A méhegészségügy helyzete

Na most már valamiért nem is engedi a rendszer, hogy képeket tegyek fel pedig van még érdekesség bőven. Na majd este próbálkozok újból.

Elnézést kérek ha egy kicsit megmondósra sikerültek az írásaim, semmiképpen nem tanítani oktatni szeretnék csak mindössze az a gondom, hogy amiket láttam azok elég furcsa dolgok.
Sokan csak legyintgetnek, meg azt mondják, hogy túl van lihegve ez a nyúlós téma.
A meglátásom az, hogy nem igazán vagyunk még tisztában ezzel a betegséggel, nehogy aztán egyszer csak jól ráfaragjunk...

Jani Bátya!
Akkor ha látok egy ilyen elfolyósodott masszát a sejtben akkor azt teljes nyugalommal tegyem vissza?

"Ha visszatesszük a méhek kipucolják és akkor már valószínű nem mutatható ki abból az üres sejtből a betegség."

No itt szerintem egy kis félreértés van. Ha a méhek ki tudják pucolni, akkor nem szabad elégetni őket, hiszen akkor meg is tudnak gyógyulni belőle. A nyúlós lényege pont az, hogy beavatkozás nélkül a méhek nem tudnak megszabadulni a fertőzéstől.
Az, hogy a labor kimutatja a nyúlós spórát , egyértelmű hiszen szinte minden családban jelen van.

Üdv. jani bátya

Ugye mondtam Kitin, hogy ez lesz a reakció ? Azt elmondhatom, hogy elég sokat leveleztünk erről Kitinnel. A zöldet is pont emiatt hagytam ott. Ezért talán nem ártana néhány dolgot tisztázni. Most ide bemásolom, amit Kitinnek írtam:

A kétféle ERIC típus közül a hazai rendszer azt a formát keresi és találja meg, amelyik lassabban öli meg az álcát, ezért csak a fedett fiasban lesz látható jele. Hiszen ugye az álcának a táplálékkal kell felvennie a spórát. A fedett fiast már értelemszerűen nem táplálják a dajkák. Tehát nyitott állapotban történik a fertőződés. Azzal, hogy a lassú szaporodásút alapvetően nagyobb gyakorisággal távolítjuk el a rendszerből (égetés), ezzel a gyorsabb szaporodású törzsekre történik szelekció. Hiszen rajtad kívül senkinek nem jutott még eszébe, hogy nyitott állapotban elhalt fiasból kérjen nyúlósra vizsgálatot. Magyarán, óriási is lehet az ország fertőzöttsége. Azt is el tudom képzelni, hogy azért nem lehet egy bizonyos spóraszám alatt az álcát megfertőzni, mert a vitellogeninje eleve tartalmazza a nyúlós elleni ellenanyagot. Ha az összes ellenanyag közömbösítésre került azáltal, hogy semlegesíti  a szaporodó baktériumot, akkor csak egy küszöbérték feletti baktérium szám fogja előidézni a betegséget. Tehát ha több spórával fertőződik, akkor fog megjelenni. Csakhogy ez a forma , amikor már a nyitott elhal, és a méhek megeszik, akkor nagyon kicsi az esélye annak, hogy a spórával olyan mértékben szennyezze a sejtet, amitől a következő álca is meg fog betegedni.  Na és itt jön a nagy durranás. Eredetileg négyféle ERIC típus létezett, amiből már kettő csak a laborokban található. Éppen emiatt, amit írtam. Ez a kettő annyira gyorsan megölte az álcát (akár már egy-két napos korban), hogy nem marad utána olyan mennyiségű spóra, ami veszélyt jelent egy következő méhgeneráció számára. Vagyis a baktérium önmagát nullázza ki a gyors szaporodással, és persze a méhek takarító tevékenysége által. Ezért maradt csak fenn olyan két törzs, amelyik  esetén  se nem túl gyors, se nem túl lassú a szaporodás. Vagyis mindenképpen lennie kell mindig valamennyi (nem túl sok) olyan sejtnek, amelyik a fedettben eljut a nyúlós stádiumig. De pont ez a lényeg, hogy csak nagyon kevés sejt.Itt jön elő az a momentum, ami a Tükörrel történt vitám alapja volt. Ha jól működne a rendszer, akkor ilyen szigorú szabályok mellett már réges-régen el kellett volna felejtenünk ezt a betegséget. Ezzel szemben, ha minden évben közel egyforma mennyiségű nyúlós kerül megállapításra, akkor az azt jelenti, hogy pont annyi keletkezik, mint amennyi megszüntetésre került. Az odú eredet már csak azért sem jöhet számításba, mert ott a molyok megeszik a lépeket, így a fertőzési forrás csak ideiglenes. Tehát a rendszer rosszul működik. Mégpedig az oka ennek pontosan az, amit Te feszegetsz. Alapvetően  olyan törzsek vannak ma már csak életben, amelyek túlnyomórészt nyitott állapotban megölik az álcát, a fedett állapotig pedig csak nagyon ritkán jut el. De szükségszerűen el kell jutnia, különben a méhek megszüntetnék a betegséget. Hiszen európai esetén pontosan ez történik. Az európait a jó méhcsalád saját maga felszámolja.

A probléma lényege, amiről Jani bátya ír, hogy igen valószínűleg majdnem minden családban ott van a nyúlós spórája. Csak az egyikben kevesebb, a másikban több. Ha így van, akkor azonnal meg kell szüntetni az állami kártalanítást. Ugyanis ebben az esetben azonnal ki lehet azt is mondani, hogy a betegség fakultatív patogén kórokozó. Vagyis a betegség klinikai megjelenése teljesen más segítő tényezőktől függ. Csak akkor szabad állami kártalanítással, szigorú szabályokkal (égetés) védekezni, ha ezzel felszámolható a betegség, tehát el lehet tüntetni úgy, hogy ne legyen minden családban ott. Ha a méhészek azt mondják, hogy nem , akkor be lehet dobni a gyeplőt a lovak közé, értelmetlen az égetés. Ugye senki nem gondolja azt, hogy ez lenne a megoldás! Arról nem is beszélve, hogy nem fakultatív patogén kórokozó, hanem obligát. Csak a rendszer évtizedeken át rosszul működött. A levét akkor isszuk meg, amikor az atka miatt országos szinten legyengülnek a méhcsaládok, a takarítási kapacitás nem tud lépést tartani a keletkezés sebességével. Tehát amit meghagy majd az atka, azt elviszi majd a nyúlós.

"Akkor ha látok egy ilyen elfolyósodott masszát a sejtben akkor azt teljes nyugalommal tegyem vissza?"

Ugyan miért kellene visszatenni, hiszen már a gyanú esetén is ellenőrzés és mintavétel a sorrend tudtommal. Egyikünk sem vállalhatja be a felelősséget laborvizsgálat nélkül.
Szerintem inkább szerencse, hogy korai stádiumban el tudtad csípni a nyavaját, hogy a pörkösödésig nem jutott el - gratula érte-, legyen ez máskor is így.

Üdv. jani bátya

Attila!

Szerintem megint nem értettél meg!
Itt most nem arról van szó, hogy kinek erősebb az apukája vagy ki talált több nyúlóst vagy mióta csinálja.
Tudomásul kellene venni azt, hogy több típusa van a betegségnek, méhegészségügyi ismeretek 11 részét olvassátok el, gyönyörűen leírja a dolgokat.
 BEMÁSOLJAM?
Írja az írás, hogy a méhész sokáig nem is veszi észre a betegséget aztán egyszer csak tarol.
Biztonsággal csak mézvizsgálattal lehet megállapítani.
Látható az egyik képemen, hogy már előrehaladott a betegség, ott vannak a pörkök is és ott az összezsugorodott álca, mellette meg a fehér elfolyt sejt.Azon a kereten több ilyet is lehetett látni. Tehát nem a fedett fiasban behorpadással belyukadással keletkezett.

Jó lenne ha felnőnénk egy kicsit és most már nem lenne ez a nyúlós olyan tabu téma BÁRKIVEL ELŐFORDULHAT sőt szerintem elő is fog.
Más is vegye a bátorságot írjon róla, tegyen föl képeket, mert abból tanulunk.

Hegedűs Dénes egyik előadásában kitért arra, hogy enyhébb változatával is találkozhatunk a nyúlósnak! Ami még a több évtizedes tapasztalattal rendelkező felelősnek is feladhatja a "leckét"

Tapasztalatból írom, hogy a nyúlós sejteket hogyan lehet leghamarabb észre venni. Bele kell bontani az elmaradott fedett sejtekbe, ezek sokszor még semmi hibát sem mutatnak. Nem horpadtak, nem lyukasak, nem látszanak betegnek. Ha ezeket felnyitjuk már tapasztalhatjuk  az elhalt álcát. Én mindig belebontok egészséges fedett sejtekbe is, higgyétek el megéri. Ha az álca szeme látszik, már nincs baj, nekünk is megnyugtató. A mézvizsgálatokat nem tudom miért nem általánosítják, mitől kell félni, jobb ez a sok égetés?

Vagy ha nem is mézvizsgálat, akkor is valami megoldást kitalálni és egyáltalán először legyünk pontosan tisztában ezzel a betegséggel. Sok még a kérdőjel..

P

Az a baj, hogy nagy a baj!

Ha megtalálod az a baj
Ha nem találod az a baj
Ha beszélsz róla az a baj
Ha nem beszélsz róla az a baj
Ha ismered a betegséget az a baj
De ha nem ismered a betegséget NA AZ A LEGNAGYOBB BAJ!

.

Tudom, offline. Előre is elnézést! https://m.youtube.com/watch?v=86mcFm2-rxE

Kitin,

Gratulálok az írásaidhoz, megfigyeléseidhez csak így tovább. Köszönjük az ismertetőt.

Üdv:
SzJ

P

SzaboJ!

Köszönöm! Remélem tudtam egy picit segíteni. Fontosnak tartom, hogy beszéljünk róla, tényleg jó lenne ha más is megírná a tapasztalatait észrevételeit. Ha jobban megismernénk a betegséget talán hamarabb megoldást is tudna találni rá a szakma.

Azt sajnálom csak, hogy tényleg el fog süllyedni a téma és amennyiben nem lesznek látható helyen a képek akkor nem léptünk vele előrébb.
Most is már hármat kell lapozni hogy lássuk.

Kitin!
Ne aggódj a képeidért!
Aki figyelt, annak "beégetted" a fejébe a látottakat!
Vannak veled terveim, de egyelőre nem kotyogok.
Az OV-n mindenképpen beszélni kell a nyúlós problémáról.
Sokan lettünk, nagyon hamar, és már az elégnél is többen.
A méhészképzés meg had ne mondjam miről szól.
Amikor az októ olyan védőfelszerelésben áll a  diákok előtt mint egy középkori lovag, akkor ciki az egész oktatás.
A másik meg mintha hegesztő mester lenne.
Szlovéniában Kavas Milena profi méhészhölgy ( lehúznék mellette egy szezont) füst és arcvédő nélkül bontotta a kaptárakat, csak lestünk.
Én nem azt állítom, hogy az a jó méhész aki bírja a szúrást, de egy oktatónak tiszta gáz amikor csapkod, esetleg szalad.
A méhészképzés egyedül a pénzről szól!
Minimális alapismeretet ad, amitől a kezdők teljesen elhűlnek.
Anno Zalaapátiban a Hungaronektár méhész iskolájában hajnali kettőkor is hallgattuk Ruff János tanár Urat!!!!
Nem nézte az óráját, addig nyomta amíg kérdeztünk.
Az egész mentalitás más volt!
A mai világ a lóvéról szól, és ne csodálkozzunk ha ide jutottunk.
Nagyernyei Attila

Majd valamikor még folytatom, addig is egy kis kitekintés a nagyvilágba, nyúlós tananyag:
                 /mit nem adnék ha magyarul lenne  /
http://www.afb.org.nz/visual-symptoms-of-afb
http://www.afb.org.nz/shape-of-brood