Ata 67 legalább egy hasznos párbeszédet folytat, de más a véleményem az egészről.
Miért?
Mert ezt írod, hogy egy másik méhész sokkal szegényebb vidéken árul.
Tolna megye (vármegye) és Szekszárd a szülő városom, de erre a vidékre mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy gazdag, nagy a jólét.
Fiaim és az egész családjuk emiatt már 3 éve elköltöztek egy valóban tehetősebb vidékre, az osztrák határtól pár kilométerre.
Ez is azt bizonyítja, hogy ahol én árulok, nem tartozik ezek közé.
Amit viszont másként csinálok (már 40 éve) az a marketing!
Mindent e köré csoportosítok, és így is élek.
Ennek híján valóban csak kínlódás az eladás, és sajnálom a kollégákat.
Mostanság vannak már reménykeltő próbálkozások, de ez az új hullám, és részben sikeres is, de nincs mögöttük masszív háttér (bocsánat, csak a biznisz).
Most nem fogok abba belemenni, hogy miként lehet több mézet viszonylag elfogadható áron eladni, mert nem akarok magamnak sem konkurenciát.
Volt akiknek segítettem, egy-két szakmai titokba beavattam, hogy lehet a mézet értékesíteni, aztán mind egytől-egyig alám vágott.
Erre nincs szükségem, de azzal szívesen vitába szállok, hogy egy "szegényebb" vidéken is el lehet adni a vegyes virágmézet 2.500 Ft-ért, az akácot pedig 3.500 Ft-ért.
Azt nem állítom, hogy néha nem jelzik a kedves vevők, hogy ....maga drága!...válaszom, köszönöm a feleségem is ezt szokta mondani.
Higgyetek magatokban, és ne lógjatok ki a sorból.
Aki szereti a mézet úgyis megveszi, aki meg "csóró" az egyen kínai rizsszirupot.
A magyar termelői méznek ára van, legalább mi ne értékeljük le!
Nagyernyei Attila