl. elfogadhatónak tartanék egy olyan szabályt, hogy a vándorméhész fizessen családszám után annak az önkormányzatnak, ahova vándorol. Ezt az összeget pedig kizárólag méhlegelő javításra lehetne fordítani, a helyi méhészek bevonásával. Saját pénzből nem nagyon fog senki méhlegelőt javítani, attól félve, hogy más rátelepül, hozzáteszem teljesen jogosan. Én is gondolkoztam, hogy ültetek egy kisebb darab rózsaszín akácost, de aztán elvetettem, mert ha meglátja valaki már le is rak ide 100 családot.

te beáztál

Geddekas!
Soha ne felejtsd e, hogy a közlegelők tragédiájának legegyszerűbb megoldása a privatizáció. A világ pedig mindig az egyszerűbb megoldásokat favorizálja. Ugyanis a magángazda soha nem fog több jószágot vinni a legelőre, mint amennyit az elbír, hiszen akkor saját maga pusztítaná el a saját állatait. Ha mégis annyira  mohó és megteszi, akkor majd a következő gazda fog belőle tanulni. Közvetkezésképpen magángazdasági formában soha nem alakulhat ki a közlegelők tragédiája, azaz, hogy minden állat elpusztul.

Ne haragudj, ebben nincs igazad. Vannak közjószágok, amik nem igazán privatizálhatók. Nem sok ilyen közjószág van, de idetartozik az élő vízek, a levegő stb.  Lehet ilyesmivel próbálkozni, de nem érdemes, mert csak ideig-óráig tartható fenn.

Már megint fejni kezded a kecskét a szarva között.
Hogy is van ez? Van közjóság. víz, levegő stb. De a közjóság nevében benne van, hogy Köz, tehát állami tulajdonban van.
 Akkor hogy lehet magántulajdon közjóság? Szerintem sehogy. A Fürdőszobád lehet közjóság? Nem? Pedig víz van benne. Akkor, hogyan lehet közjóságnak nevezni a magántulajdonban lévő erdőt, vagy a földet? Elmondom, sehogy. Amit ti a vándorméhészetről kitaláltatok az egyszerűen ütközik a törvény magántulajdonról szóló részével. Mert csak magántulajdon van, vagy köztulajdon.
 Tehát állami földeken lévő méhlegelőre bárki mehet, a törvény szerint, de a magántulajdonúra senki nem mehetne. Hogy most még más a gyakorlat? Egészen addig míg valóban valaki bele nem nyúl, és a föld vagy erdő tulajdonosok rá nem jönnek, hogy a méhek letelepítéséből jó pénzt lehet csinálni.
 Nincs olyan magántulajdon ami köz tulajdon is egyben. Ez fából vaskarika. Ez csak nálatok létezik és itt Magyarországon.
Mindenki tudja, ahogy a vörös akác telepítő kolléga is leírta, ma Magyarországon harc megy a méhlegelőkért. és ez csak fokozódni fog, ahogy az erdők fogynak. Ja, hogy növekednek?
Hát akkor a növekményre kell vándorolni kedves vándorméhész barátaim.

Geddekas!
Az a baj, ha elkezdesz korlátozni egy szabadon, ingyenesen gyakorolható jogot, akkor kerül a képbe a pénz. Amit Te írsz, az pontosan azt jelenti, amit Vivaldi ír. Magántulajdont akarsz korlátozni. XY rendelkezik 500 hektár napraforgóval, akinek a sógorának a haverja akar letelepedni 200 km -ről. Te akarod korlátozni ezt a jogát, hogy van ott elég állóméhész. Pénzt fog kérni az állóméhészektől, ha az általa kiválasztott méhész nem telepedhet oda. Innen egy lépés, hogy az állami területeket is kibérlik azok, akiknek pénzük van rá. Az állók meg keressenek maguknak más helyet. Amit én írtam, az annak a folytatása, amit Te elkezdtél. Nem azt mondtam, hogy így kell csinálni. Szerintem egyébként el sem lehet indulni. Tetszik nem teszik, a méhlegelő tulajdonjoga közjószág, még Vivaldi erdeje is, amelyet nem sajátíthat ki egyik részszereplő sem magának. Ha ilyen szándék komoly formát ölt, akkor valósul meg a privatizáció. Pl. tíz éves bérlet egy szűkebb közösségnek.

Addig örüljetek, még nem kavar a dologba senki, mert ha belekavar, akkor marha gyorsan elfelejthetitek, a köz vagy milyen jóságot, amit a törvény nem ismer.
 Itt két dolog van. Az egyik még a szocializmusból ered, ami magáról azt hirdette.,miden a nép kezében van, tehát a tsz-ek kezelésében lévő erdők és az állami erdők is. Ezért aztán mivel úgy is minden a népé, a nép méhész ment mindenhová ahová csak akart.
 A másik pedig, hogy az indoklás mögött ott van, hogy mi ingyen beporozunk, és ezzel termelés növekedést idézünk elő.
Csak, hogy ma már nincsenek a nép tulajdonában erdők. És az államéban sem sok akác erdő. Ez majdnem mind magántulajdonba került, a tsz-ektől.
 Ha egyszer valakinek eszébe jut, és egy ügyvéd kezébe adja a dolgot, az rögtön meg indokolja, hogy a magántulajdonhoz való hozzáférés akadályozása törvénytelen. És ha akárki akác erdejének, napraforgójának, stb. nektárját más méhei hordják el, akkor azt korlátozzák a saját magántulajdonához, ennen az esetben a nektárhoz való hozzáférését. Mert ha hiszitek ha nem, a magántulajdon mindenre vonatkozik. A földre, a fűre, a fára és a nektárra is. Bizony ez így néz ki ügyvédi szempontból.
 A beporzáshoz meg csak annyit, hogy ma magyarországon termelt növények beporzásához a fele méh állomány is sok lenne. Ezért már ezzel sem indokolható, hogy bárki bárhová lepakolhasson.
 Harmadszor . Valahogy csak eszébe jut néhány erdő tulajdonosnak, hogy a milliós terepjárókkal meg több száz családdal vándorlók, csak nem a rászoruló szegény nép köreiből kerülnek ki. Ezért a szolidalitásnak itt vége is szokott lenni. Mivel arra sehogy sem talál magyarázatot, hogy hogyan lehet az, hogy az ő erdején más gazdagszik meg.
 De, a dolog ma még valahogy, ha már kis zökkenőkel, többé kevésbé működik.
 De, arra, hogy ez így törvényes semmilyen jogszabály nincs. Ami működteti az a szokás jog, nevezetesen, hogy sokan még azt hiszik ez így törvényes, mert így volt régen is.
 De, ha egyszer valaki bekavar, azonnal fel fog borulni az egész, és abban megint igazad van, a nagyok megint előnyben lesznek. De, nehogy azt gondolja valaki, hogy ez már ma nem így van. Rengeteg olyan hely van, ahol a letelepedési engedélyt már megvásárolja egy nagy méhész azzal, hogy oda a tulajdonos mást nem negedhet. Aztán az sem titok, hogy megy a kiszorítósdi a nagyméhészetek részéről. Ezeknek egyenlőre nagyobb ellensége a közepes méhész mint a kicsi. De, nagy jövője az utóbbinak sincs.

XY rendelkezik 500 hektár napraforgóval, akinek a sógorának a haverja akar letelepedni 200 km -ről. Te akarod korlátozni ezt a jogát, hogy van ott elég állóméhész.

Nem én akarom korlátozni, hanem a józan ész követeli ezt meg.
Az egyéni szoc problémákat nem lehet jogszabályba foglalni, de a közös érdekeket igen. Márpedig a közlegelő terhelését kötelező korlátozni, ha fenn akarjuk tartani. ű

Pénzt fog kérni az állóméhészektől, ha az általa kiválasztott méhész nem telepedhet oda.

Bocsáss meg, de teljesen értelmetlent és megalapozatlant állítasz. Közlegelőnek az a jellegzetessége, hogy nem lehet érte pénzt érni.

Innen egy lépés, hogy az állami területeket is kibérlik azok, akiknek pénzük van rá.

Neo. Valami nagyon elromlott az agytekervényedben. Most tényleg bármikor kérhet egy gazda, sőt az erdészetek kérni is szoktak legelőbért. Lásd a zselici történeteket. De ha közlegelőnek van nyilvánítva, akkor nem kérhet a gazda.

Innen egy lépés, hogy az állami területeket is kibérlik azok, akiknek pénzük van rá. Az állók meg keressenek maguknak más helyet.

Félelmetesen mellélőttél. Sőt az ellenkező irányba lövöldözöl folyamatosan. Most tényleg vannak ilyenek. Most vannak helyek, ahol valóban fizetni kell és most valóban vannak olyan állók, akik el is menekülnek a telephelyükről. Miért? Mert nem tudja megtiltani pl a szolidágós és vaddohányos területek túlterhelését senki. Miért nem tudja? mert nincs szabály, nincs jogi korlát. Pedig kéne.

Tetszik nem teszik, a méhlegelő tulajdonjoga közjószág, még Vivaldi erdeje is, amelyet nem sajátíthat ki egyik részszereplő sem magának.

A helyben lakó méhész nem kisajátít, egyszerűen előjoga van. De csakk abban a mértében, amennyire terhelhető a méhlegelő.

Vivaldi! Kiskakas! Izsó!

Bocsássatok meg, de azt se tudjátok, hogy miről beszéltek. Mindent mindennel összekevertek.

A problémát átélitek, látjátok és mégis azt a rendetlenséget látjátok jónak, ami most van. Ennek a rendetlenségnek a következménye, hogy
 - 1,2 millió méhcsalád van, de a köztes legelők nem képesek ekkora állományt fenntartani.
 - A szolidágó, facélia és selyemkóró méhlegelők annyira túlzsúfoltak és éppen ezért lassan be se jut a mézpiacra fajtamézként.
 - Vivaldi is itt rinyál rendszeresen, hogy túlterhelt a nógrádi akác.
 - látványos méhegészségügyi problémák vannak.

De lesz....rom. Védjétek a védhetetlent. Érdekel is engem. Szenvedjetek, ha nektek így jó.

Heurépa, vagy mi? Heuréka.
 Meg van a megoldás.
 Kár, hogy nem szóltatok előbb, most vágják ki az utolsó 6 hektár erdőt a méheim 2.5km-es körzetében.
Ha az akácnektár közjószág, vagyis, neo-é, Csujáé, enyém és Barabásé, és minden méhészé, akkor meg van oldva a dolog.
 Mivel ha a az erdőt kivágják eltűnik a tulajdonunk, az akácnektár, mivel az tőkén nem terem, ezért megtilthatjuk ugyan is az erdő irtást, azzal, hogy aki kivágja az erdejét ellopja a tulajdonunkat. Ez ilyen egyszerű.
Szerintetek ha holnap ezt elmondom az erdő tulajdonosnak, nem röhög ki?
 De az is lehet ő még nem hallott a közjószágról, amit ti találtatok ki. Mondjátok már el neki is.

A beporzáshoz meg csak annyit, hogy ma Magyarországon termelt növények beporzásához a fele méh állomány is sok lenne.

Ha harcolnátok a növényvédőszerek ellen, akkor tényleg elég lenne. De ezekkel a mostani roncs családokkal aligha.

QUQURIQ !!!

Laci!
"Vivaldi! Kiskakas! Izsó!"

Kiskakas ehhez a témához egyáltalán nem szólt hozzá!

Kiskakas

Magyarországon a szántóföld, ártér és erdő több mint 5 millió hektár, tehát ennyi a potenciális méhlegelő. Ebből le kell venni az erdő egy részét, a gabona földeket.

Szerintetek a méhészek tulajdonában ebből a több mint 5 millió hektárból hány hektár van?

Gondolkodjunk tovább, hogy melyik méhésznek milyen érdeke van méhlegelő ügyben?
1.
Szinte minden méhésznek van olyan állandó telephelye, amihez jobbacska köztes legelő tartozik, olyan mint kertek, kaszálórétek, árterek, vegyes erdő.
2.
A méhészek jelentős hányadának olyan állandó telephelye van, hogy legalább egy nagy hordású méhlegelője van még a köztes legelőn kívül, akác, repce, vaddohány, hárs, napraforgó, szolidágó. 
3.
Vannak olyan méhészek, akiknek nagy a méhállományuk és nagyon rossz telephelyük van. Ezek állandóan vándorolnak, sok mézet termelnek és szinte csak télen vannak az állandó telephelyükön.
4.
Vannak méhészek, akinek van jelentősebb földtulajdonuk, ahol méhlegelőjük is van és méhészkednek is.

Ennek a fenti négy csoportnak a méhlegelő szabályozásban rendkívül eltérőek az érdekeik. Leghangosabbak és leginkább tiltakoznak a jelenlegi szabályok, inkább mondhatom, hogy szabálytalanságok megváltoztatása ellen a 3-as és 4-es csoportba tartozók, pedig ők vannak létszámban és össz méhállományban a legkevesebben. Viszont az egyesületi életben ők fujják a passzátszelet, Ők tiltakoznak bármilyen korlátozás ellen. Pedig Ők teszik tönkre, Ők tesznek túlzsúfolttá vagy épp elérhetetlenné jó méhlegelőket.

Gondolkodjatok ezeken egy kicsit.