Etetés

Meg is nézem! . De félre értesz direkt írtam az utolso mondatot. Ugyan is én továbbra sem a kaptáradban látom a sikert hanem az évtizedek alatt összejött tudásban. Bisztos vagyok benne hogy 3×10 es hunorban is sikeres lennél. Amugy meg ugyanezt csinálom én is a tizes hunorban. Sőt ugyanezért nincs felesem sem. Az anyásítássall szaporítással kapcsolatban tanultam egy pár dolgot amit eddig nem mertem csinálni. A kutya a részletekben van elásva .  Na a szaporítás nálam akác utánra szorul addig ugyanis elvétve találok bölcsőt. Nincs rá idejük az idén is repce pattanástol akác végéig sikrült őket szinte folyamatos nektár hordáson tartani. Én 100 szálékban méztermelésre vagyok beállva. Itt az állo méhes az nem megy 20 km enként van egy nyulfaroknyi erdő addig szánto +gyep meg szikes meg megint szánto. Az bisztos hogy tökélyre vitted a 12 es állo méhészkedést az abba rejlő lehetőségeket területi adottságokat kihasználod maradéktalanul. Na csak kérdezek egyet mert szurta a szemem az a rengeteg ujság. Nem egyszerűbb volna a menekülőbe egy beszabott 5 cm es nikecel az ujságok helyett? Annak nem lenne meleg a teteje ha ráteszed a kezed mert igen jo hőszigetelő.

Robi! Bár nem töllem kérdezted, de én is próbáltam nikicelt, felsőszigetelésnek is. Nagyon jó szigetelő, de nem nedvésség áteresztő, sem felszívó. Így beizzadnak alatta, még akkor is van jelentőssége ha telibe takarna az ember fóliával, mert az is csak elméletileg zár teljesen a széleknél, és a méhek rágta lyukakon némileg szellőzik. Az ujságpapír rétegek felrakása valóban macerás, de nedvszívó. Jelenleg nállam felső kijárók vannak de még így is észlelhető volt a fészek nedvessége, nikiceles takarásnál. Én egy-két rosszabb (naposabb )helyen lévő kaptáramnál, alkalmazom, nyáron. Most idén csak egy hez raktam, a dajkákhoz anyanevelés során, ez bent is maradt a nyárvégi etetés idejére is, jó kis nedves volt a fészek. Láttam olyan takarást amikor pufi fóliával hogy nagyobbra volt szabva és kilógott a széle a kaptár és a tető között. Kipróbáltam, de ugyan az volt az eredmény. Szoktak hullámpapírt tekercsben vásárolni, és abból szabni a menekülőtérbe.
A gyékénypárna lenne a jó, de drága, és nem fertőtleníthető szükség esetén. Most én is ujáspapírokkal küszködök, ha fúj a szél lehetetlen vele dolgozni.

Ha van higiénikus alj, a betolt tálca melletti réseken is szellőzik annyit, hogy nyugodtan lehet felül fóliával telibe takarni, mert úgyis csak a keret alja lenne penészes, de ott meg szellőzik.

De nála a keretek tetején ott a keretfedő! Ami úgysem ereszti át a párát. A felső kijárós fekvőimnél odakint nálam is nedvesek, lehet hogy többet fűtenek mert a hideg egyenest a fürtnek megy. Az alsó kijárós hunorjaim nyugottabban telelnek lucskot nem tapasztalok. Igaz ott nagyobb kijárónyílást hagyok télire.

Az állóméhészkedés volna a legkényelmeseb mód, de sajna lassan már én is feladni kényszerülök. Mert bár vándorlok, de csak akácra. A többi helyből van, de a gombamód szaporodó méhészetek miatt nem sokáig tartható ez a stratégia. Akácra mindenképpen szállítani kell a méheket, igaz még vagy 20 éve lett volna remény helyben is akác jellegűre. Mostanában már az is jó ha jelfát találok akácból. Van némi erdő, az tölgyes, vagy nyárfás. Az etetés is elkerülhetlen, mig régebben jellemzően csak minimálisan kellett kiegésszíteni az élelmük. Ezért nem is kellet hogy nagyra méretezzem anakidején az etetőket.

Ilyen környezetben bajos állóméhészkedni. Megvan ennek a jó oldala is, de ahoz menni kell.

 Ahogy Robi írta. Nem tud a pára felszökni, mert a hűtőgéptető amit keretfedőnek használok nem engedi. Már 5 centis nikecelllel takarok én is, de az etető tálca fedő tetejére is rakok néhány újságot. Az etetőtálca helyét töltöm ki ezekkel.
Amikor még csak papírral takartam, akkor sem engedtem fel a párát, mert a nyirkos vizes papír már vezeti a hőt. A pára ott csapódik le ahol a leghidegebb a kaptár. Tehát a falakon. Aztán lefolyik, vagy kifolyik. Nincs azzal semmi gond. Ki kell próbálni.
A téli videómon látszik, hogy a keretfedő száraz. A hungarocell takaróval még kevesebb az esélye a páralecsapódásnak.
Régen nekem is literes etetőim voltak, aztán igazat adva Koós Péternek már rájöttem én is, lehet kéthetente is adni a telelő kaját, csak nagy adagokba kell nyomni.

Oldalsó szigetelésnek használok nikicelt, fekvőben. Az elrágást becsomagolással, újjabban széles ragasztószalaggal bandázsolom. Ha kell így könnyen javítható, új felülettel látható el, de ha már nem érdemes javítani, pótlása sem kerül sokba. Az etettés indításától, fészekszűkítőként is használom. 

Üdvözlöm az Urakat!

Mivel most cseppentem bele a méhészkedésbe kényszerűségből szeretnék tanácsot kérni.
Van 2 gyenge családom, 1-ik Hunor, másik NB kaptárban kevés élelemmel.
(amúgy van még 4 NB-s és 2 Hunor család is)
Egyesítsem őket, ha igen hogyan? Mindegyik kereten azért van némi élelem.
Élelempótlásnak tudom hogy mézes lépet kellene adnom nekik, de nem tudom 1-2 keret elegendő lenne-e,
a jó családoktól meg nem szívesen veszem el a mézes keretet, nem akarom hogy ha  kemény tél lesz, akkor azokat is tönkretegye tavaszra.
Amíg jó idő van adhatok nekik puha cukorlepényt, vagy már csak keményet tegyek föléjük.

A válaszokat köszönöm.

A fába "kényszerült" rajokat senki sem zargatja, egyesíti! Ha nem életre való a családod, úgy is szelektálódik!
Anyával mit kezdesz? Két családot egy kaptárba? Kajának a lépekben a helye nemde?

Arab légfékes itató!
Jenő barátom kérte, hogy osszam meg. 

Ez egy Tevezin adagoló, és még csak nem is tilos.
Nagyernyei Attila

Az itatás mellett az etetés is nagyon fontos, miként azt a topik címe ki is emeli. Székely szakemberek ebben a körben megállapították, hogy a disznóhús rendszeres fogyasztása borral nyomtatva 100%-al csökkenti annak a kockázatát, hogy valaki iszlám hitű terroristaként tevékenykedjen. Természetesen ez a megállapítás már nem szorosan kapcsolatos a tevék táplálásával, mint ahogy a topik témamegjelölése sem feltétlenül öleli fel a tevék takarmányozását. 

Sziasztok! Gyúrt cukorlepényt szeretnék készíteni izomixből, porcukorból, és sörélesztőből. Kiskakas írta, hogy 15% legyen a sörélesztő, viszont nem vagyok benne biztos, hogy ez a porcukor-sörélesztő aránya, vagy az egész keverék, tehát az izomix és a porcukor együttes súlyából számoljak? Illetve nem tudom, hogy ecetet kell-e tenni a gyúrt lepénybe, és ha igen, akkor mennyit? Mondjuk 20%-os ecetből?

QUQURIQ !!!

Lepény összetevő: 4 kg porcukor, fehérje pótló, 0.8-1 l kukoricaszirup, 0.7 kg sörélesztő, 3 dl 10 % eset, 25 ml Nosevit
Ezt szétosztani 1-1 kg adagokban.
A száraz dolgokat egyszerre összekevered betonkeverőben, kb. 10 perc majd hozzá jön az ecet, a kukoricaszirup és a Nosevit.
Addig kevered, amíg az egész massza egyszerre nem mozog a keverőben.

Kiskakas!