Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak

Elnézést kérek mindenkitől, aki nehezményezte az eltűnésemet az elmúlt tíz napban.  Az előzményekről annyit talán mindenki tud, amit Attila leírt. Szóval  Bross Péter felvette velem a kapcsolatot Attilán keresztül, talán pont az ő nyomására. Én ezt egy igen előrevivő kezdeményezésnek tartottam. Péter meghívta az ellenzékét is egy miniszteri megbeszélésre, amely a tegnapi napon volt.  Az OMME vezetőségi tagjai közül is ott voltak többen, néhány egyesületi vezető, és a mézkereskedők közül is öten. Én azt mondtam ügyek léteznek, félre kell tenni a személyes dolgokat. A téma a mézértékesítési válság volt. Nagyon sokféle kezdeményezés született, mindenki szót kapott. Több, mint 2 órás beszélgetés volt. Bross Péter hozzáállását nagyon korrektnek tartom, jó lenne, ha ez így is maradna.
Miképpen kerültem én a képbe? Ugye többször kifejtettem azt, hogy én a Mézdirektívát egy érvénytelen jogszabálynak tartom. Azért, mert ha a HACCP szemüvegén keresztül elemezzük a szabályozást, akkor az ott bukik meg, hogy a hamisítást, mint veszélyt elkerülendő, a mézek keverését tiltani kellene, nem pedig megengedni. Tehát a kritikus szabályozási pontban a jogszabály céljának ellentmondó szabályozást hajt végre. Ezt nagyon egyszerű józan paraszti ésszel is belátni: ha a mézpiacra érkezik 30 százaléknyi hamis méz, és 70 valódi, akkor ha engedjük összekeverni, akkor minden valódi mézből hamis lesz. Ha megtiltjuk a keverést, akkor a valódi méz valódi marad. A hamis méz sorsa többféle lehet. Amennyiben megfelel az előírt paramétereknek, akkor forgalomba lehet hozni. Itt jön a következő bökkenő. Milyen paramétereket ír elő a jogszabály? Olyanokat, amelyekből egy hígításos hamisitás nem deríthető ki. Hiszen ha a mesterségesen előállított cukrokhoz hozzákeverünk valamennyi (kínai!) mézet, akkor abban lesz valamennyi pollen és aromaanyag, de nyilvánvalóan nem annyi, mint a valódi mézben. Ez ugye az a "méz", ami Kínából érkezik. Ha a grammonkénti pollentartalom nem szerepel paraméterként a Mézdirektívában, akkor szabad az út a hamisítás irányába, hiszen a pancsolmány méz megnevezéssel érkezhet Európába. Erre mondtam én azt, hogy a múltra vonatkozóan a magyar méhészeknek egy kártérítési eljárás keretében kellene az Európai Bírósághoz fordulniuk, amely a jövőre vonatkozóan kikényszeríthetné a jogszabály megváltoztatását.
Tehát ez volt az én alapkoncepcióm. Ha az OMME ebbe beleállna , akkor 10 ezer méhész több száz milliárdos kártérítési igénye már önmagában berúgná az ajtót. Sajnos, amikor először beszéltem a Péterrel telefonon, akkor ő azt azonnal elmondta, hogy ezt a fajta kártérítési pert ő több okból is kivitelezhetetlennek tartja. A pontos kifejezésre sajnos nem emlékszem, hogy mit használt, ezért elnézést kérek, de a lényege kb. ez volt. Jó lett volna meghallgatni az ellenérveket, hiszen a vita  mindig előreviszi az ügyet. Erre sajnos nem került sor. A magam részéről azonban mégis igent mondtam a meghívásra, mert két dologban is kaphatunk segítséget. Az egyik az, hogy más hozzáértő szakemberek is véleményt alkothatnak arról, hogy jogilag van-e értelme egy ilyen perbe belemenni, milyen ellenérvek hozhatók fel. A másik az, hogy amikor a Tanács dönt a módosításról, akkor esetleg Magyarország vétózhatna azzal az indokkal, hogy itt az eredeti probléma a mézek keverése, azt a módosítás továbbra sem tiltja, tehát éppúgy érvénytelen a jogszabály, ahogyan eddig is az volt. Nos, így a találkozó után ez az illúzióm elszállt. Túl sokan voltunk ahhoz, hogy ezt ilyen szemszögből elemezni tudjuk. A Miniszter Úr  annyit mondott, hogy ő hajlandó páros lábbal az EU-ba rúgni, de ahhoz neki arra van szüksége, hogy legyen olyan módszer amellyel biztosan kimutatható a hamisítás. A kereskedői oldal egybehangzóan állította, hogy ilyen nincs, mert már azt is megoldották a kínaiak, amellyel a tavaszi hamisítás felderítése során vizsgálódtak, hogy ne lehessen kimutatni ( A Kaptárakból projektről beszélek). Ott azért többféle vizsgálatról volt szó, és ami, vagy amiket emlegettek, azok között nem szerepelt a 2 AFGP, ami a rizsszirup speciális markerének kimutatását szolgálja. Ugye azt is tudja mindenki, hogy a vizsgálatot végző JRC leírta, hogy nem rendelkezik akkreditációval ezen vizsgálatokra. Ez többféleképpen is érthető: maga a JRC nem akkreditált a mézvizsgálatokra, de az is lehet, hogy valamelyik módszer nem az. A Fazekas Gyula mondta talán azt, hogy a JRC kapott 3 évet arra, hogy ezt megszerezze (ha jól értettem, ami ennek kapcsán elhangzott). Az nagyon sok idő. Mindenesetre én a végén odamentem a Miniszter  Úrhoz, és a telefonomon megmutattam a kérdéses vizsgálatról szóló beszámolót, hogy márpedig ilyen létezik. A kérdés persze az, hogy ez a módszer akkreditált-e vagy sem, a kínaiak ki tudják-e vonni ezt a cukrot vagy sem. Mindenesetre a mellette ülő dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvosnak kiadta a feladatot, hogy foglalkozzon a dologgal. Ő megadta az email címét, ahová én már elküldtem az erről szóló anyagot.
Azt azonban szeretném kihangsúlyozni, hogy a hamisítás kimutatásától függetlenül érvénytelen a jogszabály. Tehát vétózni akkor is lehetne, ha éppen nem tudjuk bizonyítani a hamisítást. Ahogyan írtam, a Kínai méz, pontosan ezzel a  megnevezéssel, forgalomba is kerülhet, ha a majdan előírt pollenszámot is tudja produkálni. Ekkor a fogyasztóra van bízva, hogy szeretne-e ebből vásárolni. A Nyírségméz vezetője elmondott egy olyan javaslatot, hogy meg kellene állapítani egy minimál árat a felvásárlásra, azért, hogy ne tudjon egy lefelé tartó árspirál kialakulni, de ezt elvetették. Csak azért hozom szóba, mert én is egy ilyen árspirálnak tulajdonítom a kínai méz térnyerését. Az egyik piaci szereplő elkezdi hígítani a valódi mézet olyan mézzel, amelyik mézként kerül be az EU-ba, akkor a másik, hogy versenyben maradjon szintén kénytelen ebbe belemenni. Aztán, hogy olcsóbb legyen, nagyobb mértékben hígít. A harmadik szereplő meg még erre is rátesz. Tehát egy ilyen spirálból nincs kiszállás, csak úgy ha egy külső szereplő megálljt parancsol. A legegyszerűbb megoldás, ha be sem engedi a kínai mézet.  Ugye ez itthon megtörtént. Nem jön be az országba kínai méz (Eurostat adatok alapján). Ezért aztán én nem látom  nálunk a kínai méz problémát. Az európai piacon viszont nem így van. Ha azonban nem lehetne keverni, de kimutatni sem tudjuk, és a vásárló még meg is venné, akkor sem tudná leverni az európai méz árát. Ugyanis az árspirál csak a túlkínálat esetén tud bekövetkezni. A Kínai méz  kerülne árspirálba, egészen addig amíg megéri eladni. Ha van rá vevői igény, és nem tudnánk hamisítás jelenlétét kimutatni. Vagyis az európai mézet nem érintené, mert abból nincs annyi, mint a kereslet.
Így, utólag azt gondolom, hogy az üzenetem nem ért célba. Az az üzenet, hogy a jogszabály érvénytelen, semmis. Az, hogy a keverés tilalma anélkül is megoldást jelent, hogy ki tudjuk-e mutatni a hamisítást vagy sem, hajlandó megvenni a vásárló a Kínai mézet vagy sem. Az az üzenet, hogy ha elszakítjuk a Kínai mézet az EU-s méztől, akkor az EU-s méz ára is függetlenedik a Kínai méztől.
Számomra az a megdöbbentő, hogy az elmúlt két évtizedben senki nem akarja észrevenni, hogy a mézek egalizálása (keverése) csak egy fedősztori. Biztosítani azt, hogy egy jól manipulált sziruppal uralni lehessen a mézpiacot, a szirup árát fel lehessen vinni a mézárak közelébe. Most, amikor változtatásra van lehetőség, akkor is csak addig jutunk, hogy legyen ráírva az üvegre honnan származó mézkeverék van benne.

Köszönjük Neo! Szerintem sok méhész nevében beszéltél. Sajnos sok az ellenérdekelt fél itt az országban is.
Ez az egész hamis/ nem hamis dolog teljesen a doppingolasra hajaz.  Ott is mire odaér az akkreditált labor hogy kimutassa a tiltott szert, van hogy 3-4 év is eltelik. Aztán másnak adják az érmet. De dicsőséget már nem adnak hozzá...
A lényeg,  hogy a vizeletminta ott van valahol egy zárt szekrényben és egy csaló sem lehet teljesen nyugodt.
Ezt az állapotot kéne legalább elerni a velt hamis mezek esetén.

A legegyszerűbb megoldás, ha be sem engedi a kínai mézet.  Ugye ez itthon megtörtént. Nem jön be az országba kínai méz

Á, dehogy. Ukrajnából vámmentesen mi a csuda jön? A fél ország lakossága elmenekült, a többi meg a fronton van, vagy sebesült. Közben meg annyi méz terem ott a vámmentesség óta, hogy az unio méhészei hordókban közraktározzák kényszerhelyzetükben a mézüket, amelyet reklámhordókba rakattak velük, akciós felhívással egyesületükön keresztül. És beveszik. Meg újra.

Köszönjük neo, de látod, falak mindenhol, mert a pénz beszél.
Ezek egymást fogják tönkre tenni, miközben a méhészek is fejre állnak.

Ezek egymást fogják tönkre tenni, miközben a méhészek is fejre állnak.

JA úgy ,mint a lépes mézzel...

Európa elfogadta, hogy kínai gyárakban készült mézszerűséget eszi, némi valódi, olcsó ukrán mézzel feljavítva. A hatóságok szemet hunynak a mézkereskedő lobbi stiklijei felett, mivel ebben az üzletben nagyon sok pénz van. Nem kitiltják azt, aki hamisított mézet forgalmaz, hanem kiszabnak rá egy-egy büntetést, ami csak pár százaléka az elért haszonnak.”
https://agraragazat.hu/hir/agrar-borus-kilatasok-gyengelkedik-a-mezpiac-mezogazdasag/?fbclid=IwAR2gfBLPmWZynuFvcGqJtm9JGymyjzpKcf28ooG3xb_xc1pAD3I3nw44glA

Minden segítséget megadunk a méhészeknek, hogy enyhítsük a piaci nehézségeiket.
https://www.facebook.com/watch?v=972261457376187

Arisztaiosz   
 Hozzászólás témája: Re: Méhészeti RendezvényekHozzászólásElküldve: 2023.08.10. 23:17
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2013.02.13. 18:52
Hozzászólások: 1833   
Persze, volna alkalmatos személy, de sajnos épp szedi le a napraforgóméztől terhes fiókokat...

Sajnos senki nem akar beszámolni, feltehetően Bross elemzésének posttraumás hatását igyekeznek kiheverni. Mindenesetre ha már felmerült az igény, akkor ez az írás legyen itt, nem teszem a Sajtóba, ebben is lesz némi Jászberény..

Lássuk hát, mi a rossznyvalya nyomorítja a magyar méhészeket, s milyen válaszok érkeznek a méhész-nyikogásokra.

No, Embörök, most vettem észre, hogy már meg is vagyunk mentve...!

Tegnap hallgattam a háttérben csendesen motyogó (színes) TV-t, s közben egy bizonyos (fekete-fehér) méhészeti portálon tájékozódtam a legutóbbi minisztériumi "válságtanácskozás" történései felől, Neo interpretációjában...

Hihetetlen, de valamivel 19 óra előtt ismerős hangra lettem figyelmes, a "királyi TV" esti híradó előtti műsorában dr. Nagy István agrárminiszter bársonyos baritonja is említést tett valamiféle "válságtanácskozásról". Beidézem a beszélgetést, bár tudom, hogy nemsokára már nem indítható el, de addig legalább lesz ideje a Nagyérdeműnek memorizálni a riport mondanivalójának velejét:

https://mediaklikk.hu/video/ma-este-2023-08-09-i-adas/

Nos, ilyen szövegek hallatán "szoktam volt" egy halk sikollyal csendesen fohászkodni ilyeténképp: "Szűzmáriaidösanyánkkilakozolésuralkodolamennyekbenszentfiadoldalánkönyörögjérettünk!"

Most komolyan! Tényleg a miniszter úr sem érti? Vagy érti, de nem árulja el magának illetve nekünk se, hogy tehetetlen?

Mondja már meg valaki, hogy mit ér a két év óta bedugult magyar mézexport szempontjából az az intézkedés, hogy a hazai (!) boltok polcain porosodó mézek címkéjén a távoli jövőben fel kell tüntetni a mézkeverékek származási országainak nevét, a keverési arány szerint csökkenő sorrendben?
Mondja már meg valaki, hogy olvasta-é a vonatkozó jogszabályt, azaz a 10. melléklet szövegét a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendeletben, azaz a Magyar Élelmiszerkönyv 1–3–2001/110 számú előírását a mézről? No, ha valaki még nem, akkor az ő kedvéért frissítsünk:

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid= ... VM&dbnum=1

Ez a link a mai napon hatályos jogszabályi állapotot rögzíti, váltsunk a jogszabály következő időállapotára (2023.08.11.), lévén a 44/2023 (VII.27.) AM rendelet augusztus 11-én lép hatályba. Kétszer ad, aki gyorsan ad, lássuk tehát a holnaptól hatályos verziót:

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid= ... bj46idb250

No, lássuk, ki olvas hozzám hasonlóan...? Nézzük csak azt a bizonyos 44/2023. (VII.27.) AM rendeletet :

Csatolmány:
Élelmiszerkönyv módosítása-Méz jelölése 1.PNG

Csatolmány:
Élelmiszerkönyv módosítása-Méz jelölése 2.PNG

Abüdösfrancba, ezt a "záradékot" meg hogyan is kéne értelmezni?
"2. Az ebben az előírásban meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelniük azon termékeknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a fogyasztók védelme vonatkozásában az ezen előírásban meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak."
Nomostakkor... Köll így jelölni, vagy nem így köll jelölni? Úgy köll-é jelölni, mint a rendeletben foglaltatik, avagy nem köll úgy jelölni? Származási országonként és a tömegarányt is figyelembe véve a mézkeverékek esetében? Számomra már csak azért is furcsa a módosítás ezen pontja, mert leginkább a népmesei bíró okos lányának esetére hajaz, azaz fel is vagyunk öltözve, meg nem is, jöttünk is meg nem is, hoztunk is, meg nem is...

https://www.youtube.com/watch?v=hOp8-52NjOg

Mintha a miniszter úr nem olvasta volna a legutóbbi eu-s mézvizsgálat eredményeit... Pedig ha mástól nem, Neo-tól (amott Neo, emitt Cerana) hallhatott volna róla az általa összehívott "válságtanácskozáson" a "Kaptárakból projektről". Nem tudom, hogy illik-é, avagy illetlen dolog itt is idézni Neo jelentését, de miután "amott" beszámolt a "válságtanácskozás" történéseiről (vagy azok hellyel-közzel publikus részleteiről), most nem ismételném itt az írást (majd átfáradunk, oszt' ott olvassuk, itt meg értékeljük), inkább az eredeti vizsgálati összefoglalót hoznám ide, annak megállapításai fényében pedig sokkal könnyebb lesz értékelni ennek az élelmiszerkönyvi módosításnak a „jelentőségét”.

https://food.ec.europa.eu/safety/eu-agr ... 21-2022_en

No, tetszenek látni, hogy tudunk ám a problémáról, tehát erőst gyanakodunk, hogy hamisíccsák azt a nyüves mézet...

Ám nem semmit írtak a nagy EU-ban... "Az EU-tagállamok illetékes hatóságaitól kapott 320 minta közül 147 (46%) gyaníthatóan nem felel meg az EU 2001/110/EK méz-irányelv előírásainak, mert legalább egy idegen cukorforrást jelző markert észleltünk. Az alkalmazott technikák azonban kvalitatív információt szolgáltattak (marker(ek) jelenléte/hiánya), ezért nem lehetett megbecsülni a mézben lévő hozzáadott (exogén) szirupok szintjét...”

Miért kéne a hozzáadott szirupok arányát megbecsülni? Van benne, vagy nincs benne? Nincs, azaz az méz; van, tehát az meg hamis! A kutyulót hátravinni, sortűz, a helyét sóval behinteni. Milyen Mézdirektíva az amelyik nem rendelkezik a hozzáadott cukrok kérdésében? Ja, hogy rendelkezik? Akkó’ mög mér nem tarcsák bé a röndölközést…?

Szögezzük le, az nem törvény, amit nem köll betartani. Az csak sajtcetli, nem dörgedelem, csupán hajnali harmatos gerlefing! Ez a Méz-irányelv úgy szar, ahogy van, ráadásul használhatatlan és szándék sincs a betartására.

No, de van az elébb idézett tanulmánynak folytatása is...

“Az oligo/poliszacharidok és a mannóz voltak azok a markerek, amelyek leggyakrabban jelezték a gyanús mézet, akár kombinációban, akár egyetlen markerként. A gyanús esetek 44%-ában kettő-öt markeranyag is jelen volt.

Stabil szénizotóp arány elemzése EA-IRMS-sel (AOAC 991.41 módszer), - amely módszert gyakran használták a múltban a kukoricakeményítőből vagy cukornádból készült cukorszirupok kimutatására - nem volt hatékony a méz gyanítható hamisításának kimutatásában. Ez egyértelműen azt jelzi, hogy a kukoricakeményítőből készült cukorszirupokat ill. cukornád eredetű szirupokat már nemigen használnak a méz "megszaporítására".

“A legtöbb gyanús minta Kínából érkezett (89-ből 66 = 74%), bár a Törökországból származó mézekben (15-ből 14 = 93%) volt a legmagasabb a gyanús méz aránya.

Az Egyesült Királyságból importált méznél még magasabb volt a hamisítás-gyanú (10/10 = 100 %). A rendelkezésre álló "nyomon -követhetőségi információk" arra utalnak, hogy a máshol termelt mézet az Egyesült Királyságban valószínűsíthetően további feldolgozás (magyarán további kutyulást) követően reexportálják.

A Romániában mintázott méz-szállítmányoknál volt a legalacsonyabb a "meg nem felelés gyanúja" (15-ből 3 = 20 %), míg a legmagasabb arányt Franciaországban találták (21-ből 17 = 81 %). A kereskedelmi forgalom is bizonyos mértékig különbözött, ami a fő tengeri kikötők fontosságát tükrözi a kereskedelmi útvonalak szempontjából. A méz Amerikából Belgium, Németország, Franciaország és Spanyolország kikötőin keresztül jutott be az EU-ba, míg az ukrán mézet többnyire a szomszédos Lengyelországba, a moldvai mézet pedig Romániába exportálták. A kínai méz azonban az összehangolt fellépésben részt vevő szinte valamennyi EU-tagállamban vett mintában megjelent."

Eszerint nincs itt bibi, sejtik, hogy hamis a menyecske, csak a sejtés még nem bizonyosság. Abban egyébként Cerana is téved, hogy a kimutatási módszer nem akkreditált, de inkább idézem, hogy ne érhessen a félrehallás/olvasás vádja:

“ ….. Túl sokan voltunk ahhoz, hogy ezt ilyen szemszögből elemezni tudjuk. A Miniszter Úr annyit mondott, hogy ő hajlandó páros lábbal az EU-ba rúgni, de ahhoz neki arra van szüksége, hogy legyen olyan módszer amellyel biztosan kimutatható a hamisítás. A kereskedői oldal egybehangzóan állította, hogy ilyen nincs, mert már azt is megoldották a kínaiak, amellyel a tavaszi hamisítás felderítése során vizsgálódtak, hogy ne lehessen kimutatni ( A Kaptárakból projektről beszélek). Ott azért többféle vizsgálatról volt szó, és ami, vagy amiket emlegettek, azok között nem szerepelt a 2 AFGP, ami a rizsszirup speciális markerének kimutatását szolgálja. Ugye azt is tudja mindenki, hogy a vizsgálatot végző JRC leírta, hogy nem rendelkezik akkreditációval ezen vizsgálatokra. Ez többféleképpen is érthető: maga a JRC nem akkreditált a mézvizsgálatokra, de az is lehet, hogy valamelyik módszer nem az.”

Javaslom letölteni a JRC jelentését, abban részletesen benne van az összes elvégzett vizsgálat akkreditációja:

https://publications.jrc.ec.europa.eu/r ... /JRC130227

A jelentés I. mellékletében pontosan leírják, mi a probléma:

„Annex 1. Analytical methods and decision mechanism applied to identify suspicious samples of honey in the frame of the Coordinated Control Plan for Honey
JRC’s quality system is ISO 9001 certified and certain testing activities of JRC Geel are ISO 17025:2017 accredited. However, the methods of analysis used for generating the reported data are outside the scope of accreditation. This fact has to be considered in case a competent authority wishes to initiate regulatory action and might bring a requirement for retesting for regulatory or enforcement action at Member State level.”

Ezt nagyon pongyola fordításban így értelmezem:

„1. melléklet: A gyanús méz-minták azonosítására alkalmazott analitikai módszerek és értékelési mechanizmus a mézre vonatkozó összehangolt ellenőrzési terv keretében

A JRC minőségbiztosítási rendszere ISO 9001 tanúsítvánnyal rendelkezik, a JRC Geel egyes tesztelési tevékenységei pedig ISO 17025:2017 akkreditációval rendelkeznek. A jelentett adatok előállításához használt elemzési módszerek azonban kívül esnek az akkreditáció hatályán. Ezt a tényt figyelembe kell venni abban az esetben, ha egy illetékes hatóság szabályozási intézkedést kíván kezdeményezni és tagállami szintű szabályozási vagy végrehajtási intézkedésekhez újbóli tesztelést írhat elő.”

Nos, a 2 AFGP marker kimutatása szerepel tehát a JRC vizsgálati módszerei között, csak az eredmények értékelésének módszerei még nem akkreditáltak, így csak gyanúról, s nem bizonyosságról beszélhet a jelentés. Ami a kimutatási módszert illeti, azt az I. melléklet A3. pontja ismerteti:

“A3. Folyadékkromatográfia – Nagy felbontású tömegspektrometriát (LC-HRMS) LC-HRMS-t használtunk a gyanús minták vizsgálatához egyes markervegyületek (mannóz, difruktóz-anhidrid) jelenlétének kimutatásához.
A difruktóz-anhidrid (DFA) és 2-acetilfurán-3-glükopiranozid (AFGP)), markervegyületek a cukorszirupok jelenlétét jelzik. Ezt a módszert alkalmaztuk oligoszacharidok jelenlétének igazolására (DP 6 és magasabb polimerizációs fok) is.”

“A4. Proton mágneses magrezonancia spektroszkópia (1H-NMR)
Az 1H-NMR-t megerősítő analízisként alkalmaztuk abban az esetben, ha a mannóz markervegyület ( a cukorszirupok jelenlétének igazolója) volt kimutatható a LC-HRMS módszer segítségével vizsgált mézmintákban.”

Nos, a jelentést olvasgatva megint az a meggyőződésem támadt, hogy az EU nem is akarja igazán megoldani a problémát, de abban végképp biztosak lehetünk, hogy egy tagállami termék-jelölési “szigorítás” (?) kb. annyit érhet az uniós mézértékesítési válság kezelésében, mint mókuspisi a tomboló erdőtűz oltásakot.

“Lapzárta után” érkezett egy írás a jászberényi vásár alatt tartott brossi elemzésről és ide csatolnám a vízcsapból is csobogó mézpiaci híreket. Gyakorlatilag nagyon szívesen olvasnám Fazekas Gyula elemző jászberényi előadását is a fórumon (talán közreadja, vagy felhatalmaz valakit a közlésre), s ismételten megköszönném Cerana FF-klubon elhelyezett beszámolóját is. Gondolom mindenki olvasta, értékelte, noha elég helovány visszhangot keltett még”odaát” is, pedig ott annyira kell a hozzászólás, mint a falat kenyér, mert mostanság már senki nem finanszírozza a közel- és távolkeleti “látogatóvásárlásokat”…

Sajnálatos, hogy az érdekvédelem és az agrárkormányzat sem képes adekvát válaszra a mézpiaci válság kérdésében, gondolom Bross és stábja rövidesen a 2023. évi Apimondia Kongresszuson komoly inspirációkat kaphat, hiszen a Kongresszus 3 napja alatt ilyen témákról tanácskozhatnak, mint
-“Fenntartható méhészer a változó világban”
-“Értékes termékek a kaptárból”
-“Földhasználat, biodiverzitás és méhészet”

https://www.apimondia.org/congress-2023.html

Nehogy azt gondolja valaki is, hogy a jó Brosst netán a (Machu) Picchuba kívánnám küldeni, megy ő a Picchuba önként is (persze a ti tagdíjaitokból), de erőst szorítok, hogy sikeredjék neki oly szinten megvilágosodni, mely “feltisztulás” a jó agrárminiszter méhészekért folytatott heroikus megmentő küzdelmének is aktív és hatékony támogatást legyen képes nyújtani. Ha meg mégsem, akkor azt sem bánom, ha marad a “Picchuban”. Onnan legalább nem kell olyan sokat kepesztenie, ha esmeg felkeresné egykori mentorát, Dick Rubyt némi "paradigma-váltás" elhatározott szándékával és valamely észpótlás igényével… Ahogy elnézem, lassan eljön az ideje, hogy a magyar méhészek is új utakra lépjenek, s a bölénytenyésztésben kevés autentikusabb tanácsadó létezhet, mint az egykori észak-dakotai gigaméhész.

Még az sem lehetetlen, hogy a jó Brossmann inspiráló hatására 3,14Csányi Gigabrigagyéros Tónyi sem dióerdőket telepít, hanem belátva, hogy a magyar erdősztyepp állata a bozontos bölény, szintúgy átnyergel a méhecskékről a Bison bonanus bonasus nevű kérődzőkre, utat mutatva a tévelygő és mézpiaci válsággal nyomorított magyar méhészeknek…

https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/20 ... renyben-is

https://drnagyistvan.hu/szigorodnak-a-h ... szabalyok/

https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolga ... HnEAkjw0ds

https://agraragazat.hu/hir/agrar-borus- ... ogazdasag/

Nos, ha ezek olvastán képesek aludni, akkor szép, nyálcseppet hozó édes álmokat, ha meg mégsem, akkor konstruktív forgolódást kívánnék az ágazatért még addódni tudó olvasóknak... Ráadásul a 44/2023 AM rendelet is immár hatályba lépett...


Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.

Vissza a tetejére    Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése   

zsolti   
 Hozzászólás témája: Re: Méhészeti RendezvényekHozzászólásElküldve: 2023.08.10. 06:52
Offline
Törzstag
Törzstag
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.31. 18:22
Hozzászólások: 3993
Tartózkodási hely: Belső-Somogy   
Ekkora csend még egy jászberényi vásár után sem volt. Volt valaki, aki tudna írni egy kis beszámolót?

_________________
Zsolti
(1/2 NB)

Vissza a tetejére   

Közöltem Arisz hozzászólását, aki nem olvasta olvassa.

Úgy tűnik azt találták ki ott fent,  hogy mi magyarok együk meg a mézet amit megtermeltunk.
Pedig itt most lehetne csatazni Brüsszellel...
Csak ugye amelyik kutya ugat az nem harap- tartja a mondás.

Eltaláltad, jól betörték a fejünket, ezek a lassan már maguknak se köszönő választott vezetőink lopnak mint a szar, és még ugatnak is hozzá habzó pofával.
Hát mégse a farka csóválja a kutyát.
 

Még ez kiemelve:https://agraragazat.hu/hir/agrar-borus- ... ogazdasag/ Attila nem tudom mit szól hozzá. Talán semmit.

Úgy tűnik azt találták ki ott fent,  hogy mi magyarok együk meg a mézet amit megtermeltunk.
Pedig itt most lehetne csatazni Brüsszellel...
Csak ugye amelyik kutya ugat az nem harap- tartja a mondás.

Lényegében 3 pólus van jelenleg a világban. A nép, a cégbirodalmak, és a kormányzatok. A kormányzatok mostanában nemigen harcolnak a cégbirodalmakkal. Meg vannak véve.

Még ez kiemelve:https://agraragazat.hu/hir/agrar-borus- ... ogazdasag/ Attila nem tudom mit szól hozzá. Talán semmit.

https://agraragazat.hu/hir/agrar-borus-kilatasok-gyengelkedik-a-mezpiac-mezogazdasag/

Talán azért nem szól semmit, mert nem tudja megnyitni, ugyanis megnyithatatlan a szövegbe építve hiányosan. Most már ez az akadály is elhárítva.
Egyébként ennyi hamis, ostoba, szakmai minimum nívót nélkülöző írás más ágazatokról is megjelenik vajon? Azzal a képpel, (a csodálatos selejtléppel) valójában az ágazat állapotát akarták jellemezni?

Idézetet írta: Álanyás - 2023. Augusztus 11.  22:49

Úgy tűnik azt találták ki ott fent,  hogy mi magyarok együk meg a mézet amit megtermeltunk.
Pedig itt most lehetne csatazni Brüsszellel...
Csak ugye amelyik kutya ugat az nem harap- tartja a mondás.

Lényegében 3 pólus van jelenleg a világban. A nép, a cégbirodalmak, és a kormányzatok. A kormányzatok mostanában nemigen harcolnak a cégbirodalmakkal. Meg vannak véve.

A KORMÁNYZATOK MAGUK A CÉGBIRODALMAK.

Lásd: Magyarország(orbánland, mutyisztán stb)1 viktor istencsászár uralkodása idején 😂😂😂.

Ha rajtam múlna a t házból már ma mindenki még a portás is úsznának lefelé szerbia irányába.

"az a leginkább elszomorító, hogy az OMME nem tesz meg mindent a kialakult helyzet megoldására."
https://www.agrarszektor.hu/elelmiszer/20230814/sorra-adjak-fel-a-meheszek-nincs-mar-jovoje-az-agazatnak-44711?fbclid=IwAR2HvjswpFfnSayvCVufuTYsl23AWEJ3NayvZmZRXGxjqcLCEeax1d2oRCA

A hozzászólásokban ott a megoldás.
https://www.facebook.com/photo?fbid=841591970671204&set=a.423401829156889

https://oroszhirek.hu/oroszorszag-iden-1500-tonnaval-noveli-a-mezexportot/

https://qubit.hu/2023/08/14/az-egesz-europai-meheszagazatban-vilagvege-hangulat-van